191392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-ciklopropil-6-fluor-1,4-dihidro-4-oxo-7-(alkil-1-piperazinil)-3 kinolinkarbonsavak és ezt tartalmazó antibakteriális szerek és takarmányadalékok előállítására

1 191 392 2 A találmány tárgya eljárás ilj I-ciklopropil-6-fluor­­-1,4-dihidro4-oxo-7-(alkil-l -piperazinil)-3-kinolinkar­­bonsavak és ezeket a vegyületeket tartalmazó antibakte­­riális szerek és takarmányadalékok előállítására. Ismeretes, hogy az l-etil-6-fluor-l ,4-dihidro4-oxo-7- -(l-piperazinil)-3-kinolinkarbonsav (morfloxacin) anti­­bakteriális tulajdonságokkal rendelkezik. (J. Mcd. Chem. 23, 135811980]). Azt találtuk, hogy az új (1) általános képletu l-ciklo­­propil-6-fluor -1,4 -dihidro4-oxo-7-(alkil-l -piperazinil)-3- -kinolinkarbonsavak - ahol R1 jelentése hidrogénatom vagy adott esetben hidr­­oxilcsoportlal szubsztituált 1-12, előnyösen 1-4 szénatomos alkilcsoport, R3 és R5 jelentése hidrogénatom, R2 és R4 azonos vagy különböző és jelentésük hidrogén­­atom vagy 1-4, előnyösen 1-2 szénatomos alkil­csoport és R2, és R4 közül legalább egy alkilcso­­portot jelent — valamint ezek gyógyászatilag elfo­gadható savaddíciós-, alkálifém és alkáliföldfém sói és hidrátjai erős antibakteriális hatást mutatnak. Azt találtuk továbbá, hogy az (1) általános képletű I-ciklopropil-6-fluor -1,4- dihidro-4-oxo-7-(alkii-l-piper­­azinil)-3-kinolinkarbonsavakat úgy állíthatjuk elő, hogy a (II) képletű 7-klór-l-ciklopropil-6-fluor-l ,4-dihidro4- -oxo-3-kinolinkarbonsavat egy (III) általános képletű piperazinszármazékkal — ahol R1, R2, R3, R4 , Rs jelen­tése a fenti - adott esetben savmegkötőszer(ek) jelen­létében reagáltatjuk (a. eljárás). Az olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyek­ben R1 hidrogénatomtól eltérő, előállíthatjuk úgy is, hogy az R1 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) álta­lános képletű vegyületet, azaz valamely (IA) általános képletű vegyületet - ahol R2, R3, R4 és R5 jelentése a fenti — egy (IV) általános képletű vegyülettel - ahol R1 jelentése a fenti, de hidrogénatomtól eltérő és X je­lentése klór-, bróm- vagy jódatom — savmegkötőszer jelenlétében reagáltatunk (b. eljárás). Meglepő módon a találmány szerint előállított vegyii­­letek nemcsak jobb antibakteriális hatásukkal tűnnek ki, mint a technika állásából ismert vegyületek, hanem lényegesen jobb felszívódóképességük is van. Ezért a humán és az állatgyógyászatban hatóanyagként alkalma­sak és az állatgyógyászatban a halak kezelését és beteg­ség megelőzését kell kiemelni. A találmány szerint előállított hatóanyagok tehát a gyógyszerkincset gazdagítják. Ha az a. módszernél 2-metilpiperazint és 7-klór-l-cik­­lopropil-6-fluor-1,4- dihidro4-oxo-3-kino!inkarbonsavat használunk kiindulási anyagként, akkor a reakció lefo­lyását az 1. reakcióvázlattal szemléltethetjük. Ha a b. módszer szerint járunk el, és kiindulási anyag­ként etiljodidot és l-ciklopropil-6-fluor-l ,4-dihidro4- -oxo-7-(3-metil-l -piperazinil)-3-kinolinkarbonsavat hasz­nálunk, akkor a reakció lefolyását a 2. reakcióvázlat mutatja. Az a. eljárás szerint kiindulási anyagként használt (II) képletű 7-klór-l -cikIopropiI-6-fluor-l ,4-dihidro4-oxo-3- -kinolinknrbonsav előállítását a 3. reakciósémával szem­léltethetjük. Eszerint a (2) képletű malonsavdietilésztert az (1) képletű 2,4-diklór-5-fluor-benzoilkloriddal magnézium­­alkoholát jelenlétében a (3) képletű