191322. lajstromszámú szabadalom • Gyeptalajművelőgép gyeptalajok feltörés nélküli művelésére
1 191 322 2 A találmány gycptalajművclőgépre vonatkozik, mely gyeptalajok feltörés nélküli művelésére és felszíni ápolási munkáinak elvégzésére szolgál, adott esetben növényi tápanyagok kiszórására és talajba keverésére is alkalmas. A gyeptalajok művelése alatt az egységes, zárt gyepállomány megőrzése céljából az évelő növényzet talajának mélyebb lazítását, szellőztetését, a növényi tápanyagok bejuttatásának elősegítését, a szél és víz deflációs, eróziós kárait megelőző műveleteket értjük általában. A gyeptalajok felszíni ápolásán a taposott, tömörödött talaj felszíni lazítását, porhanyítását, simítását, a trágya teregetését és aprítását, továbbá talajba való bedolgozását érti a szakirodalom. A gyepállomány felsorolt műveleteinek rendszeres elvégzésével elérhető, hogy a gyepnövények gyökérzete elegendő oxigénhez, vízhez, tápanyaghoz jut. A gyökérzet megerősödik és kialakul a zárt állomány, továbbá elkerülhető az idegen gyomnövények kifejlődése. Megélénkül a talaj mikroorganizmusainak működése és ezáltal megjavul a talaj szerkezete. A mezőgazdaság legelmaradottabb ágazata általában a gyepgazdálkodás. Ennek oka nagyrészt abban lelhető fel, hogy a gyepgazdálkodás komplex technológiájából a megfelelő művelőgépek hiányoznak. Az ismert gyeptalajinűvelőgépck kialakításuk időbeli sorrendjében tömör fogakkal, majd lyukas fogakkal, vagy csöves művelőszerszámokkal voltak ellátva, később alkalmazták a tárcsákat, tárcsás-késes vagy fűrészfogas, végül rugósfogas megoldásokat. Gyepápolási célokra a réthenger, csuklós rétborona és küllőskapa vált használatossá. Az áttekintő irodalomként ismert dr. Fülöp—Jován-dr. Tóth: „A gyepgazdálkodás gépei” című mű ismerteti a gyepterületek mélyebb talajmunkáira, a talaj szellőztetésére és vízbefogadó képességének növelésére a késhengert, gyepegyengetőt, a felszín egyengetésére talajmarót, végül nehéz mocsári-marót a zsombékok irtására. Gyepfogasként hálós, csuklós, rugós boronákat mutatnak be, melyekkel a talajfelszín porhanyítására, műtrágya bekeverése, avar elmunkálása végezhető el. A golfpályák és sportpályák gyepművelőgépei főként az északi országokban honosak. Egyik ilyen géptípus üregeket munkál ki a talajból. Az üreges művelőtestek a tengellyel párhuzamos lécezeten vannak rögzítve. Az 1.427.717 ljsz, angol szabadalmi leírás gyeptalajok felszíni kezelésére ismertet megoldást, mely főként a gyep-nemezköteg kialakulásának megelőzésére alkalmas. Ugyanis a gyepnemez a talaj felső rétegében kialakult, gyökerekkel sűrűn átszőtt, részben élő, részben bomlásnak indult szerves anyagok tömege, melynek túltengésc eredményeként a víz és a levegő nem tudja a talajt átjárni és az végül a fűfajok elhalásához vezet. Ismeretes olyan gyeptalajművelőgép, melynek tengelyére lemezekből kialakított művelőtestek vannak felszerelve. A lemezek egyenlő oldalú háromszögek és csúcsai közül kettő jobbra, illetve balra van hajlítva. A kiluijlítolt csúcsok képezik a talajba hatoló művelőtestet. A három- vagy sokszögű lemezek az erőgépekről hajtott négyszög-tengelyére vannak felszerelve. Ezek az ismert megoldások nem alkalmasak az állatok vagy egyéb kaszáló- vagy betakarítógépek által letaposott, tömött felületek vagy mélyebb talajrétegek művelésére oly módon, hogy víz, levegő, növényi tápanyag talajba jutását elősegíték. Az ismert müvelőtestek két-három cm mélységig hatolnak a talajba, a mélyebbre hatoló üreges művelőtestek pedig a nedvesebb talajokon cltömődnck, a talajt összctömörítik, ami még kedvezőtlenebb a növényzet számára. A találmány célja a fenti hiányosságok kiküszöbölése és olyan gyeptalajművelőgép kifejlesztése, mely alkalmas a gycptalajok kellő mélységű művelésére és ápolására úgy, hogy a növényzet gyökérzete elegendő oxigénhez, vízhez, tápanyaghoz jusson, megélénküljön a talajban lévő mikroorganizmusok működése, továbbá javuljon a talaj szerkezete. A találmány feladata olyan művelőgép létrehozása, amely a gyeptalaj felső, valamint mélyebb rétegeinek egymenetben való művelésére, adott esetben növényi tápanyagok bedolgozására alkalmas. A kitűzött célnak megfelelően a találmány gyeptalajművelőgép gyeptalajok feltörés nélküli művelésére és felszíni ápolására, amelynek erőgéphez kapcsolt vonó- vagy függesztő vázszerkezete van. Művelő és ápolóeszközként a vázszerkezethez kapcsolt, vagy arra szerelt kereten csapágyazott, tengely körül forgó művelőtagjai közül legalább egy sekélyen művelő, rövid szárú művelő testekkel ellátott művelőtag és legalább egy mélyművelő, hosszú szárú művelőtestekkel ellátott művelőtagból áll. A rövid szárú és hosszú szárú művelőtestek talajba való hatolásának aránya előnyösen 1:1,5. Adott esetben a gyeptalajművelőgép tápanyagok pótlására műtrágyaszóróval és bedolgozásra alkalmas küllőskapa tagokkal van ellátva. A sekélyen művelő tagok és a mélyen művelő tagok művelőtestei a tengely középvonalától sugárirányban megközelítően azonos távolságban, eszköz felfogón, célszerűen tengelyre távközzel felfűzött tárcsákon, oldható kötéssel vannak felfogva és szögben állíthatók, profiljuk nyitott, vágólapjuk többirányú. A találmány szerinti művelőgép további ismérve, hogy a művelőtagok tengelyére távközzel felfűzött tárcsákon a nyitott profilú művelőtestek előnyösen ,,V”, vagy „Y”, vagy „T” szelvényüek és egyenes, vagy ívelt kialakításúak. A ,,V" szelvényű művelőtestek egyike befelé hajló vágófülekkel van ellátva, melyek a művelőtest vágólapjainak hosszabb, szabad élén egymással szemben, egyenlő távolságra, félosztással eltoltan vannak elrendezve. Egy további kivitelnél célszerűen a művelőtagok előtt műtrágyaszóró van elrendezve. A mélyen művelő, hosszabb szárú művelőtestekkel ellátott művelőtagok a vázszerkezethez csuklósán vannak kapcsolva vagy felfogva és a sekélyen művelő, rövidebb szárú művelőtestekkel ellátott művelőtagok a mélyen művelő, hosszabb szárú művelőtestekkel ellátott művelőtagokhoz vannak kapcsolva. A küllőskapa tagok előnyösen a művclőtagok után vannak elrendezve. A találmány szerinti gyeptalajművelő gép előnye, hogy a vázszerkezeten műtrágyaszóró berendezés 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
