191220. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dihidropiridin-származékok és az azokat tartalmazó antiisémiás és vérnyomáscsökkentő szerek előállítására

5 191 220 6 jük el, és hagyományos módon, például kristályosítással tisztítjuk. A metil-izotiokarbamid közbenső terméket előállíthatjuk az (I) általános képletéi tiokarbamidból is (ebben a képletben R3 hidrogénatom és R4 -C(=S)N'H2 csoport), ha azt metil-jodiddal reagáltatjuk. A kapott S-metil-izotiurónium-sót azután az amin komponenssel vihetjük reakcióba a fentiek szerint. f) Azokat az (I) általános képletéi vegyületeket, ame­lyekben R4 -S02-Rs csoport, szintén a (11) általános képletéi aminokból állíthatjuk elő úgy, hogy azt szulfa­­middal vagy (V) általános képletű szulfonil-kloriddal reagáltatjuk, ebben a képletben R11 1—4 szénatomos alkil-, 1—4 szénatomos alkil-amino-, 3—6 szénatomos cikloalkil-amino- vagy a megfelelő heterogyéírűs cso­port. Szulfamiddal a reakciót általában úgy hajtjuk végre, hogy az amint a szulfamid feleslegével a reakció szem­pontjából inert szerves oldószerben, például dioxánban forraljuk. Egy-két óra eltelte után a terméket elkülönít­jük és szokásos módon tisztítjuk. (V) általános képletű szulfonil-kloriddal a reakciót hagyományos módon vé­gezzük, a szulfonil-kloridot a reakció szempontjából inert szerves oldószerben, például diklór-metánban ad­juk az aminhoz szerves bázis, például trietil-amin je­lenlétében. A reakció néhány óra alatt szobahőmérsék­leten végbemegy, és a terméket a szokásos módon külö­nítjük el és tisztítjuk. A (II) általános képletű kiindulási aminok előállítá­sát a 89167 számú európai szabadalmi bejelentésünkben írtuk le. A (III), (IV), (V) és R9COOH, stb. általános képletű vegyületek általában ismertek, vagy a kereskede­lemben kaphatók, vagy az irodalomban fellelhető mód­szerekkel előállíthatok. A találmány szerinti vegyületeknek az a hatása, hogy gátolják a kalciumnak a sejtbe való bejutását, abban mu­tatkozik meg, hogy in vitro csökkentik az izolált szív­szövet növekvő kalciumion koncentrációra adott vála­szát. A vizsgálatot úgy végezzük, hogy patkány aortából spirálisan kivágott csíkokat egyik végüknél rögzítünk, másik végüket pedig erőátalakítóhoz kapcsoljuk. A szö­vetet olyan fiziológiás só-oldatba merítjük, amely 45 mil­­limól koncentrációban káliumionokat tartalmaz és nincs benne kalcium. A fürdőhöz pipettával adagoljuk a kal­­dum-klorid-oldatot, amíg a kalciumion koncentráció eléri a 2 millimólt. Mérjük a szövet összehúzódása kö­vetkeztében létrejött nyomásváltozást. A fürdőt leszí­vatjuk és friss sóoldattal helyettesítjük, és 45 perc múl­va a vizsgálatot úgy ismételjük meg, hogy a sóoldatban jelen van a vizsgálandó vegyület. Azt a koncentrációt mérjük, amely a válasz 50%-ps csökkentésének elérésé­hez szükséges. A vegyületek magasvérnyomás ellenes hatását is értékeljük, orális adagolás után mérjük a vérnyomás csökkenését spontán magasvérnyomású patkányokban vagy renálísan magasvérnyomású kutyákban. Emberek szív állapotainak és magasvérnyomásának gyógyító vagy megelőző kezelésére a vegyületek orális dózisa általában napi 2 és 100 mg között változik át­lagos felnőtt beteg (70 kg) esetében. így egy átlagos felnőtt beteget figyelembe véve az egyes tabletták vagy kapszulák 1—10 mg hatóanyagot tartalmaznak gyó­­gyászatilag elfogadható vivő- vagy hordozóanyaggal együtt. Intravénás adagolás esetén egy dózis általában 1 — 10 mg hatóanyagot tartalmaz. A gyakorlatban az orvos határozza meg azt az aktuális dózist, amely az 4 egyes betegeknek a legmegfelelőbb, és ez a dózis a beteg korától, súlyától és reakciójától függően változik. A fenti dózisok az átlagos esetre szolgálnak példaként, és termé­szetesen esetenként lehetnek magasabbak és alacsonyab­bak is. Humán alkalmazásra az (I) általános képletű vegyüle­­teket magában, de általában gyógyászati hordozókkal ke­verve adagoljuk, amelyeket az adagolás módjának és a standard gyógyszerészeti gyakorlatbank megfelelően vá­lasztunk' meg. Orálisan például tabletták formájában ada­golhatjuk a vegyületeket, amelyek segédanyagként kemé­nyítőt vagy laktózt tartalmaznak, vagy kapszulák vagy o\ulák formájában, egyedül vagy segédanyagokkal kever­ve vagy elixirek vagy szuszpenziók alakjában, amelyek ízesítő- és színezőanyagokat tartalmaznak. A vegyülete­ket parenterálisan, például intravénásán, intranruszkulá­­risan vagy szubkután injektálhatjuk. Parenterális adago­lásra legmegfelelőbb a steril vizes oldat, amely más anya­gokat, például elegendő sót vagy glükózt tartalmazhat, hogy az oldatot a vérrel izotóniássá tegye. így a találmány további tárgyát képezi olyan gyógyá­szati készítmények előállítása, amelyek (I) általános kép­letű vegyületet tartalmaznak gyógyászatiig elfogadható hígító- vagy hordozóanyaggal együtt. A találmány lehetővé teszi a szív védelmét az isémia káros hatásaival szemben és magas vérnyomás kezelését oly módon, hogy az (I) általános képletű vegyület hatásos mennyiségét vagy a fentebb ismertetett gyógyá­szati készítményt beadjuk. 1 példa l-[2- /4-(2-Klór-fenil)-3-etoxi-karbonil-5-metoxi-kar­­bonil-6-metil-l,4-dihidropiridin-2-íl/-metoxi -etílj-3-me­­til-karbamid 0,41 g 2-(2-amino-etoxi-metil)-4-(2-klór-fenil)-3-etoxi­­-karbonil-5-metoxi-karbonil-6-metil-l,4-dihidropiridin 50 ml diklór-metánnal készült oldatához 0,5 ml metil­­-izocianátot adunk és az elegyet szobahőmérsékleten 2 óra hosszat keverjük, majd bepároljuk. A maradékot dietil-éterrel kezeljük és a szilárd anyagot kiszűrjük, dietil-éterrel mossuk és szárítás után 0,40 g cím szerinti vegyületet kapunk, amely 75—90 °C-on olvad. Elemi analízis C22H28C1N306 összegképletre: számított: C 56,71%, H 6,06%, N 9,02%; talált: C 56,81%, H 6,14%, N 9,21%. 2-9. példa A következő vegyületeket 2-(2-amino-etoxi-metil)­­-4-(2-klór-fenil- vagy 2,3-diklór-fenil)-3-etoxi-karbonil­­-5-metoxi-karbonil-6-metil-l,4-dihidropiridinből vagy a megfelelően helyettesített aminból, amelyben R3 me­­til- vagy metoxi-karbonil-metil-csoport, és a megfelelő izodanátból az 1. példában leírt eljárással állítjuk elő. 10. példa l-[2- /4-(2-Klór-fenil)-3-etoxi-karbonil-5-metoxi-kar­­bonil-6-metil-l,4-dihidropiridin-2-il/-metoxi -etil]-l-(me­­toxi-karbonil-metil)-karbamid 0,96 g metil-2-[2- /4-(2-klór-feniJ)-3-etoxi-karbonil-5- metoxi-karbonil-6-metil-l,4-dihidropiridin-2-il/-metoxi - etil-amino]-acetát, 0,36 g ecetsav 0,24 g kálium-cianát 10 ml dioxánnal és 10 ml vízzel készült oldatát szoba­­hőmérsékleten 70 percig keverjük, majd bepároljuk. A maradékot víz és etil-acetát között megosztjuk, a szerves réteget elválasztjuk, nátrium-szulfáton megszárítjuk és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents