191171. lajstromszámú szabadalom • Eljárás munkadarabok nyomás alatti alakítására
3 191 171 4 galába mindaddig, amíg a 11 elem a 10 cs 9 elemekhez képest a kiindulási helyzetnek megfelelő'pozíciót vesz fel. Az alakváltozási folyamat eme része során az erő az érintkezési felületnek arra a tartományára van koncentrálva, amit a 11 — 15 elemek határoznak meg A folyamat a fentiekben ismertetettekkel összhangban az erőnek az érintkezési felület egymás utáni tartományaira való koncentrálásával folytatódik mindaddig, ameddig az utolsó elem hajtja végre a képlékeny alakváltozást. Ekkor az erő sz érintkezési felületnek az eme 15 elem által meghatározott tartományára van koncentrálva. Ezzel befejeződött a megmunkálás egy ciklusa, azaz a terhelés és a tehermentesítés egy periódusa. Ezt a ciklust a 16 munkadarab megmunkálása során többször egymás után ismételjük a 17 termék végső előállítása céljából. A 2. ábrán hüvely alakú munkadarab hátrafelé folyatással történő előállítása, a 3. ábrán exlrudálás előre folyatással és a 4. ábrán exlrudálás hátra folyatással van ábrázolva. Ezekben az esetekben a találmány szerinti eljárást a következőképpen foganatosítjuk. Az egyes 9~ 15 elemek a már leírt sorrendben hajtják végre a képlékeny alakváltozást, azaz a legközelebb fekvő elemtől (amely a 3. és 4. ábrán a legbelső 9 elem, a 2. ábrán pedig a legkülső 9 elem) a 15 elemig, amely a termék kifolyásától a legmesszebb van. Az 5. és 6. ábrán bemutatott süllyesztékes kovácsolás esetében az eljárást a következőképpen foganatosítjuk. Először a 9 és 10 elem vonatkozásában folytatjuk le a terhelés és tehermentesítés egymásra következő periódusait, amelynek során a folyamatot a hüvely alakú munkadarabok hátrafelé folyatással történő előállítási folyamatához analóg módon hajtjuk végre. A kifolyási helyhez legközelebb eső külső 9 elem merevként viselkedik, amelynek során a terhelés esetén a rugalmas 3 test alakváltozik, a 10 elem a rugalmas 3 testet követi és a 16 munkadarabbal együtt a merevként viselkedő 9 elemhez képest elmozdul. Ilyen módon a 9 és 10 elem közötti térben hátrafelé folyatás jön létre. Á tehermentesítés periódusában a 10 elem rugalmas alakváltozási folyamatot hajt végre és az általa szállított anyag követi a visszahúzódó 9 elemet mindaddig, amíg a 9 és 10 elem a kiindulási helyzethez megfelelő pozícióba jut. Ezzel az erőpulzáció egy ciklusa be van fejezve, amelynek során az erő először az érintkezési felületnek a 9 és 10 elem által meghatározott területére és azután másik, a 10 elem által meghatározott- területére van koncentrálva. A terhelés és tehermentesítés periódusai következnek egymás után a folyamatban mindaddig, amíg a kifolyó nyersanyag a II és 12 elemmel nem jut érintkezésbe. Innentől kezdve a tehermentesítés ciklusait a 16 munkadarab és a 10, 9, 12, és II elemek közötti érintkezési felület mentén hajtjuk végre. A kifolyatás a 18 alsó alakítófél és a l ! elem között jön létre és a legközelebb fekvő l ! elem merevként viselkedik. Az erőpulzáció ciklusában az erő egymás után a következő területekre van koncentrálva: — A 10, 9, 12, 11 elemek által meghatározott területre;- a 10, 9, 12 elemek által meghatározott területre;- a 10, 9 elemek által meghatározott területre; — a 10 elem által meghatározott területre. A terhelés és tehermentesítés periódusai addig következnek egymás után, amíg a nyersanyag a 13 és 14 elemekkel nem jut érintkezésbe. Az eljárási az érintkezési felület terhelésével és tehermentesítésével a 16 munkadarab és a 10,9, 12, 11, 13 és 14 elemek között a leírt módon hajtjuk végre a süllyesztők teljes kitöltéséig és a végső 17 termék előállításáig (6. ábra). Ennek során ismét a kifolyás helyéhez legközelebb elrendezett elem, ebben az esetben A kifolyás helye a 13 és II elem között van, úgyhogy a 13 elem az, mereven viselkedik. A 9 és II elemek csak akkor viselkednek merevként, ha a nyersanyag a 9 elem és a 18 alsó alakítófél között, illetve a 11 elem és a 18 alsó alakítóiéi közölt folyik ki. A 13 elem mindig mereven viselkedik, mert a 13 és 11 elemek közötti kifolyás a süllyesztek kitöltése során az utolsó. A süllyesztőket lezáró 15 elem szintén merev. Siillycsztckcs kovácsolás esetén az eljárást kis fajlagos erő cs sorjaképződés nélkül lehel megvalósítani még akkor is, ha bonyolult alakzatok előállításáról van szó. Az eljárást a rugalmas testek előfeszítése nélkül is meg lehet valósítani, ami azonban az egyéb feltételek változatlanul maradása esetén a megvalósítható alakváltoztatási fok és az alakváltozási folyamat hatékonyságának a csökkenésével jár. Szabadalmi igénypont Eljárás munkadarabok nyomás alatti alakítására nyomószerszám elemei közölt, amelynek során a munkadarabot a szerszám alsó alakítófclcbe helyezzük, a szerszám összetett bélyegét pedig hosszirányban a munkadarabba nyomjuk, a szerszámra tengelyirányú pulzáló nyomóerőt fejtünk ki, amit nyomóerőt létrehozó elem alternáló mozgatásával hozunk létre, a bélyeget ezen támasztjuk fel és a szerszámot alkotó több elemet az alsó alakítófélbcn egymástól függetlenül mozgatjuk, azzal jellemezve, hogy az összetett bélyegnek a végtermék kifolyási helyéhez legközelebbi elemét (9—15) mereven együttmozgatjuk a nyomóerőt létrehozó elemmel (1), míg a bélyeg többi elemét (9 — 15) előfeszilctt rugalmas testek (3 - 8) útján mozgatjuk a nyomóerőt létrehozó elem (1) scgitségével, olyat módon, hogy a nyomószerszám terhelése során a mereven egyiillmozgatott elemmel (9- 15) képlékenyen alakítjuk a munkadarabot (16), amihez azt az alsó alakítófélben (18) lévő munkadarabba (16) nyomjuk, a szerszám többi része ezalatt a munkadarabhoz (16) képest mozdulatlanul marad és ezzel a rugalmas testeket (3 — 8) pótlólagosan terheljük, a nyom ószerszám tehermentesítése során pedig a munkadarabot (16) a szerszám többi részével a pótlólagosan terhelt rugalmas testek (3-8) segítségével időben eltolt képlékeny alakításnak vetjük alá olyan módon, hogy először a mereven együttmozgatott elemhez (9- 15) legközelebbi rugalmas testtel (3-8) utoljára pedig a tőle legtávolabbi rugalmas testtel (3 — 8) fejtünk ki erőt és így ezt az erőt a megmunkálás minden ciklusában a szerszámnak a munkadarabba (16) való érintkezési felülete egyes tartományaira koncentráljuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6 db ábra 3
