191191. lajstromszámú szabadalom • Nagyszilárdságú, szívós, hegeszthető szerkezeti acél

9 191 191 10 savai egyensúlyozható ki. Ez történik a már említett szabadalmi leírásokban közölt ötvözeteknél is. Az acélok szilárdság növelésében a karbonnak (vaskarbid), illetve a különféle karbidképző ötvöző elemek karbidjainak régebben nagy jelentősége volt. A technológiai fejlődés tette lehetővé az alacsony kar­­bontarlahmí acélok kifejlesztését, mely minőségi vál­tozást hozott. Ezeknek az acéloknak ugyanis a szívós­sága, a szilárdsága, a hegeszthetőségc és alakíthatósá­­ga egyaránt kiváló, de szilárdságnövelést nem a ha­gyományos módon biztosítják. A karbon tartalom emelkedése (C> 0,05 tömeg%) növeli a szilárdságot és csökkenti a szívósságot. Általában a karbontartalom 0,05 tömeg% fölé emelkedése 0,1 %.-ónként 8 lömcg% pcrlit tartalom növekedést eredményez. 10 tömeg% perül 17 N/nun2- cl emeli a folyáshatárt, de 50 C°-al emeli az átmeneti hőmérsékletet is és jelentősen csökkenti a maximális ütőmunka értéket. A karbon mennyiségét ezért a nio­­bium-karbonitrid kiválások létrehozásához szükséges minimális érték és 0,05 tömeg % között tartjuk. A kar­­bon-niobium arány mindig kisebb l-nél. A niobium a tüsferrites acéloknak is hatásos mikro­­ötvözője : finomítja a ferrit szemcséket és intermetallikus fázist képez. Finomító hatása az ausztenitizálás hőmérsékletétől és időtartamától is erősen függ. Az alacsony Nb tar­talmú (0,04 tömeg%) acél tulajdonságai nem változ­nak az ausztenitizálási hőmérséklettel. Nagyobb Nb tartalmú(>0,04 tömeg%) acél esetén az ausztenitizálási hőmérsékletet igen pontosan kell meghatározni, 1180 °C-on ausztenitizálva a szívósság jelentősen megnő anélkül, hogy ez különösebb szi­­lárdságcsökkcnéssel járna. Az ausztenitizálási hőmér­séklet ez alá való csökkenése meredeken csökkenti a folyási határt. Ha 1120 °C-on ausztenitizálunk, akkor az acél mechanikai tulajdonságai hasonlóak az ala­csony Nb tartalmúéhoz, tehát a többlet ötvöző elemet feleslegesen adagoljuk. A ferrit szemnagyság függvé­nyében változik a Nb hatása a folyási határra. 0,1 tömeg% Nb 10 Â átmérőjű szemcsenagyság esetén 250 Nmm2 folyáshatár növekedést, míg 0,05 tömeg% Nb ugyanilyen szemcsenagyság mellett 120 N/mm2 folyáshatár növekedést okoz. Hatását Nb (C,N) kivá­lása útján fejti ki. Az Nb ugyanis az acélban lévő szén és nitrogén mennyiségétől függően karbonitrideket képez. Ezen részecskék nagysága, mennyisége, távol­sága meghatározó jellegű az acél mechanikai tulaj­donságai szempontjából. A részecskék az auszlenit ban, az a-y-átalakulás során, a ferritben kiválhat­nak. Az auszlenitban kiváló, durvább, 100-2000 Â mé­retű tömör részecskék hatása a szilárdság növelésére igen csekély. A ferrit fázisban a Nb(C, N) kiválasztódás termodi­­namikus feltételektől, az ötvöző atomok diffúzió ké­pességétől, a túlhűtés mértékétől, valamint a kristály­csíra képződés feltételétől függ. A keletkezett kiválások nagysága növekszik a hő­mérséklettel és az izzítási időtartammal. A beötvözött Mn mennyiségnek egyik feladata, hogy csökkentse a kiválást az ausztenitben. Ezt a hatását a molibdénnel együtt fejti ki, nagyobb meny­nyiségű niobium marad