191205. lajstromszámú szabadalom • In-line rendszerű elemi mozaikpont elektronsugárcső mozaikrendszerű kijelző-vagy képvisszaadó rendszerekhez
1 191205 2 A találmány tárgya in-line rendszerű mozaikpont elektronsugárcsö mozaikrendszerű kijelző- vagy képviszszaadó rendszerekhez, vagy óriás TV képernyőkhöz, mely üvcgbúrából, lumineszkáló ernyőbevonatból, elektronnyalábo(ka)t előállító elektródarendszerböl áll. Az elektronsugárcsö ernyők képezik a mozaikrendszerű kijelző'- vagy képvisszaadó rendszer elemi képpontjait. A nagyméretű mozgókép-, fényújság-, TV-képmegjelenítők az ú.n. mozaik display elven működnek, ahol a kb. 30 000—80000 elemipont információegységet ezideig főleg izzólámpával valósították meg. Az izzólámpás megjelenítők egyik hátránya a nagy elektromos teljesítményfelvétel (15—40 VV/elemi pont) viszonylag alacsony felületi fényesség mellett, továbbá az izzólámpa spiráljának hőfoktehetetlensége, melynek eredményeként mozgó információt, pl. TV képet, megfelelő felbontással és kontraszttal lehetetlen megvalósítani. Ezen túlmenően az izzólámpák élettartama is rövid, ami a gyakori lámpameghibásodás miatt információközlési hibát és jelentős karbantartási költséget okoz. Az izzólámpák további hátránya, hogy színes megjelenítés esetén a fényesség a hullámhosszal erősen csökken és így főleg a zöld és kék szín hatásfoka meredeken tovább romlik. Az izzólámpás óriás képmegjelenítők fenti hátrányainak kiküszöbölésére dolgozták ki az elektronsugárcsöves képmegjelenítő rendszereket. Ezekben a kijelző mátrix elemi pontjait nem izzólámpák, hanem elektronsugárcsövek ernyői képezik. Ilyen kijelző ismertetése található meg pl. a DE—OS 30 II 295 lajstromszámú NSZK nyilvánosságra hozatali irataiban. Ilyen rendszer felépítéséhez használható, viszonylag egyszerű felépítésű elektronsugárcső ismerhető meg pl. a DE-OS 30 11 296 lajstromszámú NSZK nyilvánosságra hozatali iratban.. Az említett DE—OS 30 11 295 számú NSZK leírásból megismerhető megoldásnál a színes képek visszaadására olyan pontmátrixot használnak, melynél egy pontnak három, vörös (R), zöld (G) és kék (B), (a továbbiakban a nemzetközileg elfogadott szokásnak megfelelően a színeket R, G és B betűkkel jelöljük) elektronsugárcsö ernyő felel meg, melyek közös házba vannak beépítve a meghajtó elektronikával együtt. Egy ilyen egység képez egy színpontot és az elrendezés különös előnye, hogy a csövek működtetéséhez szükséges nagyfeszültség előállítása is az egységen belül történik, és az egységek energiaellátása alacsonyfeszültségű hálózatról megoldható. Lényegében ennek a rendszernek továbbfejlesztett változata ismerhető meg a Funkschau 1982. évi 14. számában (p: 65—67) megjelent közleményből. Az itt ismertetett, továbbfejlesztett színes óriás képernyőnél négyes csoportok képeznek egy pontegységet, melyekben a nagyobb fényesség és a jobb színvisszaadás érdekében a vörös és kék emyőjü cső mellett két zöldernyőjű csövet használnak. Az óriás képernyő 30 720 elektronsugárcsőből épül fel, mégpedig modulrendszerben. Mint említettük, négy cső alkot egy képpontot, 4x8 cső képez egy bázismodult, 6x8 bázísmodu! pedig egy modult, melyben már 1 536 cső van beépítve. A fentiekből érzékelhető az így összeépített óriás képernyő bonyolultsága, melyhez hozzájárul még az a hátrány is, hogy a három vagy négy világítóernyőből álló elemi színpont