191312. lajstromszámú szabadalom • Szabásztőke
1 191 312 2 A találmány tárgya szabásztőke különféle textil-, bőr-, műbőr- és műanyag termékek alakos szabására alkalmas hidraulikus vagy mechanikus szabászgépekhez, főként a cipőgyártás területén, amely szabászgép asztalán elhelyezhető vagy azon rögzíthető alátéttömböt képez. A bőripar, cipőipar, textilipar és a műanyagipar különféle alakos síkidomok szabására elterjedten alkalmazza a hidraulikus vagy mechanikus szabászgépeket, amelyek egy rögzített felületű asztalból és egy mozgatható leütőfejből állnak. A szabási műveletnél a szabászgép rögzített asztalára helyezett vagy azon rögzített, egy tömbből kialakított, úgynevezett szabásztőkére terítik rá a szabandó anyagot, és erre helyezik rá a speciális acélból készült, és a szabandó munkadarab formájára kialakított szabászkést. Az alakos szabászkést a leggazdaságosabb anyagfelhasználás figyelembevételével elhelyezik az anyagon, majd a szabászgép leütőfejét a szabászkés fölé fordítják, amelyet követően a leütőfej függőleges munkaütemével a szabászkést átnyomja a szabandó anyagon. Ilyenkor a művelet végén a szabászkés kis mértékben benyomódik a szabásztőkébe. A fentiek alapján a szabásztőkével szemben az alábbi speciális követelmények állnak fenn: — Keménysége csak bizonyos határok között fogadható el, mivel egyrészt lehetővé kell tennie a művelet végén a szabászkés minimális mértékű behatolását, ugyanakkor a szabandó anyagnál mindenképpen keményebbnek kell lennie; — felületéről részecskék csak minimális mértékben válhatnak le; — a szabászgép érdekében kellően rugalmasnak kell lennie, hogy az esetleges túlterhelések ne a gép szerkezetét károsítsák; — jó kopásállóságú legyen; — kellő forma- és alaktartóssággal kell hogy rendelkezzék; — méretezésének alkalmazkodnia kell a szabászgép geometriájához, így vastagsága 30—80 mm, szélessége 450—1200 mm, hosszúsága pedig 500—2000 mm lehet. A fenti kritériumoknak megfelelő szabásztőkét eddig különféle műanyagokból, így danamidból, PVC-ből, metamidból öntötték. Ezek a szabásztőkék egy darabból készültek, és megmunkálásuk, különösen a nagyobb méreteknél, komoly gondokat okozott. Az öntött műanyag szabásztőkék kívánt geometriai méreteit ugyanis marással, illetve forgácsolással kellett kialakítani, ami viszont igen drága technológia, mivel egyrészt pontos és időigényes megmunkálást igényel, másrészt különböző méretű öntőminták elkészítését teszi szükségessé. Mindemellett az eddig alkalmazott anyagok egyike sem küszöbölte ki azt a hátrányt, hogy a többszöri, egymást keresztező vágások anyagrészecskéknek a felületből való kiválásához vezettek, ami negatív módon befolyásolta a szabás minőségét. A találmány által megoldandó feladat olyan rugalmas, ugyanakkor alaktartó szabásztőke létrehozása, amely a szabásztőkével szemben támasztott követelményeket messzemenően kielégíti, viszonylag olcsón előállítható és hosszú élettartamú, valamint többlet költségek nélkül, könnyen adaptálható a legkülönbözőbb méretű szabászgépekhez. A találmány alapja az a felismerés, hogy az adott követelményeknek leginkább megfelelő anyag a polipropilén, amelyről a vágás hatására nem válnak le anyagrészecskék, hanem anyaga inkább tömörödik, ugyanakkor vi- 5 szonylagos merevségét is hő hatására bekövetkező deformációját rétegelt felemez közbeiktatásával lehet ellensúlyozni. A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldottuk meg, hogy az általunk létrehozott szabásztőke két 10 6—20 mm, célszerűen 10—15 mm vastagságú polipropilén-lemez közé ragasztott 18—40 mm vastagságú rétegelt falemezből áll. A viszonylag merev polipropilén-lemez, amely hengerléssel rendkívül nagy méretpontossággal állítható elő, 15 a rugalmasság kivételével kiválóan eleget tesz a szabászati követelményeknek. A szabásztőke szükséges rugalmasságát ugyanakkor a polipropilén-lemezek közé ragasztott rétegelt felemezzel tudjuk biztosítani, amely egyúttal hőszigetelő szerepet is tölt be, megakadályozva a 20 polipropilén-lemez hő által okozott deformációját, vetemedését. Mivel mind a polipropilén-lemez, mind pedig a rétegelt falemez könnyen vágható, nem okoz gondot a tetszés szerinti méretű szabásztőke kialakítása. További előny, hogy az ily módon készített szabásztőke mindkét 25 oldala felhasználható, és elhasználódás után a roncsolt felületek kb. 6 mm lemezvastagságig utólagos lemunkálással ismét használhatóvá tehetők, miáltal a szabásztőke élettartama még tovább növelhető. 30 Példa: Cipőfelsőrészek kiszabására szolgáló szabászgéphez szükséges szabásztőkét kell készítenünk. Ehhez egyrészt 20 mm vastag rétegelt felemezt, másrészt gyárilag 10 mm vastagra hengerelt polipropilén-lemezt használunk föl, 35 mely utóbbinak főbb paraméterei a következők: sűrűség: 0,90 g/cm3 húzószilárdság: 36 N/mm2 szakítószilárdság 28 N/mm2 rugalmassági modulus 2100 N/mm2 Shore-D keménység 72 A rétegelt felemezt illetve a polipropilén-lemezt például fűrészeléssel a kívánt méretre vágjuk, az így kapott polipropilén-lapok egyik oldalát érdesítjük, majd a réte- 45 gélt felemezt speciális módon két polipropilén lap érdesített felületei közé ragasztjuk. Példánkat azért hoztuk a cipőipar területéről, mert a szabásra kerülő anyag tulajdonságából adódóan itt merülnek fel a szabásztőkével szemben támasztott legnagyobb 50 műszaki követelmények. SZABADALMI IGÉNYPONT Szabásztőke különféle textil-, bőr-, műbőr- és műanyag 55 termékek alakos szabására alkalmas hidraulikus vagy mechanikus szabászgépekhez, főként a cipőgyártás területein, amely a szabászgép asztalán elhelyezhető vagy azon rögzíthető alátéttömböt képez, azzal jellemezve, hogy két 6—20 mm, célszerűen 10—15 mm vastagságú 60 polipropilén-lemez közé ragasztott 18—40 mm vastag rétegelt falemezből áll. i nélkül Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent a Műszaki Könyvkiadó gondozásában 87.1305/3 MSZH Nyomda, Budapest
