191332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás étkezési zöldhagyma zártrendszerű termesztésére
1 19J 332 2 A találmány étkezési zöldhagyma zárt rendszerű, intenzív termesztésére vonatkozik. Az intenzív növényszaporítási és növénytermesztési módok a korszerű biológiai ismeretek birtokában egyre inkább tért hódítanak a kertkultúrákban. Ezeknek a módszereknek a lényege általában az, hogy a termőtalajt valamiképp helyettesítsék más közeggel, így pl. a C. A. 33/39. p. 962/6 olyan közleményt publikál, mely szerint homok- és vízkullúrákban a lápoldatos termesztés megoldható. Az Udobrenia i Urozhai c. folyóirat Nr. 3. p. 51. (1959) melegházi, tiszta hidroponikus termesztést ismertet, az Arch. Gartenbau c. lap 1961. évi 96. o. pedig paradicsom, uborka, saláta hidroponiás termesztésére ad kitanítást. A fejlődés során a költséges berendezéseket igénylő tiszta hidroponiás eljárásokat kombinálták ’kavicsalap és műanyagból készült adalékokkal (Arch. Gartenbau 1961. p. 126.). A különféle műanyagok megjelenésével számos kísérlet történt a talajnak, mint közegnek, szintetikus műanyagokkal való helyettesítésére, melyet a későbbi irodalom mint „plasloponikus” eljárást ismertet és melynek lényege habosított műanyagtcslck és tápoldatos nyomelemek együttes alkalmazása (C. A. 72/1970. p. 20 930 t). Ismeretes olyan intenzív hidroponikus kultúra is, amelynél a növényzet talajpótlására nyitott pórusé műanyag habból álló réteget alkalmaztak szőnyegszerűen (2 219 033 sz. NSZK szab. leírás). Ennél a megoldásnál aktív szenet is adagoltak adsorbensként. Az említett segédanyagokkal való további intenzív irányú fejlesztést tükrözi az 1 388 208 lajstromszámú angol szabadalmi leírás, ahol poliuretán habrétegekkel kombinálják a mesterséges támasztórétegként szolgáló műanyagot és ezek a műanyagok már a hatóanyagok retard módon való érvényesítésére is alkalmasak. Ezek a megoldások a műanyag költséges volta miatt, továbbá azért, mert a nyitott pórusú műanyagtestbe behatolt növények kiszedése a gyökérzet sérülése nélkül nem volt lehetséges, háttérbe szorultak, vagy legalábbis nem terjedtek el általánosságban, annál is inkább, mert a pórusok között visszamaradt szakadt növényrészecskék bomlásterméke egyben a steril környezet károsodását jelentette, a regenerálás pedig újabb és újabb költségigényt jelentett. Az olcsóbb ásványi anyagok felé való fordulást tükrözi a C. A. 82/1973. p. 56 609 q referátum, mely neutreális homokot is javasol többek között az intenzív kultúrákhoz táptalajként. Mint felsoroltakból is látható, a modern kertészet igen széles skálában és nagy variábilitással alkalmaz tápoldatos, nyomelemes kezelés mellett különféle anyagokat substratumként. Az a körülmény, hogy az alkalmazott közeg drága és regenerálása problematikus, számos segédanyag alkalmazhatóságának gátja. A találmány célja e hiányosságokon való javítás eszközlése és olyan közegben, melynek vízkapacitása nagy, ugyanakkor maga a hajtatóközeg olcsó, javasolja meghatározott növénykultúra intenzív termelési módszerét. A találmány eljárás étkezési zöldhagyma iparszerű, zárt rendszerben való termesztésére, melynek során a szaporítóanyagot rekeszekben mesterséges megvilágítás mellett hajtatjuk. A rekeszek egymás mellett és fölött vannak elrendezve. A rekeszekben a hajtatóközeg nedves perlit, amelybe a szaporítóanyagot szorosan egymás mellé rakjuk oly mértékig, hogy azoknak 1/3-a a perlitbe kerüljön, mégpedig gyökérképző részeivel lefelé. Az így kihelyezett növényeket m2-enként 40 W teljesítményű neontestekkel ciklikusan oly módon világítjuk meg, hogy 8 órányi megvilágítás után 16 órai megvilágítatlan időszakot iktatunk be. A termesztés ideje alatt a zárt hajlatóteret 18 °C ± 5 °C értéken tartjuk. A hajtatást mintegy 3 héten át folytatjuk, amikor a növények az étkezési fejlettségi fokot elérik. Ekkor kiszedjük és értékesítjük azokat. A továbbiakban a találmány szerinti eljárás példaként kivitelét részletesen is ismertetjük. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy előnyösen műanyag vagy korróziónak ellenálló anyagból kh. 10 cm falmagasságú rekeszeket készítünk. A rekeszekbe hajtatóközegként durva perlitet használunk. A perlit ugyanis nyitott pórusú, jó nedvszívó tuljdonságú, illetve a nedvességet lassan, fokozatosan adja le. A perlitet célszerű mikroelemekkel, mikroelemes és PNK műtrágya-koncentrációt tartlmazó vízzel földnedves állapotba hozni. A rekeszeket az így előkészített közeggel lazán feltöltjük. Ezután a hajtatásra szánt dughagymát szorosan, tő tövet érve, a közegbe rakjuk oly módon, hogy - a geotropizmus akadálytalan érvényesítése céljából - a gyökérképzésre alkalmas vége a közegben legyen és mintegy 1/3 résznyire a dughagymák be legyenek ágyazva a perlitbe. A tapasztalat szerint mintegy 1000 db/m2 növény helyezhető el ily módon, ami utal egyrészt az eljárás nagyfokú intenzitására, a jó helykihasználásra és következtetni enged annak gazdaságosságára is. A hajtatóközeget tartalmazó rekeszeket a behelyezett növényekkel együtt egymás mellé helyezzük, majd mintegy 55-60 cm magasságnyira újabb rekeszsort helyezhetünk el. Ily módon a hajtóhelyiségben egymás fölött több rekeszsort is kialakíthatunk. Az így előkészített rekeszekben a hagyma hajtatása megkezdődhet. A hajtatáshoz a térséget 18 °C ± 5 °C-ra temperáljuk és a hajtatás egész tartama alatt ezt a hőmérséklettartományt tartjuk. A növények növekedéséhez szükséges megvilágítást 40 W teljesítményű fénycsövekből nyerjük oly módon, hogy m2-enként minden növénysorra célszerűen 40 W teljesítmény jusson. A megvilágítást ciklikusan foganatosítjuk, mégpedig oly módon, hogy 8 órai megvilágítási időt 16 órai világítatlan szakasz kövessen. A hajtatás alatt szellőztetni szükségtelen és csupán arra kell ügyelni, hogy a perlitágy földnedvessége megmaradjon. Kb. 3 hét után a növények elérik azt a fejlettségi fokot, amikor már kitermclhetők, piacra érettek, értékesíthetők és fogyaszthatok. A kitermelés a laza perlitágyból igen egyszerű, könynyű fizikai munka, a növények tisztítása pedig lényegében intenzív mosásból áll. A kitermelt hagymát a piaci szokásoknak megfelelően adjusztáljuk, kiszereljük és értékesítjük, és az új termelési periódust azonnal megkezdhetjük. A találmány előnye abban van, hogy szokatlanul kis helyen igen nagy tömegű zöldhagymát tudunk étkezési célokra rövid idő alatt előállítani. A tenyésztési idő alatt a telep gondozást nem igényel, csupán a megvilágításra kell ügyelni és a hőmérsékleti értékeket be5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
