191191. lajstromszámú szabadalom • Nagyszilárdságú, szívós, hegeszthető szerkezeti acél

1 191 191 2 A jelen találmány tárgya nagyszilárdságú, szívós és hegeszthető szerkezeti acél, amely melegen és hidegen alakítható és amely mangán, molibdén és króm ötvö­­zőket, valamint alumínium és niobium mikroötvözö­­ket tartalmaz. Az utóbbi időben fémszerkezetek, különösen tartá­lyok csővezetékek anyagaival szemben nagy mérték­ben megnőttek a szilárdsági követelmények, elsősor­ban a súlycsökkentés érdekében. A vegyipar, kőolaji­par és energiaipar berendezései, különböző csarnok­­szerkezetek, jármüvek általában hegesztéssel készül­nek, kovácsolt vagy hengerelt rúd, idom- és icmeza­­nyagokból. Az ilyen berendezésekkel szemben a te­herbírás, merevség és tartósság alapvető követelmény. A teherbírás és tartósság növelésével, megfelelő képlékeny alakvállozó képesség mellett, a szerkezet könnyebbé tehető. További követelmény a törési biz tonság, amely a megfelelő törési szívósság biztosításá­val érhető el. Manapság azonban még az anyag kivá ­lasztásánál a törési biztonságot általában nem veszik figyelembe. A tervezési anyagjellemző statikus igény­bevételnél a folyási határ biztonsági tényezővel csök ­kentett értéke. Ezen biztonsági tényező azonban, ma már tudjuk, nem megfelelő és nem elegendő a szerke zcl törési biztonságának meghatározásához. A törési biztonságot a feltételezett legkedvezőtlenebb helyzetű és méretű hiba - repedés, össze nem hegedt gázhólyag, zárványsor stb. - és az anyag kvázistatikus törési szívóssága alapján számítják. Terjedőképes repedést feltételezve, a törésmegállás biztosítása hasonló mó­don, de a dinamikus törési szívósság alapján történik Az anyag tulajdonságát törésmechanikai jellemzőkké! is megadják. A műszaki gyakorlatban alkalmazott szerkezeti anyagok fontos tulajdonsága a gazdasági mutató, amely a megengedett feszültségek és az egységár há­nyadosa. Nyilvánvaló, hogy ez a mutató úgy növelhe­tő, ha nagy lolyáshalárú acélt olcsón tudunk előállíta­ni. Természetesen a gazdaságosság meghatározásá­hoz további tényezőket is figyelembe kel! venni. Ilye­nek például a szállítási és technológiai költségek, ame­lyekben a súlycsökkentés ugyancsak fontos szerepet játszik. A fenti követelmények legalábbis részbeni kielé­gítésére számos acélfajtát dolgoztak ki. Ezek az acé­lok tartalmaznak mangánt és szilíciumot, továbbá számos egyéb ötvözőt, amelyek összeválogatása a kí­vánt cél alapján történik. Ilyen acélokat ismertet pél­dául a 2 157 305., 2 320 185. és 2 407 338. számú NSZK-beli, valamint 4 137 104. számú egyesült ki­rályságbeli és 1 491 729. számú amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírása. Ezek az acélok a felsorolt tulajdonságok elérése érdekében általában tartalmaz­nak még rezet, és/vagy nikkelt is a felsorolt ötvözőele­meken kívül. A felsorolt követelményrendszer bonyolultsága cs az egyes feltételek viszonylagos ellentmondása azon­ban eddig nem tette lehetővé valamennyi követelmény egyidejű teljesítését. A szilárdság és a szívósság egyi­dejű növelése ezidáig csak korlátozottan sikerült, az anyagok hegesztés után gyakran repedtek és a sok ötvözöclcm miatt általában meglehetősen költsége­sek. A jelen találmánnyal olyan nagyszilárdságú he­geszthető szerkezeti acél kialakítása a célunk, amely­nek mind szilárdsága, mind szívóssága nagyobb a hasonló célra szokásosan használt szerkezeti acéloké­nál, továbbá mind hideg, mind meleg alakítási eljárá­sokkal jól megmunkálható, a mechanikai- és hőkifá­­radással, valamint a légköri korrózióval szemben elle­nálló és általában előmelegítés nélkül hegeszthető. A feladat megoldását azon felismerés alapján vé­geztük, hogy a szilárdság növelése a vas alapú ötvöze­teknél a kristályrács elcsúszását megakadályozó hatá­sokkal, például szilárdoldat-képzcssel, hidegalakítás sál. a diszlokáció sűrűség növelésével vagy az alap­­mátrixban történő intcrmctallikus fázis képzésével oldható meg. Ugyanakkor az alakváltozó képesség s szemcseméret csökkentésével, az elcsúszási sikok szá­mának növelésével, az alak változóképes szemcsehatá­rok biztosításával, valamint nagyméretű rideg fázisok kiválásának megakadályozásával befolyásolható. Ily módon egy adót! ötvözet kedvező tulajdonsága il az egyes ölvözőclcmck mennyiségének optimális megválasztásával lehet biztosítani. A jelen esetben a kitűzött feladatot úgy oldottuk meg, hogy a találmány szerinti ötvözet 0,003-0,07 tömegszázalék szenet, 1,5 - 2,0 tömegszázalék man gánt, legfeljebb 0,35 tömcgszázalék szilíciumot, legfel jebb 0,015 tömegszázalék foszfort, 0,01 tömegszáza­­lék kenet, 0,08-0,12 tömegszázalék niobiumot, 0-2 tömegszázalék krómot, legfeljebb 0,12 tömegszázalék alumíniumot, 0,3 - 0,5 tömegszázalék molibtíént, leg feljebb 0,018 tömegszázalék nitrogént és a maradék részben, vasat tartalmaz. Az így kialakított ötvözet kielégíti a fent említeti feltételeket: egyidejűleg nagy szilárdsággal és szívós ságga! rendelkezik, mind melegen, mind hidegen a la kítható és különleges méretektől eltekintve előmelegi tés nélkül hegeszthető. Ezen túlmenően a légköri kor­rózióval szemben is ellenálló. A találmány további részleteit kiviteli példák segít ségévcl ismertetjük. Négy k ülönbözö adagban állítottuk elő a találmány szerinti összetételű acélt. Ezek kémiai összetételét az 1. táblázat mutatja Összehasonlításképpen az 1. táb­lázatban feltüntettünk több hagyományos, illetve szabványos acélt is ugyanebben a kategóriában. A találmány szerinti acélnak az 1, táblázatban be mutatott változataiból mechanikai vizsgálathoz pró­batesteket készítettünk. A mechanikai vizsgálatok eredményeit a 2,3, és 4. táblázatban mutatjuk be. A táblázatokban feltüntettük az 1. táblzatban bemu­tatott, hasonló célra szabványosított anyagok megfe­lelő tulajdonságait a mclcgszilárdsági vizsgálatok ki­vétel, minthogy ilyen vizsgálat^ eredményeket más acélokra vonatkozóan nem ismerünk. 5 10 IS 20 2F„ 3C 3B 4G 45 50 5b 2

Next

/
Thumbnails
Contents