191218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektronsugárzással kikeményíthető bevonattal ellátott fabeton formatestek előállítására

A találmány tárgya sugárzással kikeményíthető bevo­nattal ellátott fabeton formatestek előállítási eljárása. A bevonat metakriloil-csoportokat tartalmazó prepolimer­­ből és a szokásos segédanyagokból áll, valamint további adalékként még szervetlen szálasanyagokat tartalmaz, amelyeknek szálhosszúsága az 50 cs 600 |Utii tarto­mányba esik. A találmány szerinti eljárás alkalmas nedv­szívó formatestek, különösen fabeton-formatestek és -lapok folyamatos rétegben történő alapozására. Ismeretes, hogy a metakriloil-csoportokat tartalmazó prepolimerek különböző, reakcióképes hígítóanyagok­kal, mint például egy-három-értékű alkoholok mono-, di- és tri-metakrilátjaival, keton-gyantákkal, fotoiniciá­­torral, szenzibilátorral és adott esetben pigmentekkel, töltőanyagokkal és további segédanyagokkal elkeverve foto-polimerizálható bevonati anyagot képeznek külön­böző építőanyagok, mint például azbesztcement-kal­­cium-szilikát-lapok, azbesztpala-lapok, agyag-lapok, ha­barcs-cement stb. számára. A kikeményítés után ki­alakuló bevonat oldószereknek és víznek ellenáll, tet­szetős kinézetű és szennyeződés-gátló tulajdonságú. Ezek az előnyös tulajdonságok az alkalmazott keton­gyantákkal kapcsolatosak (29 37 266 számú NSZK-beli szabadalmi leírás). Ismeretesek további metakriloil-csoportokat tartal­mazó prepolimerek, adott esetben kopolimerizálható monomerekkel elkeverve, amelyek ionizáló sugárzással, például elektronsugárzással keményíthetők ki (3 770 602 számú amerikai szabadalmi leírás; 20 03 820 számú NSZK-beli közzétételi irat, 23 39 509 számú NSZK-beli közzétételi irat, 23 43 085 számú NSZK-beli közzétételi irat, 22 49 446 számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat, 28 15 721 számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat). Építőanyagként ismertek továbbá a fabetonok, ame­lyek ásványi anyagokkal kezelt szerves adalékanyagokból (például mésztejjel kezelt faforgács), cement és víz kötés­sel vannak előállítva. A fabetonok sűrűsége általában 0,4 és 1,5 g/cm3, és jellemzőjük a jó hőszigetelőképes­ség, igen jó vízállóság és nyomásállóság, a jó mechanikai megmunkálhatóság, így például fűrészeléssel, fúrással, szegeléssel, reszeléssel, vágással vagy marással való meg­munkálhatóság, valamint tűzállóság (lásd pl. Ullmanns Enzyklopädie der technischen Chemie, 3. kiadás (1953), 4, 232—233). A fabeton formatestek előállíthatok leme­zek formájában (vastagság: előnyösen 0,3—10 cm; szé­lesség előnyösen 1,50 m és hosszúság előnyösen 3 m-ig), amelyeket belső és külső építési elemként használhatnak. A fabetonok felülete, akár megmunkált, akár meg­­munkálatlan, relatíve durva és nyers, valamint nedvszívó, és ezek a tulajdonságok annál inkább fennállnak, minél kisebb a termék sűrűsége. Ezért annak érdekében, hogy e formatestek felhasználási területét és alkalmasságát, vala­mint tetszetősségét növelni lehessen, felületüket bevo­nattal látják el. A területen jártas szakember előtt ismert, hogy a fa­beton formatestek felületét elektronsugárzással kikemé­nyíthető, metakriloil-csoport-tartalmú prepolimert és segédanyagokat tartalmazó bevonattal lehet ellátni. E ré­tegeléshez gazdasági szempontok figyelembevételével, előnyösen folyamatos rétegelő berendezés alkalmazható (hengeres-lakkozó- vagy öntő-berendezések). A fabeton­­formatestek durva és nagy nedvszívóképességű felülete miatt általában kétrétegű bevonatot alkalmaznak, és