191265. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-(2-alkoxi-fenil)-tiazolidin-dionok előállítására
1 191 265 2 E) példa adunk, és az elegyet olajfürdőben, 125 °C-on tartjuk 15 percig. Ezután 50 °C-ra hütjük, és 15,5 g 85 %-os (0,24 mól) porított kálium-hidroxidot adunk hozzá. Az elegyet olajfürdőn 165 °C-on tartjuk 30 percig, majd miután szobahőmérsékletre hűlt, 600 ml vízbe öntjük. A vizes oldatot 6n sósavval megsavanyítjuk, majd 4 alkalommal, 100-100 ml széntetrakloriddal extraháljuk. Az egyesített extraktumokat 100 ml telített nátrium-klorid-, oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. Tiszta viszkózus olajat kapunk, amely kismennyiségü petroléter hozzáadására és jégfürdőben való hűtés hatására kristályosodik. A fehér színű kristályokat szűrjük és vákuumban szárítjuk. Hozam: 24,7 g (78 %); olvadáspont: 35 — 37 °C. C) példa 5-Klór-2-metoxi-3-metil-benzaldehid 21,6 g (0,114 mól) titán-tetrakloridot 0 °C-on 9 g (0,057 mól) 2-metil-4-klór-anizol metilén-kloridos oldatához adunk. Ezután 3 perc alatt 7,24 g (0,063 mól) 1,1-diklór-metil-metilétert csepegtetünk hozzá, és a reakcióelegyet 0 °C-on 30 percig keverjük. A reakciót 600 ml viz óvatos beadagolásával befagyasztjuk. A szerves réteget elválasztjuk és a vizes fázist 2 alkalommal, 100-100 ml metilénkloriddal extraháljuk. Az egyesített szerves rétegeket telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk, így 10,1 g világossárga színű szilárd anyagot kapunk. A nyersterméket 80 mm átmérőjű, 230-400 mesh szemcseméretű kovasavgéilel töltött oszlopon gyorsan kromatografálva tisztítjuk. Az elucióhoz hexán és éter 90 : 10 arányú elegyét használjuk, és 3,65 g cím szerinti terméket kapunk, olvadáspontja 92-94 °C. D) példa u-Hidroxi-2-metoxi-3-metil 5-klór-benzil-cianid 676 mg (6,50 mmól) nátrium-hidrogén-szulfit 6 ml vízzel készült oldatához 60 °C-on 10 g (5,42 mmól) 5 - klór - 2 - metoxi - 3 - metil - benzaldehidet adunk. Az elegyet 1 óra hosszat keverjük, 0 °C-ra hűtjük és 6 ml étert adunk hozzá. Keverés közben 292 mg (5,96 mmól) nátrium-cianid 6 ml vízzel készült oldalát csepegtetjük az elegybe, majd két óra hosszat továbbkeverjük, mialatt hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni. Az éteres réteget elválasztjuk, a vizes fázist 2 alkalommal 50-50 ml éterrel extraháljuk. Az egyesített éteres extraktumokat magnézium-szulfáton szárítjuk és bepárlás után 970 mg (84 %) ciánhidrin-származékot kapunk, amelyet közvetlenül felhasználunk a megfelelő sav előállítására. a-Hidroxi-a-(5-kiór-2-metoxi-3-metil-fenil)-ecetsav A D) példa szerint előállított 970 mg (4,58 mmól) ciánhidrint 3,5 ml hangyasavval és 2,5 ml tömény sósavval készült oldatban egy éjszakán át forraljuk, majd 50 ml vízbe öntjük. Az oldat pH-ját 6n nátrium-hidroxiddal 14-re állítjuk, és 2 alkalommal, 100-100 ml etil-acetáttal extraháljuk. A bázikus vizes oldatot 6n sósavval pH = 1-re savanyítjuk, majd 2 alkalommal, 100-100 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített extraktumot magnézium-szulfáton szárítjuk, és lepárláskor 800 mg (73 %) cserszínű szilárd anyagot kapunk, amelyet hexánnal mosunk és szárítunk. Súly 800 mg (73 %). A terméket az A) példában leírt klórozási és észíerezési eljárással a - klór - a - (5 - klór - 2 - metoxi - 3 - metil - fenil) - ecetsav - metilészterré alakítjuk. Az észtert a 4. példa szerinti tiazolidin-2,4-dión előállítására közvetlenül felhasználjuk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás (VIII) általános képletű aril-tiazolidinon-származékok - ebben a képletben R 1-4 szénatomos alkilcsoport, X 5- vagy 6-helyzetü fluor-, klór- vagy brómatomot és Y hidrogénatomot vagy kevés szénatomos alkilcsoportot jelent — előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (X) általános képletű a - (2 - alkoxi - fenil) - a - klór - ecetsav - alkilésztert — ebben a képletber R, X és Y jelentése a fenti és R1 1 — 4 szénatomos alkilcsoportot jelent — a reakció szempontjából iners oldószerben, legalább 75 °C-on tiokarbamictdal reagáltatunk, és az így kapott 5 - (2 - alkoxi - fenil) - 2 - imino - tiazolidin - 4 - ont híg vizes savval (VIII) általános kéf letű vegyületté hidrolizáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első lépésben a reakció szempontjából iners oldószerként etanolt, izopropanolt vagy szulfolánt alkalmazunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második lépésben híg vizes savként híg sóstvat alkalmazunk. 4. A 2. igénypont szerinti eljárás X helyén fluoratomot és Y helyén hidrogénatomot tartalmazó (VIII) általános képletű vegyületek előállítására, azz djellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagot alkalmazunk. 5. A 4.Jgénypont szerinti eljárás X helyén 6-helyzetü fluoratomot, Y helyén hidrogénatomot és R helyén metilcsoportot tartalmazó (VIII) általános képletű vegyület előállítására, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagot alkalmazunk. 6 A 2. igénypont szerinti eljárás X helyén klóratomot és Y helyén hidrogénatomot tartalmazó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