csak nagy távolságból érzékelhető egyetlen pontnak, ez a távolság több mint 50 m. Mivel a színpontok ilyen elrendezésben egymástól elég távol jelennek meg, a képvisszaadás kontrasztossága is gyenge. Ennél a megoldásnál az ernyőfelületnek csupán kb. 1 25 %-a világít, de mivel az elemi képernyők felülete félgömb alakú, az intenzív világító felület csak kb. 10%. At ezzel az elrendezéssel kíjelzett kép olyan, mintha perforált lemezen keresztül néznénk a valóságot, és ez nagyon fárasztja a -szemet. Nagy távolságból, amikor a képpontok már összeolvadnak, a kép mérete már nagyon kicsi. A kis világító felület, illetve az alacsony kitöltési tényező miatt, a felületi fényességnek nagymértékűnek kell lennie, ehhez nemcsak nehezen előállítható magas gyorsítófeszültség szükséges, hanem a fénypont terhelése is magas, ami az idő előtti tönkremenetelhez vezithet. Találmányunk kidolgozásakor azt a célt tűztük magunk elé, hogy az előzőekben ismertetett elektronsugárcsöves óriás képmegjelenítők hátrányait kiküszöböljük. Az említett hátrányok és nehézségek megszűntetésére egy-egy képpontként az ismert megoldásokkal ellentétben nem négy vagy három, hanem egyetlen dektronsugárcsövet alkalmazunk, melynek ernyőjén helyezzük el egymás mellett a három R, G, B színmezőt, vagy annak többszörösét. A rossz helykitöltés j észben az eddigi köralakú fényforrásokból ered, másrészt abból, hogy az azonos fényponthoz tartozó elemi színpontok közötti fal és árnyékolás a hely nagyobb részét veszi igénybe, mintha erre csak minden színhármas isetében egyszer van szükség. Találmányunk tárgya in-line rendszerű mozaikpont elektronsugárcsö mozaikrendszerű kijelző- vagy képviszszaadó rendszerekhez, vagy óriás TV képernyőkhöz, mely üvegbúrából, lumineszkáló ernyőbevonatból, elektronnyalábo(ka)t előállító elektródarendszerből áll. A találmányunk szerinti megoldást az jellemzi, hogy a lumineszkáló ernyőbevonat három, ill. n-szer három, egymás mellé helyezett, célszerűen vörös (R), zöld (G) és kék (B) színben világító szögletes fénypormező (ahol n egész szám), és a fénypormezők geijesztését végző elektronnyaláb(ok) keresztmetszete geometriailag hasonló a fénypormezők alakjához; hogy elektronnyaláb előállító rendszere és a fénypormezők alakjához geometriailag hasonló alakú árnyékmaszkrése és a vákuumtéren kívül mágneses eltérítőrendszere, vagy a vákuumtéren belül sztatikus eltérítőrendszere van és az árnyék - maszkrés parallelogramma alakú. Az alábbiakban a találmányunk szerinti elektronsugárcsövet rajzmelléklet segítségével részletesen ismertetjük és kiviteli példákkal támasztjuk alá. A rajzmelléklet az alábbi ábrákat tartalmazza: 1. ábra: Az in-line rendszerű háromszínű elemi mátrixpont elektronsugárcsö ernyőfelülete. 2. ábra: A találmány szerinti elektronsugárcsö ernyőfelülete színsoros ernyőváltozatokkal. 3. ábra: Ugyanaz, mint a 2. ábra, de színoszlopos ernyőváltozatokkal. 4. ábra: Ugyanaz, mint a 2. ábra, de „színpontos” ernyőváltozatokkal, egymáshoz képest eltolt színekkel. 5. ábra: Egy elektron ágyúval megvalósított háromszínű elemi mátrixpont elektronsugárcsö vázlatos felépítése. 6. ábra: Az in-line rendszerű három elektronágyús háromszínű elemi mátrixpont elektronsugárcsö elvi felépítése. 7. ábra: Elemi tekercseltrácsos elektronágyú vázlata metszetben. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