a kikeményítést általában minden réteg felvitele után cél­szerű elvégezni. A nedvszívóképesség megfelelő csökken­tése, valamint a lyukak és vájatok kiküszöbölése érdeké­ben az egyes rétegek felvitele után még külön felületi megmunkálás is szükséges. Végül célszerű még egy ún. díszítő („strukturierte ) fedőréteg kialakítása is, ezt általában folyamatosan viszik fel és keményítik ki. A találmány célja a bevonati rétegek számának csök­kentése, hogy lehetőség szerint a megfelelő bevonat csak egy réteg és egy fedőréteg kialakításával megoldható le­gyen, és a rétegek folyamatos lakkozó-berendezésekkel felvihetők legyenek. A találmány célkitűzését olyan eljárás kidolgozásával oldottuk meg, amelynél a bevonatban további adalék­ként 50 és 600 jUm közötti maximális szálhosszúság-tar­­tományú és/vagy szervetlen szálasanyagot alkalmazunk. A találmány tárgya ezek alapján eljárás elektronsu­gárzással kikeményíthető bevonattal vagy bevonatokkal és legalább egy fedőréteggel ellátott 1,0—1,6 g/cm3 sűrű­ségű fabeton formatest előállítására, amelynél olyan be­vonóanyagot alkalmazunk, amely 20—80 t% mennyiség­ben kikeményíthető komponensként előnyösen legalább 2 metakriloil-csoportot tartalmazó uretán-, epoxi-, etoxi­­lezett poliol- és poliészter-akrilát prepolimert és 80—20 t% mennyiségben elektronsugárzással kikeményíthető reakcióképes monomert, előnyösen akrilsav vagy metak­­rilsav-észtereket tartalmaz a szokásos segédanyagok, elő­nyösen ülepedésgátló-, színezék- és/vagy kötőanyagok mellett, amelyek mennyisége 1-50 t% a kikeményíthető monomerek mennyiségére vonatkoztatva, oly módon, hogy legalább az egyik bevonatban további adalékként a kikeményíthető komponensek összmennyiségére számí­tott 1—30 t% mennyiségben 50—600 |Um szálhosszúság­­-tartományú szervetlen szálasanyagot alkalmazunk és a fabeton sűrűségétől függően a bevonatot egy- vagy két­­rétegben — ismert módon — folyamatos vagy szakaszos üzemben visszük fel, majd a bevonatot és a fedőréteget ismert módon elektronsugárzással térhálósítjuk. Az alapozó anyaggal bevonandó fabeton formatestek sűrűsége előnyösen 1,0 és 1,5 g/cm3 közötti érték. A találmány szerinti eljárásnál alkalmazott metakril­oil-csoportokat tartalmazó prepolimer előnyösen leg­alább két metakriloil-csoportot, előnyösen 2—4 metak­riloil-csoportot tartalmaz, és poliészterekből, poliepoxid­­-vegyületekből, alifás poliolokból, poliuretánokból és vi­­nilpolimerizátumokból származtatható. Ilyen vegyüle­­tek a: 2101 107; 2413973; 2951 758; 3066112; 3301 743; 2 368 900; 3 380 831; 3455 801 ; 3469982; 3485 732; 3 530 100; 3 551 246; 3 552 986; 3 628 963; 3 660 145; 3 664 861; 3 689 610; 3 719 521; 3 732107; 3 782 961; 3 840 369; 3 888 830; 4 033 920; 4 081 492; 4 206 025 számú amerikai szabadalmi leírásokból, az 1 006 587, 1 241 823, 1 241 824, 1 321 372 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásokból, valamint a 19 16 499 és 28 53 921 számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat­ból ismertek. Előnyös metakrilát-polimerek a poliészter-metakrilát, a poli-(epoxi-metakrilát) és a poli-(uretán-metakrilát). Szokásos segédanyagként a találmány szerinti alapozó anyag reakcióképes, sugárzással kikeményíthető mono­mereket vagy monomer-keverékeket tartalmaz. Ezen anyagok részben a prepolimer hígítására szolgálnak, rész­ben pedig segítségükkel az alapozó anyag mechanikai tu­lajdonságai, például keménysége befolyásolható. Ilyen anyagok például az akril-, illetve metakril-észterek, elő­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents