191247. lajstromszámú szabadalom • Lépcsőszerkezet

3 191 247 4 Célkitűzésünk, hogy az előregyártható lépcsőszerke­zeti elemek magassági méretsora helyett csupán egyetlen lépcsőfok magassági méretet veszünk figyelembe, és hogy a két szint között felépült lépcsőszerkezetet hézag­mentesen lehessen mind az alsó, mind a felső szinthez illeszteni. Ilyen módon a szintkülönbségek magassága a lépcsőfokok számának osztásával adódik, az esetleges korrekciót a teljes lépcsőszerkezet dőlésszögének változ­tatásával biztosítják. Az egyes lépcsőfokok konzoljainak egymáshoz illeszkedő elemeit a maximális felfekvő teher­viselő felületekkel kívánjuk kiképezni és teherviseléstől mentes csavaros rögzítést alkalmazni. Rájöttünk ugyanis arra, hogy a fent vázolt célkitűzé­sek a befalazás nélküli lépcsőszerkezeteknél előregyárt­ható és tipizálható fémszerelvények útján biztosíthatók, melyekre tetszőleges és a találmány tárgyát nem képező burkolati elemek teljes konzolos alátámasztással rögzít­hetők. Az egyes lépcsőfok között tipizáltan előregyár­tott elemekből lépcsőpihenőket alakíthatunk ki. A találmány szerinti lépcsőszerkezetnek legalább két pontban való alátámasztása minden esetben szükséges. A felületnézetben egyenesen eltérő tengelyvezetés v ese­tén nincs szükség közbenső alátámasztásra abban az eset­ben, ha a lépcsőszerkezet felülnézetében a lépcső ten­gelyvezetésének íve, illetőleg ezen ívnek húrja a statikai tartószerkezet kontúrvonalába beleesik. Mindazon he­lyen, illetőleg helyeken, ahol a lépcsőszerkezet ívének húrja a statikai tartószerkezet kontúrvonalán kívül esik, további alátámasztást kell biztosítani. Példaként említ­jük ilyen vonatkozásban az úgynevezett törtkarú lépcső­szerkezetet, ahol a két szerkezeti végponton történő alátámasztáson túlmenően a töréspontnál is alátámasz­tást kell végezni. Fontos kihangsúlyoznunk, hogy a találmány szerinti lépcsőszerkezet alátámasztási pontjainak meghatározása, méretezése, a szerkezet kialakításának, a terhelési és igénybevételi paraméterek ismeretében a klasszikus sta­tikai számítások alapján mindenkor meghatározható, illetőleg kézben tartható. A találmány szerinti lépcső­szerkezetnek az alsó és a felső szinthez csatlakozó elemi lehorgonyzással, utólagos kötőelemes rögzítéssel köny­­nyen és egyszerűen rögzíthetők, azonban például nagy felületi alátámasztás esetén az alsóponti rögzítés hor­gonyzás vagy kötőelemes rögzítés nélkül is biztosítható. A találmány tárgya lépcsőszerkezet, amelynek a járó­felület burkolati elemeit rögzítő szerelvényei lépcsőfo­konként egymáshoz illeszthető láncszerűen ismétlődő fémszerelvényekből (konzolokból) állnak; a lépcsőfokok számát a szintkülönbség és a lépcsőfokok magasságainak hányadosa alkotja, míg az esetleg szükséges korrekciót a teljes lépcsőszerkezet dőlésszögének változtatható beállí­tása biztosítja oly módon, hogy a lépcsőszerkezet sze­relvényeinek láncszerűen ismétlődő szerelvényei úgy van­nak kialakítva, hogy a lépcsőszerkezetnek a legalsó és a közbenső lépcsőelem szerelvényeit egy első csőgyűrű­­elemmel nyakrészelemek útján összekötött olyan továb­bi csőgyürűelem alkotja, amelynek felső peremére ezen lépcsőelemhez láncszemszerűen csatlakozó következő lépcsőelem első gyűrűelemének alsó pereme fekszik fel; továbbá, hogy az első csőgyűrűelem két oldalán a lépcső­fokok tetszőlegesen kialakítható burkolatait rögzítő kon­zolok rögzítik oly módon, hogy a konzolok szélein a lépcső korlátáit rögzítő elemek — célszerűen furatok — vannak kialakítva; és hogy a lépcsőfokok burkolatainak rögzítőszervét a nyakrészelemeken rögzített távtartóle­mez alkotja, amelyen kötőelemet befogadó furatok van­nak kialakítva; továbbá hogy a lépcsőelem első gyűrű­­elemén az alsó szintbe horgonyzott alsó rögzítőbilincse­ket átvezető és azokat rögzítő furatos fedőiemez van el­helyezve; továbbá hogy a fogadószinthez csatlakozó íépcsőelem szerelvénye az első csőgyűrűelemhez rögzí­tett konzolból nyakrészelemből és ez utóbbihoz rögzí­tett rögzítőelemből áll, amely utóbbinak furatain átveze­tett rögzítőelemek, célszerűen horgonyrudak a fogadó­szintben vannak horgonyozva. A találmány lényege abban van, hogy a lépcsőszerke­zet konzoljainak hosszúsága megközelítőleg azonos a lépcsőfokok kívánt hosszúságával. Egy további előnyös kiviteli alak, hogy íves alakú lépcsőszerkezetnél, ha az ív húrja a lépcsőszerkezet sta­tikai kontúrvonalán esik, úgy a lépcsőszerkezet az alsó és a fogadószinti rögzítéseken túlmenően önmagában is­mert statikai méretezéssel meghatározható legalább két közbenső két alátámasztással rendelkezik. A találmány szerinti lépcsőszerkezet egy további elő­nyös kiviteli alakja az, hogy felülnézetben tört ívű lép­csőalak esetében a töréskömyezetében további közbenső alátámasztással rendelkezik. Egy további előnyös kiviteli alak, hogy a lépcsőszer­kezet elemei közül legalább az egyik lépcsőelem első gyűrűelemét és további gyűrűelemét összekötő nyakrész­elem hossza nagyobb, mint a többi nyakrészelem hossz­mérete, és hogy ezen nyakrészelemet fedő lépcsőburko­lat pihenőt — például szerelőállást alkot. Végül a találmány szerinti lépcsőszerkezet egy kiviteli alakja szerint az első csőgyűrűelem alsó része, valamint a felső csőgyűrűelem felső része a szerelési szöghelyzet tervezett beállítását megkönnyítő rovátkás jelzésekkel van ellátva. A találmány szerinti lépcsőszerkezet legfontosabb elő­nyei a következők: — az ismert csigalépcső-szerkezetekhez képest, ahol nem volt orsótér kialakítható, és a lépcső alakja csak csiga­vonalban kialakítható volt, különösen az volt hátrá­nyos, hogy orsótér nem volt kialakítható, és hogy a lépcsőnek csigavonalú megvezetése következtében igen balesetveszélyes volt a csigavonal középpontjá­hoz közel eső lépcsőfokok keskeny mérete; ezek a hátrányok a találmány szerinti lépcsőszerkezetnél teljes egészében kiküszöbölhetők, minthogy az álta­lunk javasolt lépcsőszerkezet felülnézetben egyenes vonalú, vagy attól bármely tetszőleges vonalvezetés szerint is kialakítható. — A találmány szerinti lépcsőszerkezet igen egyszerű ki­vitelű, előregyártható, tipizált szerkezeti elemekből állítható össze, így megszüntethető annak a kénysze­rűsége, hogy a lépcsőt az épülettel együtt kellett fel­építeni. — Igen jelentős előnyt biztosít a találmány szerinti lépcsőszerkezet azáltal, hogy két szint között a szük­séges lépcsőfokok száma a szintkülönbség és a tipizált méret magassági méretű lépcsőfokok számának há­nyadosával határozható meg, és abban az esetben, ha a legfelső lépcső szintje eltérne a felső szint magassá­gától, úgy a teljes lépcsőszerkezetnek döntésével vagy emelésével lehet a munkavédelmi és egyéb szabvány­­előírásokat kielégíteni. — Az egyenestől kicsit eltérő lépcsőszerkezet tengelyve­zetése esetén közbenső alátámasztásra csak abban az esetben van szükség, ha a lépcső felülnézeti képe 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents