191174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcsök benyomódási helyének meghatározására nyomás-térfogat karakterisztika segítségével
1 191 174 2 A találmány tárgya eljárások gyümölcsök benyomódásí helyének meghatározására nyomás-térfogat karakterisztika segítségével, előnyösen alma esetében. A találmány szerinti eljárás segítségével meghatározható a gyümölcsökön keletkező, a gépi betakarítás, szállítás során történő szabadesés vagy dinamikus rázkódás vagy pedig a túlságosan sűrűn történő csomagolás következtében fellépő benyomódások, sérülések helye. Lehetőség van arra, hogy az ily módon megsérüli gyümölcsöket kiválogassuk, és így a leszedett alma optimálisan értékesíthető legyen, vagyis kiválogathatok azok, amelyek friss áruként értékesíthetők, vagy hosszabb idejű tárolásra alkalmasak, vagy azok, amelyek megsérültek, és célszerűen a konzervipar területén ajánlatos feldolgozni. A találmány szerinti eljárás alkalmazható a betakarítás során éppúgy, mint a tárolás vagy kiszállítás előtt vagy után. Többféle eljárás ismeretes, amelyek azt a célt szolgálják, hogy vizuális-kézi úton vagy elektromágneses sugárzás segítségével a gyümölcsökön keletkezett mechanikus benyomódások helyét úgy állapítják meg, hogy a gyümölcsöt kézben megforgatva megvizsgálják, hogy látható-e rajta olyan elszíneződés vagy egyéb sérülés, amelynek alapján a sérülés helye megállapítható. Ennek az eljárásnak hátránya, hogy mivel a megítélés szubjektív, tévedésekre van lehetőség, vagy például ha a dolgozó fáradt, nem veszi'észre az összes sérült helyet. Nem beszélve arról, hogy a különböző színű vagy alakú almákat vizsgálva, nagyon nehéz esetenként megkülönböztetni a sérült és a nem sérült részeket, és ezek közötti különbséget, és így megállapítani a sérülés egyértelmű helyét. A második eljárás, amely elektromágneses infravörös vagy látható sugárzás segítségével vizsgálja a sugárzás visszaverődését, amely a benyomódások helyén más, mint azokon a helyeken, ahol a gyümölcs ép. Jóllehet ez a mérés kizárja a szubjektív tévedés lehetőségét, azonban a gyümölcsökön fellépő egyéb színek, és az adott esetben akár szabálytalan színek miatt sok esetben ott is benyomódást érzékel a berendezés, ahol egyébként nincs sérülés és fordítva, sérülés helyét is adott esetben ép helynek érzékeli, A találmány célja az volt, hogy olyan eljárást hozzon létre, amely eljárás során egyértelműen megállapíthatók a gyümölcsökön, különösen pedig az almákon keletkező benyomódások helyei anélkül, hogy azokat vizuálisan ellenőrizni kellene. A találmány szerinti eljárás további célja volt, hogy a kézi munka ráfordítást lehetőleg minimálisra csökkentse, továbbá lehetőséget biztosítson, hogy azokat az almákat, amelyeken benyomódások keletkeztek, a benyomódások száma, nagysága és helye szerint lehessen különválasztani, és a benyomódások helyét adott esetben közölni lehessen. A találmány szerinti eljárás feladatát abban látja, hogy automatikus, egyébként is meglévő fizikai elvek alapján becslés mellőzésével állapítsa meg a gyümölcsökön keletkezett benyomódások helyét. A találmány szerinti eljárás során figyelemmel kellett lenni arra, hogy az almákat mechanikus igénybevétel nélkül vizsgáljuk meg, tekintettel arra, hogy a mechanikus igénybevétellel szemben igen érzékeny, vagyis a vizsgálat során további ilyen jellegű hatásnak ne kelljen a gyümölcsöt kitenni. A találmány szerinti eljárás során a gyümölcsökön keletkezett benyomódások helyét a nyomás-térfogat karakterisztika segítségével vizsgáljuk meg. A találmány szerinti eljárás során nyomástömített mérőkainrába, amely mérőkamrát gázzal vagy folyadékkal töltünk meg, helyezzük el pozícionálva és pontosan beállítva a mérendő gyümölcsöt, majd a gyümölcs felületére merőlegesen egy sor letapogatóelemet helyezünk cl, és a letapogató elemek helyzetét, mint mért értéket regisztráljuk, ezt követően a kamrában a nyomást csökkentjük vagy növeljük és a letapogató elemek helyzetét ismételten regisztráljuk, majd a letapogató elemek helyzetkülönbségéből határozzuk meg a benyomódások helyét. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint vagy több gyümölcsöt vizsgálunk egy mérőkamrában vagy több mérőkamrát alkalmazunk és azokban cgy-cgy gyümölcsöt vizsgálunk, és a mért értékek alapján válogatjuk a gyümölcsöt. Ugyancsak előnyös a találmány szerinti eljárás egy olyan foganatosítás! módja, mely szerint egy kamrában a nyomást fokozatosan változtatjuk, és minden nyomásertekhez felvesszük a nyomás-térfogat görbét. Ennek alapján ugyanis a benyomódások mélységére lehel következtetni. A találmány szerinti eljárás során a gyümölcsöt, példánkban az almát két különböző állapotban vizsgáljuk tehát meg. Először gáz vagy folyékony közeggel töltött mérőkamrában két különböző nyomást hozunk létre, cs merjük a térfogatot. Majd következő lépésként a környezeti paraméterek közül egy további paraméter például a hőmérséklet, elektromos vagy mágneses térerőt változtatjuk meg és ennek hatására az alma egy második reverzibilis vagy irreverzíbilis állapotba kerül. Állapotváltozások természetesen az almának csak azon a helyein érzékelhetők, ahol egyébként be van nyomódva. így tehát a benyomódás helyét az eredeti állapotban lehet érzékelni, míg a mértékét a nyomásváltoztatással lehet megmérni. A nyomósváltozás hatására az almán térfogatváltozás is észlelhető, amelyet közvetlenül vagy közvetve, például sűrűségméréssel vagy geometriai adatok mérésével lehet megállapítani. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban példa segítségével ismertetjük. A sérült almákat egy megfelelő szállítóberendezés vagy szállítószalag segítségével a vákuumkamrába helyezzük el. A vákuumkamrában egy sor letapogató elem van, amelyeket az alma felületén, arra merőlegesen helyezünk el. Ebben az állapotban megmérjük az almát normál nyomáson és úgy, hogy a letapogatás sérülést ne okozzon. A mért értékeket regisztrálóval mérjük. Ez a helyzet lesz a mérés nullhelyzete. Ezt a nullhelyzetet természetesen villamos jelként is rögzítjük. Ezt követően a vákuumkamrában létrehozzuk a vákuumot. Ennek hatására az almán lévő összes benyomódási hely felfúvódik. A felfúvódás hatására a letapogatóelemek elmozdulnak. Ezt az elmozdulást egy megfelelő átalakító, például induktív helyzelérzékelő segítségével villamos jellé alakítjuk át, és az így kapott villamos jelet, például feszültséget szintén re gisztráijuk vagy mérjük. Minél nagyobb lesz a jel, annál nagyobb a benomódás mértéke. Az egyes letapogatóelemeket adett esetben az, elmozdulás helyén rögzíthetjük is, ha további mérések 5 ‘0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 30 85 2
