191226. lajstromszámú szabadalom • Térbeli logikai játék
1 191 226 A találmány tárgya térbeli logikai játék, amely közös forgástengely körül egymáshoz képest elforgatható ja* tékrészeket tartalmaz, amely játékrészekhez pályarészek vannak rendelve, a pályarészekben - egyenként ds/vagy csoportonként megkülönböztető jelzéssel ellátott - jelzütettek vannak kiesésmentesen elhelyezve, és minden jcizőtest annak bármely pályarész teljes hosszában való el mozgatására alkalmas kialakítással rendelkezik. A logikai játékok számos fajtája Ismeretes. F.zek között vannak síkbeli és térbeli logikai játékok, amelyek ügy működnek, hogy egymáshoz képest elmozgatható jelzőtestek átrendezésével meghatározott szín Cl vagy színösszetételű alakzatot kell kialakítani. A legismertebb ilyen logikai játékot a 170.062 sz, magyar szabadalmi leírás mutatja be. A jelzőtestek itt kockák, amelyekből egy nagyobb kocka van összeállítva és ennek bármelyik oldalát képező kilenc kis kocka együtt fordítható el. Az elfordítássa! az összerendezett jelzőtestek rendszere megbontható, majd ismét visszaállítható. Az Ilyen típusú térbeli logikai játékokban a jelzőtestek zárt rendszerben helyezkednek el, a játék nem szedhető szét, egyetlen darabot alkot. Egy másik klasszikus logikai játék sík játékfelületen clmozgatliató jelzőtesteket tartalmaz. A jelzőleslek felső lapjai általában szántókkal vannak ellátva és ezeket a számokat kell a megfelelő sorrendbe hozni a jelzőtestek átrendezésével. Az átrendezést az teszi lehetővé, hogy a kerettel lezárt játókfelületen belül mindig egy jelzőtestnek megfelelő hely üres, Ä7- ismertetett logikai játékok tehát - akár síkban, akár térben - a jelzőtesteknek egy rögzített pályán történő átrendezését teszik lehetővé. Ez egy meghatározott számú variációs lehetőséget biztosít. A variációk számát tovább lehet növelni, h a játékfelületek megbontását a jelzőtestck el mozgatásával kombinálják. Ilyen megoldást ismertet a 182.815 sz. magyar szabadalom. Ennél a logikai játéknál a játékfelületen levő pályák, illetve pályarendszerek egy, vagy több pályarészlet eltolásával vagy elforgatásával megbonthatóan és más módon zárhatóan vannak kialakítva. A jelzőtestek a pályákban eltolhatok és azokat teljes mértékben kitöltik. A szabadalmi leírásban bemutatott kiviteli példák azonban mindig síklapokon kialakított pályarészeket tartalmaznak, még akkor is, ha maga a logikai játék térbeli kialakítású. A 182.816 sz. magyar szabadalom viszont már megbontható térbeli pályákon mozgatható jelzőtesteket tartalmazó logikai játékot ismertet. Itt a játék egymáshoz képest elforgatható koaxiális tárcsákat tartalmaz, amelyek tengelylrányban cl nem mozgathatóan egymáson vannak elrendezve és mind a közbenső tárcsákon, mind a szélső összekötő tárcsákon hornyok vannak kialakítva. A közbenső tárcsákban levő hornyok a játékfelülettel párhuzamos középvonalak, az összekötő tárcsákban pedig görbe hornyok vannak elrendezve, amelyek legalább két, a közbenső tárcsákban lévő hornyot zárt hoionycsatornává kötnek össze. Valamennyi zárt horonycsatorna közös jellemzője, hogy középvonniuk a tárcsák Forgástengelyén átmenő síkban fekszik. (Megjegyezzük, hogy a fenti két szabadalom közzétételi napja későbbi, nihil bejelentésünk elsőbbsége.) A jelen találmánnyal olyan térbeli logikai játék kialakítása a célunk, amely lehetővé teszi az elforgatható játékrészeket, illetve elmozgatható jelzötcstcket tartalmazó logikai játékok nehézségi fokának további növelését és ezáltal a játék érdekességének fokozását. A kitűzött feladat megoldásaként két azonos gondolaton alapuló, de eltérő sajátságokkal rendelkező térbeli logikai játékot alkottunk. Az első megoldás szerint a pályarészek mindegyike a játékrészek egymáshoz képest történő elforgatása útján legalább egy zárt görbe alakú irálya kialakulását biztosító módon van elrendezve, ahol az. egymáshoz képest elforgatható játékrészeket kél mereven összekötött szélső elem cs egy közéjük illeszkedő, hozzájuk képest elforgatható közbenső elem képezi. A pályarészek - előnyösen — a forgástengelyt magába foglaló szimmetriasíkkal rendelkeznek, és a játékrészek külső felületébe mélyedő hornyokként vannak kialakítva. Egy ugyancsak előnyös kiviteli alaknál az egyik szélső elemben levő ívelt horony több jelzőtestet fogadhat be, mint a másik szélső elemben levő. A játékrészek által alkotott test célszerűen forgástest, például gömb vagy ellipszoid burkoló görbéjQ. Ennek megfelelően a szélső elemek gömb- vagy ellipszoid süvegek, amelyek közül az egyik magassága nagyobb, mint o másiké. A közbenső, gömbszelet vagy ellipszoid szelet alakú elem előnyösen nyolc ívelt horonnyal van ellátva. Az igy kialakított térbeli logikai játék konstrukciója és működtetése rendkívül egyszerű, ugyanakkor a korábbi megoldásoknál lényegesen bonyolultabb és Izgalmasabb játékot tesz lehetővé, egyrészt mert a süvegek egymássá] kényszerkapcsolatban vannak, igy a forgatható ívelt horony használata a korábbi megoldásoknál lényegesen nehezebb, másrészt pedig mert a süvegekben levő ívelt hornyok hossza Is különbözik, tehát a horonycsatoma megbontása aszimmetrikusan történik, ami ugyancsak nehezebb feladatot kíván. A feladat másik megoldása értelmében ugyancsak a pályarészek mindegyike a játékrészek egymáshoz képest történő elforgatása útján legalább egy zárt görbe alakú pálya kialakulását biztosító módon van elrendezve. Ehhez most az alábbi jellemzők járulnak: az egymáshoz képest elforgatható játékrészeket egy első játéktest és egy második játéktest alkotja, és a játék legalább egy olyan páiyapárral rendelkezik, ahol mindkét pályát a két játéktesthez rendelten kialakított pályarészek együttese képezi és ahol a két pálya pályarészeik találkozásánál a forgástengelytől azonos távolságban, a forgástengelyre merőleges derékszögű négyszög két-két csúcsán megy keresztül, továbbá valamennyi pályarész közös szaka szóktól mentesen van mind az első, mind a második játéktest esetében kialakítva. Előnyösen valamennyi pályarész teljesen ki van töltve jelzötcstekkel. Egy sajátos kiviteli alaknál a pályapárok száma kettő, nevezetesen egy — a játék térbeli középpontjából nézve - belső pályapár és egy e/t körülvevő külső pályapár. A pályák pályarészeik találkozásánál a forgástengelytől azonos távolságban, a forgástengelyre merőleges szabályos nyolcszög csúcspontjain mennek keresztül. Célszerű, ha a belső pályapár egymással párhuzamos síkú körpályákból, a külső pátyapár pedig egymással párhuzamos, de a belső pályapárra merőleges síkú, lóversenypálya alakú (két Félkörlvből és azok között egy-egy egyenes szakaszból álló) pályákból áll. A két játéktest egymáshoz képes! az oszt ősikre vo-6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
