191388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új alkiltriazol-származékok és ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1-191 388 2 A rekació során szükség esetén valamilyen konden­zálószer jelenlétében és előnyösen valamilyen inert oldó­szerben dolgozunk. Amennyiben valamilyen anhidridje alakjában levő karboxilcsoportot tartalmazó vegyület­­ből indulunk ki, ügy a kondenzálószer valamilyen bázi­­sos kondenzálószer, így egy alkálifém-hidroxid vagy' -karbonát, vagy valamilyen szerves nitrogénbázis, minta! bevezetendő aminocsoportnak megfelelő amin, felesleg-! ben alkalmazva, vagy egy tercier szerves nitrogénbázis, j mint pl. egy tri(rövidszénláncú)alkil-amin vagy egy tercier heteroaromás nitrogénbázis (pl., a trietil-amin vagy a piridin). Észterezett karboxilcsoportok esetén valamilyen savas kondenzálószert használunk, ilyenek azj ásványi savak, mint a hidrogén-halogenidek és az ezekhez i hasonlók. A (VI) általános képletfí kiindulási anyagokat - amennyiben ezek eddig ismeretlenek - a szokásos módszerekkel lehet előállítani. Például úgy járunk el, hogy egy (II) általános képletű azidot egy (VII) általános képletű vegyülettel vagy (Vila) általános képletű vegyü- 20 lettel, vagy ennek tautomerjével és/vagy sójával reagál­­tatunk, a (III) általános képletű és (Illa) általános kép­letű vegyületekkel végzett reakcióval kapcsolatban már ismertetett módon, Ph, alk, Y4 és Y5 jelentése a fenti­ekben megadott. 25 Azokat a (VI) általános képletű kiindulási vegyülete- ' két, ahol Ys rövidszénláncú alkoxicsoportot jelent, még úgy is előállíthatjuk, hogy valamely (II) általános képletű azidot egy (HOOC-CH2-Y4) általános képletű savval vagy észterével, így rövidszénláncú alkilészterével, mint 30 egy maíonsav-di(rövidszénláncú)alkil-észterrel és/vagy ennek valamilyen sójával, előnyösen egy alkálifém­­alkanolát jelenlétében reagáltatjuk és az így képződött 5 -hid roxi-1 -(Ph-alk)4-Y 4 -1 H-1,2,3 -triazol hidroxilcso­portját rövidszénláncú alkilcsoporttal alkilezzük, előnyö- 35 sen egy reakcióképes rövidszénláncú alkil-észterrel, mint dimetil-szulfáttal nátrium-hidroxid jelenlétében. Az olyan (I) általános képletű új vegyületeket, ahol R, jelentése di(rövidszénláncú)alkil-amino-csoport és R2 jelentése cianocsoport, úgy is előállíthatjuk, a d) eljárás 40 szerint, hogy valamely (Vili) általános képletű vegyület, ahol Ph és alk jelentése a fentiekben megadott, amino­­csoportját két rövidszénláncú alkilcsporttal helyettesít­jük. Ezt például egy rövidszénláncú alkanol reakció­képes észterével, mint pl. egy rövidszénláncú alkil-halo- 45 geniddel, mint -bromiddal vagy-jodiddal, rövidszénláncú alkil-szulfonáttal, mint metánszulfonáttal, vagy p-toluol­­szulfonáttal vagy egy di(rövidszénláncú)alkil-szulfáttal, mint dimetil-szulfáttal, előnyösen bázisos közegben, így nátrium- vagy kálium-hidroxid jelenlétében és előnyösen 50 fázis-transzfer-katalizátor, mint tetrabutil-ammónium­­bromid vagy benzil-trimetil-ammónium-klorid jelenlété­ben hajtjuk végre. A fenti eljárásokkal kapott vegyületeket úgy alakít­hatjuk át más (I) általános képletű vegyületekicé, hogy 55 egy vagy több változtatható helyettesítőt másféle helyet­tesítővé alakítunk át. így például az R2 cianocsoportot karbamoilcsoporttá lehet hidrolizálni, amit például bázisos reakciókörül­mények között, így valamilyen alkálifém-hidroxid jelen- 60 létében végzünk. A fordított irányú reakciót, vagyis az R2 karbamoil­­csoportnak cianocsoporttá történő dehidratálását, pél­dául valamilyen vízelvonószerrel, így egy