191173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás illatosított detergensek előállítására
1 191 173 2 A találmány tárgya eljárás olyan illatosított detergensek, különösen poralakú mosó- és tisztítószerek előállítására, amelyek illatanyagainak tárolás alatti stabilizálását az illékonyság csökkentésével és a kémiai változásokkal szembeni ellcnállóképcsség növelésével oldja meg. Az eddig ismert poralakú mosó- és tisztítószereket tenzidek, túlnyomórészt anionaktív tenzidek porlasztóit vizes szuszpenziójának és adalékanyagok, így például bázisos polifoszfálok, bázisos szilikátok, nátrium-szulfát, bórax, nátrium-karbonát, nitrilo-triecetvagy etiién-diamin-telraecetsav-nátriumsó bázisú szerves kelátképző anyagok, karboxi-metil-cellulóz, optikai fehérítőanyagok és egyéb anyagok összekeverésével állítják elő porlasztásos szárítótornyokban melegen vagy hidegen. A száraz köztiterméket ezután további poralakú, adott esetben folyékony komponensekkel homogenizálják, így például nátrium-peroxiboráttal, polifoszfátokkal, bázisos proteázokkal és amilázokkal, nemionos tenzidekkel és egyéb hasonló anyagokkal, melyek általában vízben és magasabb hőmérsékleten végzett szárítás közben kevésbé stabilak, adott esetben gazdaságilag előnyösebb ezeket előzetes vízben végzett feloldás nélkül közvetlenül a termékbe adagolni. Az így előállított poralakú delergenseket a gyakorlatban a termelés utolsó fázisában fúvókával porlasztóit folyékony illatanyaggal illatosítják. Hasonló elven nyugodnak a tisztítószerek eddig ismert előállításai, ahol a porlasztóit oklat vagy szuszpenzió szárítása során előnyösen kihasználható a magas szervetlen adalékanyag-tartalom, amely képes az oldat vagy szuszpenzió víztartalmát megkötni, a száraz, általában változó részecskeszerkezetű és formájú poralakú termék porlasztott vagy diszpergált illatkompozíció bcpcrmctczcsévcl illatosítható. Az ismert eljárások közös jellemzője, hogy az illatanyagot utólag viszik rá a homogén detergenskeverékre (Amer. Perfumer Cosmet,81, 10. 51 —2 (1966); 3 576 760. sz. USA-beli szabadalmi leírás, 3 772 215. sz. USA-beli szabadalmi leírás, 165 722. sz. csehszlovák szabadalmi leírás és 137 599. sz. NDK-beli szabadalmi leírás). A detergensek előállítására szolgáló ezen eljárások hátránya az, hogy az illatanyagok részleges elillanásával már a gyártás során számolni kell, és a poralakú detergens közvetlen bepermetezésével az egyes komponensek eltérő szorpcióképessége miatt az illatanyag tartalom tekintetében nem érhető cl egyenletes homogenitás. Az eljárás további hátránya az, hogy a párolgás miatt a tárolás során jelentősen növekszik az illatanyag-veszteség, valamint az egyes komponensek kémiai változásának hatására megváltozik az illat eredeti karaktere és intenzitása. Ezek a tények csökkentik az illatanyagok felhasználhatóságát poralakú detergensek íllatosítására. A detergensek tulajdonságainak hosszabb tárolási idő utáni fenntartásához nagyobb mennyiségű illatanyag adagolása szükséges és ez az eredeti termékben egy magasabb illatanyag-tartalom beállítását és az illatanyag gazdaságtalan felhasználását jelenti. Ismertek olyan poralakú detergensek, melyekben az illatanyagok stabilitását amorf kovasavhidráltal próbálták növelni oly módon, hogy azokat az illatanyagokkal együtt a szokásos módon elegyítették a detergensekkel. Ezekben a készítményekben féléves tárolás után is megmaradt az adagolt illatanyag-mennyiség 30-50 %-a, míg a stabilizáló adalékanyag nélküli készítményekben ugyanilyen tárolási idő után csak körülbelül 10 t% illatanyag maradt. A módszer hátránya ugyanaz mint a korábban említett módszereké, vagyis, hogy az illatanyagot a poralakú detergensre porlasztják, ami ezen kívül még az amorf kovasavhidrátot is tartalmazza, és ennek következtében a tárolási idő alatti dcszorpció nem eléggé meghatározott, szabályozható és csökkentett. A detergensek, különösképpen a poralakú mosó- és tisztítószerek előállításának felsorolt hátrányait a találmány szerinti eljárás úgy küszöböli ki, hogy a készítmény egyes komponenseit a szükséges arányban összekeverjük, az iliatanyagot hozzáadjuk és a keveréket homogenizáljuk. A találmány elve az, hogy az illatanyagot — mielőtt a keverék többi komponenseihez adagoljuk — porózus hordozóanyagon, előnyösen hidratált szilícium-dioxidon, poli(etilén-tereftalát)-on, poliamid-6-poli(fenilén-oxid)-on vagy akrilnitril-butadién sztirol kopolimerizátumon adszorbeáljuk. A hordozóanyagon szorbcált illatanyagot 0,05- 10 tömcg%, előnyösen 0,2- 1,0 tömcg% menynyiségben adagoljuk a poralakú detergenshez és teljesen homogenizáljuk. A szorbens illatanyag tartalma 10 — 65 tömeg% közölt van. A detergensek előállítására szolgáló találmány szerinti eljárás kihasználja az illatosított szorbensek mindazon előnyös tulajdonságát, amit a szilárd hordozóanyagra felvitt illatanyagok stabilitása nyújt. Ez a stabilitás az illatanyagok meghatározott, szabályozható és jelentősen csökkentett mértékű deszorpciójából, és a szorbens fizikai és fizikai kémiai tulajdonságaiból származik, ami lehetővé teszi azok közvetlen összekeverését a poralakú detergcnssel, és ez a homogenizálás után olyan terméket eredményez, melyben a porózus hordozóra felvitt illatanyag a poralakú detergens teljes térfogatában egyenletesen van elosztva. A detergensek előállítására szolgáló találmány szerinti eljárás előnye az eddig ismert eljárásokkal szemben az, hogy az illatanyagok adszorbeálására szolgáló hordozóanyag részecskenagyságát beállíthatjuk úgy, hogy az illatosított szorbens fizikai tulajdonságai, különösképpen a térfogatsúlya megfeleljen a poralakú detergens térfogatsúlyának. így a komponensek egyszerű keverése homogén terméket eredményez, amely hosszabb tárolási idő után is állandó marad. A szorbens tulajdonságai lehetővé teszik a felvitt illatanyagok stabilizálását, és ezáltal a poralakú detergens tárolása alatti kémiai változásokból eredő elimináció és illékonyság jelentős csökkentését, ami a jellemző illat állandóságát eredményezi. Az iliatanyagot tartalmazó porózus szorbens további előnyös tulajdonsága az, hogy kiemeli az eredeti illatkompozíció intenzív itását és karakterét. A detergensek előállítására szolgáló találmány szerinti eljárás hatása tehát az, hogy a detergens egyéb komponenseihez való hozzákeverés előtt egy porózus hordozóra felvitt illatanyag alkalmazása biztosítja a készítmény magas illatintenzitását hosszabb tárolási idő után is, ami az illatanyag kihasználás jelentős növelését és az eredeti hasznos tulajdonságok fenntartását eredményezi. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy 50-60 %-kal kevesebb illatanyaggal ugyanolyan vagy akár magasabb illatintenzitás bizto-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