oldatban az ausztenitben a Nb(C, N) kiválások létrehozására a ferritben. A kén rendkívül káros a szivóssági tulajdonságok­ra. Növekvő zárvány mennyiség nagymértékben csökkenti a szívósságot. A zárványoknak az átmeneti hőmérsékletre való hatása azonban nem olyan nyil­vánvalóan meghatározott. Ha a kéntartalom növek­szik az ütőmunka értékcsökkenése sokkal jelentősebb keresztirányban, mint hoszirányban. Az anizotrópia (az acél mechanikai tulajdonságai kereszt- és hosszi­rányban eltérő értékeket adnak) erősen korlátozza az acél felhasználhatóságát, mert a szerkezet tervezése, csak a (ér három irányában mért legkedvezőtlenebb érték alapján történhet. Egyes szabadalmi leírások szerint megpróbálták ugyan az anizotrópiát, cirkóni­um, cérium és egyéb ritka földfémek hozzáadásával csökkenteni, de ez az eredmény nem elég egyértelmű. Bár csökken az anizotrópia, de 0,15 tömegszázalék cirkónium, 50 =C-al is emelheti ridegség átmeneti hő­mérsékletét. Ezért mi azt az eljárást követjük, hogy a kén tartalmat üstmclallurgiai módszerekkel 0,01 tö­megé alá állítjuk be. Az ötvözetben lévő nitrogén mennyisége befolyá­solja a Nb(C, N) ausztenitben való oldódását azáltal, hogy megváltoztatja a C-N arányt a Nb(C, N) fázis­ban. Oldhatósága az ausztenitben mennyiségének nö­vekedésével csökken. Emiatt még ausztenites állapot­ban korai Nb(C, N) kiválások jönnek létre, tehát bizonyos mennyiség felett (N>0,01 tömeg%) káros hatású, mivel csökkenti azt a niobium mennyiséget, amely azután a ferritben való Nb(C, N) kiválásokhoz szükséges. Nagyobb N tartalom esetén az acél fölyáshalára csökken. A nitrogén a tüsferrites acélban nem kívána­tos szennyeződésként jelentkezik azon a mennyiségen felül, amely az Nb(C, N) kiválásokhoz szükséges. Ha a nitrogén tartalom jelentősen túllépi a 0,1 tömeg%­­ot, káros hatások lépnek fel a szilárdsági-szívósság! egyensúlyt illetően is. Ekkor miután a tüsferrilbcn a niobium-karbonitrid kiválások mennyisége csökken, poligonális ferritet nagy mennyiségben tartalmazó mikrostruktúra jön létre. Ezért kell a nitrogén tartal­mat a lehető legalacsonyabb szintre szorítani. Az elmondottakból látható, hogy az egyes ötvözők­­nek a szokásosnál szigorúbb korlátok közé szorításá­val, illetve a megfelelően megválasztott ötvözök alkal­mazásával igen jó tulajdonságú acélok állíthatók elő. A találmány szerinti összetétellel elérhető, hogy az acél szilárdsága és szívóssága egyaránt nagyobb le­gyen, mint a hasonló célra eddig használt hegeszthető szerkezeti acéloknál. Az acélban a szennyezőelemek zárvány morfológiai szempontból a legkedvezőbb alakban válnak ki, az acél hidegszívós, melegszilárd, a szokásos hideg és melegalakítási eljárásokkal jól megmunkálható, a mechanikai- és hőfáradással szem­beni ellenállása kiváló. Hegesztésnél - előmelegítés nélkül is - az eddig alkalmazott perliles anyagoknál lényegesen kisebb repedékenységi hajlama. Légköri korrózióval szem ben ellenálló, a szokásos zománcozási eljárásnál a „fehérleválás" legkisebb veszélye nélkül zománcozha­tó. Az acélból előállított lemez izotrop tulajdonságok­kal rendelkezik. 5 10 15 20 25 30 35 40 '4 5 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents