191235. lajstromszámú szabadalom • N-(halogén-alkil-tio)-benzanilid-származékokat tartalmazó fungicid készítmények
3 191 235 4 A levélfungicid hatást kiértékelő vizsgálatok A) Megelőző hatás kiértékelése 1) Bab rozsda vizsgálat: 10 cm magas karóbab (Phaseolus vulgaris L.) növényeket homokos agyag talajba. 7,6 cm átmérőjű agyagcserepekbe ültetünk. A növényeket ezután megfordítjuk és 2—3 másodpercre a vizsgálandó hatóanyag 50/50 arányú aceton-víz eleggyel készített oldatába merítjük. A hatóanyag koncentrációk 1000 ppm-tói lefelé változnak. Miután a levelek megszáradtak, ezután a babrozsda kórokozó (Urumyces phaseoli Arthur) spóráinak vizes szuszpenziójával inokuláljuk őket, majd a növényeket 24 órára 100%-os nedvességtartalmú környezetbe helyezzük. A növényeket ezután eltávolítjuk a nedves kamrából, és addig neveljük, amíg a betegség foltjai megjelennek a leveleken. A hatásosságot azzal a legkisebb koncentrációval jelezzük ppm-ben, amely legalább 75%-kal csökkenti a foltok kialakulását a kezeletlen, inokulált növényekhez képest. Ezeket az értékeket a II. táblázatban mutatjuk be. 2) Lisztharmatvizsgálat: A vizsgált vegyületet a babrozsda vizsgálatnál leírt módon készítjük elő és alkalmazzuk. Miután a növények megszáradtak, a leveleket a lisztharmat kórokozójának (Erysiphe polygoni De Candolle) spóráival porozzuk be, majd a növényeket üvegházban tartjuk mindaddig, míg a gombanövekedés megjelenik a levelek felszínén. A hatásosságot azzal a legkisebb koncentrációval mérjük ppmben, amely 75%-os vagy annál nagyobb csökkenést idéz elő a micélium-képződésben a kezeletlen, inokulált növényekhez hasonlítva. Ezeket az értékeket a 11. táblázatban mutatjuk be. 3) Paradicsom alternáriás levélfoltossága A kiválasztott vegyületet megfelelő oldószerben feloldjuk, majd 50/50 arányú víz aceton eleggyel felhígítjuk. Négyhetes paradicsom (Lycopersicum esculentum) növényeket addig permetezzük az oldattal, amíg teljesen be nem nedvesíti a növényeket. A hatóanyag koncentrációk 1000 ppm-től lefelé változnak. Miután a levelek megszáradtak, az alternáriás levélfoltosság kórokozójának (Alternaria solani Ellis and Martin) spóráiból készített vizes szuzspenzióval inokuláljuk, és 48 órára 100%os nedvességtartalmu környezetbe helyezzük őket. A növényeket ezután a nedves kamrából eltávolítjuk, és mindaddig neveljük, amíg a leveleken a betegség foltjai meg nem jelennek. A hatásosságot azzal a legalacsonyabb koncentrációvl jellemezzük ppm-ben, amely 75%-kal vagy annál nagyobb mértékben csökkenti a foltok képződését a kezeletlen, inokulált növényekhez viszonyítva. Ezeket az értékeket a II. táblázatban mutatjuk be. 4) Réti pcrje levelének foltosodása A kiválasztott vegyületet a paradicsom levélfoltosságának vizsgálatában leírt módon készítjük elő és alkalmazzuk, azzal az eltéréssel, hogy gazdanövényként 4-hetes Kentucky réti perjc (Poa pratensis) növényeket használunk. Miután a levelek megszáradtak, a réti perjc Icvélfoltosodás kórokozójának ( llciminthosporium sativum) spóráiból készített vizes szuszpenzióval inokuláljuk, majd 48 órára 100%-os nedvességtartalmú környezetbe helyezzük őket. A növényeket ezután eltávolítjuk a nedves kamrából, és mindaddig neveljük, mig a leveleken a betegség foltjai meg nem jelennek. Hatásosság alatt avt a legkisebb koncentrációt értjük ppm-ben, amely 75%-kal vagy annál nagyobb mértékben csökkenti a keletkezett foltok számát a kezeletlen, inokulált növényekhez viszonyítva. Ezeket az értékeket a II. táblázatban mutatjuk be. B) A gombairtó hatás értékelése 1) Bab rozsda vizsgálat Kezeletlen babnövényeket (Phaseolus vulgaris L.) a babrozsda kórokozójának (Uromyces phaseoli Arthur) spóráival inokuiálunk, majd 24 órára 100%-os nedvességtartalmú környezetbe helyezzük őket. A növényeket ezután eltávolítjuk a nedves kamrából és üvegházban neveljük 2 napig, hogy a betegség kifejlődhessen. A vizsgált vegyületet ezután a megelőző hatás értékelése fejezetben, a babrozsdára leírt vizsgálat során ismertetett módon készítjük el és alkalmazzuk. A gombaírtó hatásosságot azzal a legkisebb koncentrációval jellemezhetjük ppm-ben, amely 75%-kal vagy annál nagyobb mértékben csökkenti a megjelent foltok számát a leveleken a kezeletlen, inokulált növényekhez viszonyítva. Ezeket az ért-/keket a II. táblázatban mutatjuk be. 2) Bab liszthammt vizsgálat Kezeletlen karóbab növényeket a lisztharmat kórokozójának (Erysiphe polygoni De Candolle) a spóráival porozzuk be, majd addig neveljük őket üvegházban, amíg a levelek felületén micéliumnövekedést nem tapasztalunk. A vizsgált vegyületet ezután a babrozsda kórokozójánál leírt módon készítjük elő és alkalmazzuk. 4 nappal később a leveleket megvizsgáljuk, hogy a vizsgált vegyület gátolta-e a további micéliumnövekedést. A gombaírtó hatásosságot azzal a legalacsonyabb koncentrációval jellemezzük ppm-ben, amely 75%-kal vagy' annál nagyobb mértékben gátolja az életképes spórás micéliumok növekedését a kezeletlen, inokulált növényekhez viszonyítva. Ezeket az értékeket a II. táblázatban mutatjuk be. //. táblázat Megelőző hatás A vegyület sorszáma Babrozsda Bab lisztharmat Paradicsom alternáriás levélfoltossága Réti perje levélfoltosodása 1. 10 100 100 25 2. 25 50 50 25 3. 50 50 25 25 4. 25 100 50 50 5. 10 100 50 100 6. 10 100 50 * 7. 50 50 50 100 8. 100 100 20 20 * = N:ncs gátlás 1000 ppm-nél, magasabb koncentrációnál nincs vizsgálva. 5 10 15 20 25 30 ) 5 0 65 3
