191174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcsök benyomódási helyének meghatározására nyomás-térfogat karakterisztika segítségével

1 191 174 2 A találmány tárgya eljárások gyümölcsök benyo­­módásí helyének meghatározására nyomás-térfogat karakterisztika segítségével, előnyösen alma esetében. A találmány szerinti eljárás segítségével meghatá­rozható a gyümölcsökön keletkező, a gépi betakarí­tás, szállítás során történő szabadesés vagy dinamikus rázkódás vagy pedig a túlságosan sűrűn történő cso­magolás következtében fellépő benyomódások, sérü­lések helye. Lehetőség van arra, hogy az ily módon megsérüli gyümölcsöket kiválogassuk, és így a lesze­dett alma optimálisan értékesíthető legyen, vagyis kiválogathatok azok, amelyek friss áruként értékesít­hetők, vagy hosszabb idejű tárolásra alkalmasak, vagy azok, amelyek megsérültek, és célszerűen a konzervipar területén ajánlatos feldolgozni. A talál­mány szerinti eljárás alkalmazható a betakarítás so­rán éppúgy, mint a tárolás vagy kiszállítás előtt vagy után. Többféle eljárás ismeretes, amelyek azt a célt szol­gálják, hogy vizuális-kézi úton vagy elektromágneses sugárzás segítségével a gyümölcsökön keletkezett me­chanikus benyomódások helyét úgy állapítják meg, hogy a gyümölcsöt kézben megforgatva megvizsgál­ják, hogy látható-e rajta olyan elszíneződés vagy egyéb sérülés, amelynek alapján a sérülés helye meg­állapítható. Ennek az eljárásnak hátránya, hogy mivel a megítélés szubjektív, tévedésekre van lehetőség, vagy például ha a dolgozó fáradt, nem veszi'észre az összes sérült helyet. Nem beszélve arról, hogy a külön­böző színű vagy alakú almákat vizsgálva, nagyon nehéz esetenként megkülönböztetni a sérült és a nem sérült részeket, és ezek közötti különbséget, és így megállapítani a sérülés egyértelmű helyét. A második eljárás, amely elektromágneses infravörös vagy látha­tó sugárzás segítségével vizsgálja a sugárzás visszave­rődését, amely a benyomódások helyén más, mint azokon a helyeken, ahol a gyümölcs ép. Jóllehet ez a mérés kizárja a szubjektív tévedés lehetőségét, azon­ban a gyümölcsökön fellépő egyéb színek, és az adott esetben akár szabálytalan színek miatt sok esetben ott is benyomódást érzékel a berendezés, ahol egyébként nincs sérülés és fordítva, sérülés helyét is adott esetben ép helynek érzékeli, A találmány célja az volt, hogy olyan eljárást hoz­zon létre, amely eljárás során egyértelműen megálla­píthatók a gyümölcsökön, különösen pedig az almá­kon keletkező benyomódások helyei anélkül, hogy azokat vizuálisan ellenőrizni kellene. A találmány szerinti eljárás további célja volt, hogy a kézi munka ráfordítást lehetőleg minimálisra csök­kentse, továbbá lehetőséget biztosítson, hogy azokat az almákat, amelyeken benyomódások keletkeztek, a benyomódások száma, nagysága és helye szerint le­hessen különválasztani, és a benyomódások helyét adott esetben közölni lehessen. A találmány szerinti eljárás feladatát abban látja, hogy automatikus, egyébként is meglévő fizikai elvek alapján becslés mellőzésével állapítsa meg a gyümöl­csökön keletkezett benyomódások helyét. A talál­mány szerinti eljárás során figyelemmel kellett lenni arra, hogy az almákat mechanikus igénybevétel nél­kül vizsgáljuk meg, tekintettel arra, hogy a mechani­kus igénybevétellel szemben igen érzékeny, vagyis a vizsgálat során további ilyen jellegű hatásnak ne kell­jen a gyümölcsöt kitenni. A találmány szerinti eljárás során a gyümölcsökön keletkezett benyomódások helyét a nyomás-térfogat karakterisztika segítségével vizsgáljuk meg. A találmány szerinti eljárás során nyomástömített mérőkainrába, amely mérőkamrát gázzal vagy folya­dékkal töltünk meg, helyezzük el pozícionálva és pon­tosan beállítva a mérendő gyümölcsöt, majd a gyü­mölcs felületére merőlegesen egy sor letapogatóelemet helyezünk cl, és a letapogató elemek helyzetét, mint mért értéket regisztráljuk, ezt követően a kamrában a nyomást csökkentjük vagy növeljük és a letapogató elemek helyzetét ismételten regisztráljuk, majd a leta­pogató elemek helyzetkülönbségéből határozzuk meg a benyomódások helyét. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosí­­tási módja szerint vagy több gyümölcsöt vizsgálunk egy mérőkamrában vagy több mérőkamrát alkalma­zunk és azokban cgy-cgy gyümölcsöt vizsgálunk, és a mért értékek alapján válogatjuk a gyümölcsöt. Ugyancsak előnyös a találmány szerinti eljárás egy olyan foganatosítás! módja, mely szerint egy kamrá­ban a nyomást fokozatosan változtatjuk, és minden nyomásertekhez felvesszük a nyomás-térfogat görbét. Ennek alapján ugyanis a benyomódások mélységére lehel következtetni. A találmány szerinti eljárás során a gyümölcsöt, példánkban az almát két különböző állapotban vizs­gáljuk tehát meg. Először gáz vagy folyékony közeg­gel töltött mérőkamrában két különböző nyomást hozunk létre, cs merjük a térfogatot. Majd következő lépésként a környezeti paraméterek közül egy további paraméter például a hőmérséklet, elektromos vagy mágneses térerőt változtatjuk meg és ennek hatására az alma egy második reverzibilis vagy irreverzíbilis állapotba kerül. Állapotváltozások természetesen az almának csak azon a helyein érzékelhetők, ahol egyébként be van nyomódva. így tehát a benyomódás helyét az eredeti állapotban lehet érzékelni, míg a mértékét a nyomásváltoztatással lehet megmérni. A nyomósváltozás hatására az almán térfogatválto­zás is észlelhető, amelyet közvetlenül vagy közvetve, például sűrűségméréssel vagy geometriai adatok mé­résével lehet megállapítani. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban példa segítségével ismertetjük. A sérült almákat egy megfelelő szállítóberendezés vagy szállítószalag segítségével a vákuumkamrába he­lyezzük el. A vákuumkamrában egy sor letapogató elem van, amelyeket az alma felületén, arra merőlege­sen helyezünk el. Ebben az állapotban megmérjük az almát normál nyomáson és úgy, hogy a letapogatás sérülést ne okozzon. A mért értékeket regisztrálóval mérjük. Ez a helyzet lesz a mérés nullhelyzete. Ezt a nullhelyzetet természetesen villamos jelként is rögzít­jük. Ezt követően a vákuumkamrában létrehozzuk a vákuumot. Ennek hatására az almán lévő összes be­­nyomódási hely felfúvódik. A felfúvódás hatására a letapogatóelemek elmozdulnak. Ezt az elmozdulást egy megfelelő átalakító, például induktív helyzelérzé­­kelő segítségével villamos jellé alakítjuk át, és az így kapott villamos jelet, például feszültséget szintén re gisztráijuk vagy mérjük. Minél nagyobb lesz a jel, annál nagyobb a benomódás mértéke. Az egyes letapogatóelemeket adett esetben az, el­mozdulás helyén rögzíthetjük is, ha további mérések 5 ‘0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 30 85 2

Next

/
Thumbnails
Contents