191273. lajstromszámú szabadalom • Bálázó
1 191 273 2 A találmány tárgya bálázó, amely széna, szalma és más takarmányok négyszögletes bálákba sajtolására szolgál. Leghatásosabban nagy méretű, pl. 1,2x l,2x 2,4 m-es, 1000 kg-nál nem nagyobb tömegű bálák kialakítására alkalmazható. A jelenlegi technológiák nagy, négyszögletes bálák kialakítására irányulnak, ami egyrészt jó minőségű takarmányt eredményez, másrészt kevésbé kötözőanyag- és munkaigényes, különösen - a préselés és az adagolás teljes gépesítése következtében - a bálák begyűjtése és tárolása szempontjából, ami lehetővé teszi a tarló gyors felszabadítását újabb mezőgazdasági munkálatok számára. Az 1 212 765 sz. német szabadalmi leírásból ismert olyan bálázó, amelynek kerékkel felszerelt váza van, amelyen gyűjtőszerkezet, adagolóegységgel ellátott gyűjtőkamra, sajtolótér forgatóhajtással hajtott dugattyúval, valamint bálakötözőszerkezet van elrendezve, amely a sajtolótérben van felszerelve, és tengelye fogaskerék-, lánc-, ill. kardán-áttétel segítségével a dugattyúhajtás forgatókarjával áll kinematikus kapcsolatban. A fenti megoldás hiányossága, hogy a bálakötözőszerkezet tengelye és a dugattyúhajtás forgatókarja közötti kinematikus kapcsolat nem valósítja meg a csomózókampó megfelelő működtetését abban az időtartományban, amikor a dugattyú mozgása során maximális nyomást gyakorol a sajtolandó takarmányra. Miután a dugattyú a maximális nyomásnak megfelelő véghelyzetét elérte, visszafelé mozog, és az összepréselt takarmánycsomag belső rugalmassági erők következtében kitágul, és igyekszik a kötözőzsineget a kampóból kitépni. A 976 890 sz. szovjet szabadalmi leírásból ismert olyan megoldás, amely futóműre szerelt vázból áll, amelyen gyűjtőszerkezet, adagolóegységgel ellátott gyüjtőkamra, és forgatóhajtással hajtott dugattyúval felszerelt sajtolólér van elrendezve. A dugattyúhajtás forgatótengelye üregesen van kiképezve, és az adagolóegység haj főtengelyével koaxiálisán van elrendezve. A bálázónak továbbá bálakötözőszerkezete van, amely lánchajtással kapcsolódik a dugattyúhajtásnak a sajtolótér hosszirányában elhelyezett hajtótengelyéhez. A bálakötözőszerkezet a sajtoiótér alján, az adagolónyílás mellett, a tűk azonban a sajtolótér felső részében vannak elrendezve. Ezzel az elrendezéssel megvalósítható, hogy a csomózókampó működése időben közelebb kerüljön a maximális sajtolóhatás pillanatához, vagyis lehetőség van a tűk és a dugattyú mozgásfázisainak egymáshoz képesti eltolására. Ennek a megoldásnak az a hiányossága, hogy a kötözőszcrkezcl fenti elrendezése és a dugattyú hajtólengelycvcl való kinematikus kapcsolata nem teszi lehetővé, hogy a csomózókampó működési ciklusának kezdete abba az időtartományba essen, amikor a dugattyú a maximális sajtolóhatásnak megfelelő helyzetben tartózkodik. Ez a hiányosság különösen nagyméretű bálák kialakítására szolgáló bálázók esetében jelentkezik hátrányosan. További hátrány, hogy a nagy erőhatások miatt nagy tömegű dugattyúhajtás és adagolóegység szükséges, valamint a dugattyú hajtótengelye és a belsejében koaxiálisán elrendezett adagolóegységhajtótengely sajtolótérben központosán van elrendezve, amely viszonylag nagy méretekkel rendelkezik. ezért a nagy tömegű egységek súlypontja magasan van, így a bálázó egyensúlyi helyzete nem megfelelően stabil. Láthatjuk tehát, hogy az ismert megoldásoknál kinematikus kapcsolat van a kötőszerkezet és a dugatytyúhajtó-tengely között, amint azt az 1. ábra sematikusan szemlélteti. A bála zsineggel.való körülkötözésc közben a kötözőszerkezet tengelyének elfordulása pontos összhangban van a dugattyúmozgással. Ez az összhang azáltal valósul meg, hogy a tűhegyek abban a pillanatban lépnek be a sajtolótérbe, amikor a dugattyú „a” ponton, vagyis a tűhegyek behatolási pontján halad át, illetve azt adott távolsággal túllépte. Ebben a pillanatban a kötözőszcrkezcl tengelyének szögelfordulása „a”. Ezt követően a tűk, illetve a kampók a kötözőzsineggel áthatolnak a sajtolótéren, ami a kölözőszerkezet tengelyének további „ß” szögelfordulását jelenti, majd a csomózókampók megkezdik forgásukat - és a kötözőszerkezet tengelyének „y” szögelfordulása közben - végrehajtják a csomóképzést. Az 1. és 2. ábrák szemléletesen mutatják, hogy a kampók működési ciklusa akkor kezdődik, amikor a dugattyú véghelyzetétől „h" távolságra távolodott el, és addig tart, amíg a dugattyú további „Ah” elmozdulást végez. Eközben az összeprcselt takarmány belső rugalmassági erők következtében jelentős nyomóerőt gyakorol a kötözőzsinegre, és gyakran kitépi azt a kampóból, aminek következtében a meg nem kötözött bála szétesik. Az is hiányosság továbbá, hogy mivel a kötözési folyamat nem a dugattyú maximális nyomást biztosító véghelyzetében megy végbe, a bála tömörsége nem éri el a kívánt mértéket. A találmánnyal célunk a fent említett megoldások hiányosságainak kiküszöbölése. A megoldandó feladat tehát olyan bálázó megvalósítása volt, amelynél a dugattyúhajtás és a bálakötözőszerkezet közötti kinematikus kapcsolat segítségével a csomózókampó működési ciklusa arra az időtartományra állítható be, amelyben a dugattyú a maximális sajtolásnak megfelelő szakaszon található. A kitűzött feladatot olyan bálázó megvalósításával oldottuk meg, amelynek fűtőműre szerelt váza van, amelyen gyüjtőszerkezel, adagolóegységgel ellátott gyüjtőkamra, sajtolótér és belsejében dugattyú van elrendezve, ez utóbbinak forgatóhajtása van, amelynek csőszerű tengelye van, amelynek belsejében a gyüjtöszerkezet forgatókarjának tengelye koaxiálisán van elrendezve, továbbá a bálázónak bálakötöszerkezetc van, amely a dugattyú forgatókarjával kinematikus kapcsolatban áll, és ezt a kinematikus kapcsolatot a találmány szerint az átfúrt tengelyen elrendezett exccnter, valamint a dugattyú forgatókarját azexcenterrel összekapcsoló összekötőelem valósítja meg. A bálakötőszerkezet és dugattyú forgatókarja közötti kinematikus kapcsolat viszonylag csekély dugattyúelmozdulást tesz lehetővé a maximális sajtolásnak megfelelő szakaszon, mialatt a bálakötőszerkezet tengelye olyan szöggel fordul el, amely a csomózókampó teljes működési ciklusának megfelel. A fenti megoldással kizártuk annak a lehetőségét, hogy a kötözőzsineg a csomózókampóból kiszakadjon, mivel a csomózás a takarmány összepréselt állapotában megy végbe. Továbbá a csőszerű tengelyt, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
