191281. lajstromszámú szabadalom • Aprítógép szálas anyagokhoz, főleg hengeres nagybálákhoz
7 191 281 8 90 cm átmérőjű bálák vannak a dobban. A 20 padozatnyílás egyik hosszirányú széléhez egyenes, merev 18c rúd van állíthatóan erősítve, mégpedig ahhoz a szélhez, amely felé a kések külső szélei haladnak. A 18c rúd padozatnyílás belseje felé levő széle olló egyik vágó száraként hat, mert a kések forgása közben az aprítani kívánt anyag szálait a rúd széle a kések vágó széleivel szemben tartja, a szálak a kések elő! nem tudnak kitérni és így jön létre a vágás (5. ábra). A másodlagos 13 keret a rajta levő 18 padozattal és 14 dobbal együtt szerkezeti egységként úgy fordítható el a fő keretbe erősített 50 csap körül, hogy a 18 padozatban levő 20 padozatnyílás vízszintes helyzete az R forgórész fölött, illetve ehhez viszonyítva állítható. A 20 padozatnyílás és az R forgórész egymáshoz viszonyított távolsága 60 állítócsavar révén szabályozható, amely a másodlagos 13 kereten nyúlik keresztül és a 10 fő kerethez fekszik. Amikor a 60 állítócsavar kinyúlt helyzetében van, akkor aprítási művelet közben a forgó kések vágó szélei kis darabokat vágnak le a 20 padozatnyílásba kismértékben benyúló szénaszálakból. Nagyobb, akár 75 mm körüli hosszúságú darabok vághatók a szénából akkor, ha a 60 állítócsavar visszahúzott helyzetében van, amely esetben a 20 padozatnyílás a kések vágó szélei mellett úgy helyezkedik el, hogy a kések vágó szélei eléggé benyúlnak a kívánt nagyobb hosszúságú darabok vágásához. Más szavakkal a 13 keretből, 14 dobból és 18 padozatból álló szerkezetegység az 50 csap körül úgy fordítható el, hogy a 60 állítócsavár visszahúzása segítségével alsóbb vízszintes helyzetbe állítható, amikor a forgórész hosszabb darabokat vág az aprítani kívánt takarmányanyagból, és amikor a 60 állítócsavart becsavarjuk, illetve visszahúzott helyzeténél előbbre csavarjuk, akkor a padozatot a benne levő 20 padozatnyílással együtt a forgórészhez viszonyítva följebb emeljük, minek következtében a forgórész kései rövidebb darabokat vágnak az aprítani kívánt anyagból. így tehát a vágott anyagdarabok hosszúságát a 20 padozatnyílás forgórész kései, illetve forgórész fölötti magasságának megfelelő beállításával lehet szabályozni. A 14 dob falából alkotó irányban F villa nyúlik ki, aminek feladatát a következőkben még részletesen ismertetjük. A másodlagos 13 keretre mereven erősített 18 padozatnak vízszinteshez viszonyított hajlásszöge hegyesszög, amelynek nagysága az 5. ábrán látható módon 10 és 20° között van. A 18 padozat a forgó 14 dob belső oldalának egyik részétől egysíkúan a szemben levő belső részéig, hegyesszögben nyúlik. A 18 padozatban levő 20 padozatnyílás sugárirányú. A találmány szerinti 21 aprító úgy van elhelyezve, hogy a forgórész forgása közben ennek 40 kései fölfelé kissé keresztülnyúlnak a 20 padozatnyíláson akkor, amikor a padozat és ennek dobja vízszintes helyzetben van, mint az 5. ábra mutatja. Az ábrán a lejtős 18 padozat legfölső része U betűvel, legalsó része pedig L betűvel van jelölve. A találmány szerinti 12 aprítógép működése közben, tehát amikor a dobban szálas ömlesztett anyag vagy az 5. ábrán látható módon nagyméretű és henger ’ alakú bálázott anyag van, a 14 dobot a 15 motor az óramutató járásával ellenkező irányban, az 5. ábrán iátható vízszintes nyíl irányában forgatja, és a vágást ás fúvást végző 21 aprító szintén az óramutató járásával ellenkező irányban forog. A 14 dob és 21 aprító ilyen forgása közben a 14 dobban levő H széna alsó részéről a kések anyagdarabokat vágnak le akkor, amikor a 14 dob a széna megfelelő részét a 21 aprító fölé mozgatja. A széna önmerítő betáplálással jut a dobba, amint a 2., 3. és 4. ábra vázlatosan mutatja. A vízszintes aprítás! művelet és dob forgás folyamán a forgó 14 dob belső falain föllépő súrlódó erők a szénát az 5. ábrán iátható nyíl irányában, azaz az óramutató járásának irányával szemben mozgatják, a dobra fölülről nézve. Mivel a mozgó szénatömeg az álló, vízszintessel hegyesszöget bezáró síkban levő padozaton fekszik, ennek hatására a mozgó szénatömeg a padozat fölső U részéig emelkedik, majd alsó L részéig süllyed a 14 dob minden teljes fordulata alatt. Az egy síkban levő és a vízszinteshez hegyesszögben elhelyezett, álló . 18 padozat és a forgó 14 dob együttes hatásaként tehát a súrlódó erők a dobban levő szénát vagy más aprítani kívánt anyagot a dob minden fordulata alatt egyszer fölemelik és egyezer lesüllyesztik. A széna H tömegének a dob minden fordulata során való egymás utáni fölemelését és süllyesztését az 5. ábrán föltüntetett A és B nyilak mutatják, amelyek a mozgásirányokat is szemléltetik. A dobban levő vágni kívánt anyag H tömege akkor emelkedik, amikor a lejtős padozaton ennek legmagasabb U része felé mozog. Az U részt elérve innen az A nyilak irányában tovább emelkedik, amit a forgó dob és az aprítani kívánt anyag közötti súrlódás vált ki, majd ezután lefelé halad a 18 padozat legalsó L része felé a B nyilak által jelzett irányban. A forgó dob és a rögzített helyzetű, hegyesszögben lejtő padozat, valamint az ezek által az aprítani kívánt anyagra átvitt súrlódó erők együttes hatására a dobban levő anyagtömeg nem csak emelkedik és süllyed, hanem gördül, keveredik és lazul is, ami minden dobfordulatnál megakadályozza a széna vagy hasonló anyagból kialakuló, padozatnyílás fölötti áthidalás képződését. Az eddig ismert forgó dobos és sík padozatos aprítógépeknél ez az aprítani kívánt anyag által képzett áthidalás aránylag gyakran előforduló jelenség, ezt a jelenséget azonban a hegyesszögben lejtős padozat és forgó dob új konstrukciós alakjával és kombinációjával kiküszöböltük. A találmány szerinti, egy síkban levő, lejtős és rögzített padozat kerületén fölfelé nyúló, rövid 18a oldalfal van, amely csészeszerűen szorosan veszi körül a forgó 14 dob alsó külső kerületét. E 18a oldalfal megakadályozza a dobban levő H szénatömeg egy részének a dob fala alatt a padozat X helyén való beékelődését, ami az ismert aprítógépeknél olykor előfordul. Az aprítógépünkkel való aprítási művelet közben a 14 dob minden fél fordulatánál az új lejtős 18 padozat következtében az ilyen beszorult anyagrész az X helyről elmozdul a 18 padozaton az ebben levő 20 padozatnyílás felé, átjut a padozatnyíláson, kapcsolatba kerül az R forgórésszel, amely földarabolja. így az új 18 padozat öntisztító eszközként is hat, amely megikadályozza az anyagnak X helyen való, beékelődő fölgyülemlését. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
