191180. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szárnyasok nyaki verőerének megnyitására
1 191 180 2 A találmány berendezés szárnyasok nyaki verőerének megnyitására, amelyeket lábuknál fogva felfüggesztő horgon lógva egy horogszállítópálya továbbít. A DE 2600086 sz. szabadalmi leírásból ismert egy berendezés, amelynél a szállítópálya alatt és azzal párhuzamosan egy továbbító csiga van elrendezve kényszervezetékkel a vágókés felé, miközben a levágandó állatok nyakát a csigajárat elkapja és így továbbítja a vágókéshez. Ez a berendezés azzal a hátránnyal rendelkezik, hogy a horogszállítópálya szokásos szűk horogtávolsága következtében a csigajáratba való beérkezéskor a csigajárat gyakran több nyakat is megfog, és igy zúzódások keletkeznek. Ennek következtében torlódás áll be, miáltal a kényszervezeték és a csiga néhány következő állatot nem fog meg és a vágás nem következik be, ezért az utólagos munkákhoz még egy emberre van szükség. Az állatok sűrű következése és különösen több állatnak egy csigajáratban való megfogása miatt az állatok megemelésére szolgáló berendezés, amelynek feladata változó testnagyság esetében mindig közvetlenül a fej mögötti vágás biztosítása, nem lesz hatékony. Ezért a vágás nagyobb állatoknál az állal testéhez túl közel történik, ami húsveszteséget okoz. Találmányunk célja olyan berendezés létrehozása, mely kizárja azt a húsveszteséget, ami egy vágólételen belüli különböző állatlestnagyságoknál különböző vágómélységek miatt keletkezik, továbbá amely nem teszi szükségessé az utólagos munkát. Találmányunk feladata olyan berendezés kifejlesztése szárnyasok nyaki vcrőcrénck megnyitására, amely biztosítja a levágandó állatoknál a közvetlenül a fej mögötti egységes vágást és a berendezéshez vezetett minden állat zúzódás és torlódás nélküli megfogását, továbbítását és vágását. Találmányunk szerint a feladatot azzal oldottuk meg, hogy egy alapállványon egy speciális továbbítórendszer van elrendezve a meghajtóval, a kényszervezetékekkel és a vágókéssel. A továbbítórendszer egy szétszerelhető végtelen csuklós tagos láncból áll, amelynek rögzítőszárai kényszervezetve vannak az oldalirányú lebillenés elkerülése céljából. Minden rögzitőszáron egy menesztő ujj van elrendezve. A meneszlő ujjak távolsága azonos a horogszállítópálya horgainak középtengelytávolságával. A meghajtás lánckerekek útján történik egy fokozatmentesen állítható mozgató berendezéssel. A fej ill. a nyak kényszervezetéke egy kúposodó bejáratból és két vezetősínből áll, amelyek a továbbilórendszer összhosszával egyenlőck, miközben a továbbítórendszer felé eső vezetősín rögzítve és a másik sarkosan van kialakítva és a nyaki átmérőnek megfelelően beállíthatóan van elrendezve. Mindkét vezetősín egymástól bizonyos távolságban párhuzamosan van elrendezve, oly módon, hogy a horogszállítópálya és a továbbítórendszer menesztő ujjain továbbított állatok nyaka a két vezetősín közötti távolságban vannak kényszervezetve. A sínek kialakítása megakadályozza a fejek kihúzását ebből a kényszerhelyzetből. Az említett továbbítórendszer és a fej ill. nyak kényszervezetékének vége előtt egy önmagában ismert forgó vágókés van elrendezve, amelynek beállítható a vágómélységc. A továbbítórendszer a fej ill. nyak kényszervczclékévcl és a végén elrendezett vágókéssel a vágókéshez való bemenet után emelkedik. A kényszervezeték bemenetének és a kimenetének magasságát megfelelő berendezések egymástól függetlenül állítják be. A fej ill. nyak kényszcrvezclckénck bemeneté a horogtovábbítópálya alatt függőlegesen helyezkedik cl. A kényszervezeték vágókés felöli vege a horogszállítópálya tengelyétől oldalra van elrendezve. A horogszállitópálya a kényszervezetékhez való bemenet helyén a továbbítás irányában egy magasabb vízszintes továbbítósíkról egy alacsonyabb vízszintes továbbitósíkba van lesiilylycsztve és ebben az alacsonyabb továbbítósíkban a kényszcrvczctck hosszában továbbvezetve. Annak biztosítására, hogy az állatok jól haladjanak a kényszervezetéken keresztül, valamint, hogy a vágás kifogástalanul történjék, a továbbítórendszer a kényszervezetékkel és a vágókéssel a továbbítórendszer hossztengelye körül forgatható módon van elrendezve, mégpedig oly módon, hogy a fej ill. nyak kényszcrvczeteke a kényszervezeték oldalirányú kilengésével félrehúzódott horog és az azon lógó állat közötti középtengellyel közel derékszöget alkosson. A továbbítórendszer fölött, a nyak magasságában egy az állattest mellett működő terclőszcrkczct van elrendezve. A horogszállítópályán clkábított szárnyas a horogszállílópályának a magasabb továbbítósíkból az alacsonyabb továbbitósíkba való lesüllyesztésével folyamatosan kerül a berendezés kényszervezetékének bemenetébe. Eközben az állattest - ingamozgásának csökkentése céljából — érintőlegesen egy a kényszervezeték bemeneténél elrendezett terelőlemez van vezetve. A fej - és a nyak — eközben a két vezetősín közé kerül. A vezetősínek a nyakálmcrőnck megfelelő távolságra vannak beállítva és párhuzamosan futnak a vágókésig. A párhuzamos kényszervezeték elején, a vezetősínek felett a továbbítórendszer vízszintes mencsztöujjai benyúlnak, melyek ezzel megakadályozzák a nyaknak a .vezetősínekhez való súrlódását és a nyakat a kényszervezetékével szinkronban továbbítják a vágókésig. A kényszervezeték bemenete és a horogszállitópálya távolsága oly módon van beállítva, hogy a végótételben levő legkisebb állat is nyújtott állapotban kerüljön a kényszervezetékbe és onnan a vágókéshez. A kényszervezeték kimenetének és a továbbítórendszer oldalirányú kilengésének magassága oly módon van beállítva, hogy az említett legkisebb állat nyújtott állapotban kerüljön sérülés nélkül a vágókésig, figyelembe véve a horogszállitópálya horgainak oldalirányú kilengésekor bekövetkező lazulását. Nagyobb állatoknál a vállcsont vezetősínekre fekszik fel. Ezek a vezetősínek a mencsztöujjak felett vannak elrendezve és a fej ill. nyak vezetősínéivel párhuzamosak. A vágókésig való továbbítás folyamán a terelőszerkezet az állat nyakának nyomódik, így az állat feje a kényszervezeték vezetősínéi alatti részig megemelkedik. A testsúly hatása miatt az állat 4 ezt a helyzetet tartja a vágókésig. A találmány szerinti megoldás előnye abban áll, hogy a bemenet a kényszervezeték folyamatosan, zúzódások és torlódások nélkül történik és egy végótétclen belül számos állat fogható meg. A fejek kikerülése a kényszervezetékből a végókés elől nem lehetséges. A terelőszerkezet minden állattestre egyedileg hat. Az állat testének önsúlya a fej kívánt kényszerhelyzetének ismert berendezésével ellentétesen hat a vágókésig, amely húsvesztcségck okozása nélkül egységes vágást biztosít közvetlenül a fej mögött. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 f 0 55 2
