191164. lajstromszámú szabadalom • Elekttonikusan vezérelt kapcsoló áramköri elrendezés

1 191 164 2 A találmány tárgya elektronikusan vezérelt kapcso­ló áramköri elrendezés, mellyel nagy csillapításválto­zás valósítható meg, URH és mikrohullámú frekven­ciasávban üzemelő berendezéseknél. Vezérelt kapcsolóáramkörök a nagyfrekvenciás jel útját nyitják vagy zárják, a vezérlőjeltől függően kis, illetve nagy csillapítást szolgáltatva. A hagyományos és a találmány szerinti megoldások lényegét a mellékelt ábrák szerint ismertetjük. Az 1. ábrán hagyományos pin-diódás mikrohullá­mú kapcsoló áramkörök láthatók. A 2. ábrán a pin-dióda egyszerűsített helyettesítő képe látható. A 3. ábra hagyományos aluláteresztö jellegű kap­csoló áramköri elrendezés. A 4. ábra a találmány szerinti kapcsoló elrendezés blokkvázlata. Az 5. ábra a 4, ábrán látható rezonátor kapcsolási rajza. Hagyományos megoldás szerinti mikrohullámú kapcsoló áramköröket speciálisan e célra gyártott félvezetőkkel, úgynevezett pin-diódákkal készítenek. A diódát egy tápvonalba, leggyakrabban szalagtáp­­vonalba sorosan vagy párhuzamosan helyezik be, a vezérlőjel pedig aluláteresztő hálózaton keresztüljut a diódára. Ilyen elrendezés látható az la és lb ábrán, ahol az la ábra soros, lb ábra párhuzamos kapcsolá­sát szemlélteti a D diódának. A ki- és bemenet egyen­áramú leválasztása C, soros kondenzátorokkal törté­nik. A soros elrendezés esetén pedig az egyenáramú kör zárását egy Lp párhuzamos induktivitás adja. A dióda a mikrohullámú frekvenciatartományban az ideális kapcsolótól jelentősen eltérő impedanciát mutat. Egyszerűsített, de a valóságos viszonyokat még jól leiró helyettesítő képét a 2. ábra mutatja, ahol Cj, Rf a félvezető morzsát, L, Cc reaktancia pedig a kivezetés és a tokozás parazita reaktanciáit képviseli. Az 1. állapot a kinyitott diódának, a 2. állapot a lezárt diódának felel meg. Soros diódás kapcsoló esetén a 0,1 pF nagyságrendjébe eső rétegkapacitás már vi­szonylag alacsony mikrohullámú frekvenciákon a kapcsoló zárási tulajdonságainak erős romlásához vezet. Párhuzamos beültetés esetén fordított üzem­mód használatos: a kinyitott dióda adja a zárt kap­csoló helyzetet. Ez a megoldás az áteresztő irányú csillapítás szempontjából kedvezőbb, a zárást viszont a soros ellenállás eleve bekorlátozza, a tokozási reak­­tanciák pedig ezt a zárócsillapítást a magasabb frek­venciák felé tovább csökkentik. Igényesebb kapcsolók kialakításakor a fenti prob­lémákat kompenzálással ellensúlyozzák. Eszerint a diódát úgy egészítik ki reaktáns elemekkel, hogy a kapcsoló áteresztő állapotában a parazita reaktancia kihangolódjon. Tipikus példa erre a 3. ábra szerinti aluláteresztő elrendezés. A szűrő áteresztő sávjában — lezárt dióda mellett — a kapcsoló kis reflexiós tényező mellett átereszt. A diódát nyitó irányba kap­csolva a szűrő „elhangolódik”, cs az elhangolás mér­tékének megfelelő zárócsillapítás mérhető. Az ilyen jellegű megoldás egyik fő hátránya az, hogy a záró­csillapítás nem kézbentartott, az adódó elhangolódás­nak megfelelő. Másik negatívum, hogy a tervezés lezárt állapotban tiszta kapacitással helyettesíthető diódával dolgozik, ami csak speciális tokozás esetén, illetve csak keskeny frekvenciasávban helytálló. En­nek megfelelően a számolt értékeket a gyakorlat csak nagy hibával adja vissza. Hasonló a helyzet más, egyszerű kompenzálási eljárással is. Végezetül, mind­ezen eljárások a mikrohullámú frekvenciatartomány­ban kis parazita rcaktanciákat, 0,1 pF nagyságrendjé­be eső kapacitásokat és 0,1 nH nagyságú, vagy kisebb induktivitásokat igényelnek; eltérő esetben megen­gedhetetlenül kis sávszélességet és/vagy realizálhatat­­lan elemértékeket eredményeznek. Ezen reaktancia értékek ugyan jogos közelítései a mikrohullámú pin­­diódák impedanciájának, azonban a „közönséges” kapcsoló diódáknak, amelyeket különösen az alacso­nyabb mikrohullámú frekvenciákon célszerű használ­ni, már nem felelnek meg. Célunk a találmánnyal, hogy olyan elektronikusan vezérelhető kapcsoló áramköri elrendezést adjunk, ami relatíve nagy értékű reaktáns elemeket képviselő felvezető eszköz alkalmazása ellenére is széles frek­venciatartományban nagy csillapításváltozást szolgál­tat, és hogy ezáltal lehetővé tegyük egyrészt egyes mikrohullámú berendezésekben közönséges kapcsoló dióda alkalmazását, másrészt a mikrohullámú pin­­diódák alkalmazhatóságát is a magasabb frekvenciák felé kiterjeszthessük. (Megjegyezzük, hogy a reaktan­­ciák relatíve nagy vagy kis volta az üzemi frekvencia és az áramkör lezáró impedanciája által meghatáro­zott reaktanciaegységekhez viszonyítva dönthető el.) A találmány szerinti, a fenti célt megvalósító kap­csoló áramköri elrendezést a 4. ábra mutatja. Ez egy olyan R,...R„ rezonátorokból és CS,...CSn + 1 csatoló elemekből felépített hálózat, amelynél D kapcsoló dióda épül be a rezonátorokba. Az alkalmazott elem­számot a sávszélesség és a kívánt zárási tulajdonságok határozzák meg. A rezonátorok száma minimálisan l, a csatoló elemeké minimálisan 0 (közvetlen csatolás), maximálisan a rezonátorok számánál eggyel több. A V vezérlő blokk tartalmazza azon kombinált alulát­eresztő szürőstruktúrát, ami a vezérlőjel hozzávezeté­­se mellett a kapcsolt nagyfrekvenciás jelnek a vezérlő bemenetre történő eljutását is megakadályozni hiva­tott. Ennek kialakítását a jelen találmány nem rögzíti, megkötés vele szemben csupán annyi, hogy a rezoná­tor felé nagy impedanciájú lezárást szolgáltasson. Cél­szerűen alkalmazhatók például sorosan elhelyezett párhuzamos rezgőkörös bemenetű aluláteresztő háló­zatok. ! A CS,.. .CSn +, csa toló elemek az üzemi frekvenciá­nak megfelelő hullámhossz felénél nem nagyobb hosz­­szúságú tápvonal szakaszok. A 4. ábra szerinti rezonátorok felépítése az 5. ábrán látható. A D kapcsoló diódával sorosan egy kis impedanci­ájú, az üzemi frekvenciának megfelelő hullámhossz­hoz képest rövid, a végén szakadással lezárt T, tápvo­nal szakasz kapcsolódik. Ezen T, tápvonal szakasz és a D kapcsoló dióda közös pontjára csatlakozik a vezérlőjelbemenet. A D kapcsoló dióda és a T, tápvo­nal szakasz alkotta soros körrel párhuzamosan egy nagy impedanciájú, az üzemi frekvencia által megha­tározott hullámhosszhoz képest rövid, a végén rövid­re zárt 12 tápvonal szakasz kapcsolódik. A tápvonal szakaszok impedanciája és/vagy hossza és így az álta­luk képviselt reaktancia hangolható is lehet. A rezonátorok szerves alkotóeleme a kapcsoló dió­da, amelynek relatíve nagy reaktanciája a rákénysze-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 .55 2

Next

/
Thumbnails
Contents