savanhidrid­­del> mint diforszfor-peutoxiddal vagy foszfor-triklorid- 6® oxiddal (foszforoxikloriddai) valósíthatjuk meg, de egy ciklusos szilazánnal vagy egy diklór-karbénncl, illetve triklórmetánnal is elvégezhetjük, 40 %-os nátrium-hidro­­xid-oldat és valamilyen fázis-transzfer-katalizátor, mint 5 benzil-trimetil-ammónium-kloridjelenlétében. A primer aminocsportot képviselő helyettesítőt rövidszénláncú alkanoil-amino-csoporttá alakíthatjuk. I A rövidszénláncú alkanoilcsoportot például a megfelelő : savanhidriddel vagy savkloriddal, mint ecetsavanhidrid- 10 ! del, továbbá az ecetsav vagy a hangyasav valamilyen j vegyes anhidridjével, és szükség esetén valamilyen bázis, I mint trietil-amin vagy piridin, vagy pedig valamilyen sav, j mint kénsav jelenlétében visszük be. A kapott és sóképzésre alkalmas szabad vegyületekből 15 , ismert módszerekkel savaddíciós sókat készíthetünk; így például a szabad vegyületnek valamilyen alkalmas oldószerrel vagy oldószereleggyel készített oldatát az előbbiekben már megnevezett savakkal vagy ilyen savak oldatával, vagy valamilyen alkalmas anioncserélővei rea­gáltatjuk. A kapott savaddíciós sókat önmagában ismert mód­szerekkel szabad vegyületekké alakíthatjuk át, ezt pél­dául egy bázissal, mint egy alkálifém-hidroxiddal, vala­milyen fém-karbonáttal vagy -hidrogén-karbonáttal, vagy ammóniával, illetve egy alkalmas anioncserélővei végzett . kezeléssel valósítjuk meg. Az új vegyületek és sóik hidrát formájában is kap­hatók, illetve azok a kristályosításuknál használt oldó­szert megköthetik. A szabad formában vagy sóik alakjában levő új vegyü­­■ letek között szoros összefüggés van, emiatt mind az eddi­giekben, mind a következőkben a szabad vegyületek értelemszerűen és célszerűen ezek sóit, illetve a sók alatt a megfelelő szabad vegyületeket is érteni kell. Az (I) általános képletű új vegyületeket gyógyszer­készítmények hatóanyagaként, alkalmazhatjuk, ezek a terápiásán hatásos mennyiségű hatóanyag emellett még valamilyen gyógyszerészeti szempontból alkalmas szer­vetlen vagy szerves hordozóanyagot is tartalmaznak. A hordozóanyagok szilárd vagy folyékony halmazálla­potú anyagok lehetnek, melyek mind az enterális, mind az orális, mind a parentarális beadást lehetővé teszik. így például tablettákat vagy zselatinkapszulákban levő készítményeket alkalmazhatunk, ezek a hatóanyagot hígítószerekkel, mint laktózzal, dextrózzal, szacharóz­zal, mannittal, szorbittal, cellulózzal és/vagy glicinnel és/ vagy csúsztatószerekkel, mint kovafölddel, talkummal, sztearinsawal vagy valamilyen sójával, mint magné­zium- vagy kalcium-sztearáttal és/vagy polietilén-glikol­­lal együtt tartalmazzák. A tabletták még kötőanyagot, mint magnézium-alumínium-szilikátot, keményítőfélesé­geket, mint kukoricakeményítőt, búzakeményítőt, rizs­keményítőt vagy marantakeményítőt, zselatint, tragan­­tot, metil-cellulózt, nátrium-karboxi-metil-cellulózt és/ vagy polivinil-pirrolidont is tartalmazhatnak. Kívánt eset­ben a tabletták előállításánál még szétesést elősegítő szereket, mint keményítőféleségeket, agar-agart, algin­­savat vagy valamilyen sóját, mint nátrium-aliginátot és/ vagy egy efferveszcens keveréket, továbbá adszorbense­­ket, színezékeket, ízanyagokat és édesítőszereket is alkal­mazhatunk. Az (I) általános képletű új vegyületeket továbbá parenterálisan alkalmazható gyógyszerkészít­mények vagy infúziós oldatok alakjában is használhat­juk. Az ilyen oldatok előnyösen izotóniás vizes oldatok vagy szuszpenziók lehetnek és ezeket például fagyasztva

Next

/
Thumbnails
Contents