acilmalonészterré acilezzük. Az (1) képletű vegyidet leírását a 3 142 856.8 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi bejelentésben találjuk, az acilczést pedig Organikum 3. kiadás, 1964, 438. oldalon írták le. A (3) képletű vegyület részleges elszappanosításával és dekarboxilezésével vizes közegben katalitikus mennyi­ségű kénsavval vagy para-toluolszulfonsavval jó termelés­sel kapjuk a (4) képletű aroilecetsavetilésztert, amely orto-hangyasavtriclilésztcr és ecctsavanhidridde! az (5) képletű 2-(2,4-diklór-5-fluorbcnzoil)-3-ctoxi-nkrilsavelil­­észterré alakul. Az (5) képletű vegyületet ciklopropil­­aminnal reagáltatva oldószerben, például metilénklorid­­ban, alkoholban, kloroformban, ciklohexánban vagy toluolban enyhén exoterm reakcióval a kívánt (6) kép­letű közbenső termékké alakíthatjuk. A (6) képletű vegyület (7) képletű vegyületté történő gyűrűzárási reakcióját 60-300, előnyösen 80-180 °C közötti hőmérsékleti tartományban végezzük. Hígítószerként dioxánt, dimctilszulfoxidot, N-metil­­-pirrolidont, szulfolánt, hexametilfoszforsavtriamidot és előnyösen N,N-dimetilformamidot használhatunk. Savmegkötőként ebben a reakciólépésben kálium-ter­­cier-bulanolátot, butillítiumot, lítiumfenilt, fenilmagné­­ziumbromidot, nátriummetilátot, nátriumhidridet és kü­lönösen előnyösen kálium- vagy nátriumkarbonátot hasz­nálhatunk. Előnyös lehet, hogyha a bázist 10 mól%-os feleslegben alkalmazzuk. Az utolsó lépésben bekövetkező észterhidrolízis bázi­­kus vagy savanyú feltételek mellett végezve 7-klór-l -cik­­lopropil-6-fluor -1,4- dihidro4-oxo-3-kinolinkarbonsavat [(II) képletű vegyület] kapunk. Ennél a szintézisnél kiindulási anyagként használt (1) képletű 2,4-diklór-5-fluor-benzoilkloridot és a megfelelő karbonsavat, valamint az (1) képletű vegyület előállításá­hoz szükséges (10) képletű 3-fluor4,6-diklórtoluolt az irodalomban még nem írták te. Az alábbi 4. reakcióvázlat mutatja a (8) képletű 2,4-diklór-5-metil-anilinböl kiinduló közbenső termékek előállítását. Eszerint a (8) képletű 2,4-diklór-5-mctil-anilint nát­­riumnitrit segítségével diazotáljuk és az eközben kelet­kező diazóniumsót dimetilamínnal a (9) képletű triazén­­né alakítjuk. A (9) képletű triazént feleslegben levő vízmentes hid­­rogénfluoridban oldjuk. Eközben a triazén 2,4-diklór-5- -metilbenzol-diazöniumfluoriddá és dimetilaminná hasad. A közbenső termék izolálása nélkül ezt az oldatot 130— 140 °C-on nitrogén lehasadása közben termikusán bont­juk 3-fluor4,6-diklórtoluo!lá. [(10) képlet] Termelés: 77,7%. A (10) képletű 3-fluor4,6-diklórtoIuolt 110-160 °C­­-on ultraibolyabesugárzás közben a (11) képletű 2,4-di­­klór-5-fluor-l-triklórmetilbenzollá klórozzuk. A (11) képletű vegyületet 95 %-os kénsavval elszappa­­nosítjuk és így (12) képletű 2,4-diklór-5-fluor-benzoesa­­vat kapunk, amelyet tionilkloriddal az (1) képletű kar­­bonsavkloriddá alakítjuk. (Forráspont 20 mbar nyomá­son 121 °C;ng) = 1,5722.) A kiindulási anyagként használt (III) általános kép­letű piperazinszármazékok ismertek, vagy az irodalom­ból ismert módon állíthatók elő. Példaképpen a követke­zőket említhetjük meg: 2-metilpiperazin, 1,2-dimetilpiperazin, cisz- és tranz­­-2,5-dimetil-piperazin,cisz-és tranz- 2,6-dimetilpiperazin, 2,3-dimetilpiperazin, 2,3,5-trimetilpiperazin, 2,3,5,6-tet­­rametilpiperazin, 2-etilpiperazin, 2-etil-3,6-dimetil-piper-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents