191163. lajstromszámú szabadalom • Mikrohullámú diplexer elrendezés
5 _191 163 6 lyérc. Ebben az esetben az I cs 2 sávátcrcsztő szűrők K. közös csötápvonal szakaszhoz csatlakozó bemenetelt a szűrőket tartalmazó csőtápvonalak szélesebbik oldalfalain elhelyezett CS, és CS2 csatolónyílások képviselik. A CS, és CS2 csatolónyílások hosszúkás alakúak és h4 hossztengelyük a szűrők Ru és R2, üregrezonátorait határoló U, és U2 botsorok n síkjával párhuzamos. A CS, és CS2 csatolónyílások kapcsolatot létesítenek a szűrő első R,, és R2, üregrezonátorai és a bemeneti csötápvonalak között. Az egymás mellett elhelyezett sáváteresztő elrendezés igen kedvező helyigényű. : A találmány gazdasági előnyei az alábbiakban foglalhatók össze. A találmány szerinti mikrohullámú diplexer elrendezés egyidejűleg kisveszteségű és széles egymáshoz közel eső áteresztősávokkal rendelkező szerelvény. Az egymás mellé helyezett szűrők segítségével kevés helyet foglal el, valamint egyszerű felépítésű és gazdaságosan gyártható. Kisméretű mikrohullámú berendezésekben igen előnyösen alkalmazható. A találmány szerinti mikrohullámú diplexer elrendezésre egy téglalap-keresztmetszetű csőtápvonalban kialakított példa az 5. ábrán látható. A diplexerben két sáváteresztő szűrő, mégpedig a hét rezonátort tartalmazó 1 sáváteresztő szűrő és a négy rezonátort tartalmazó 2 sáváteresztő szűrő található. Az 1, 2 sáváteresztő szűrők a téglalap-keresztmetszetű csőtápvonal szakaszokban helyezett és a csőtápvonal hossztengelyére merőleges 3 és 4 botsorokból vannak kialakítva. A botsorok fémesen összekötik a csőtápvonal szakaszok szélesebbik oldalfalait. A szűrő kimenetek mellett lévő 3 botsor két botból, a szűrők belsejében lévő többi 4 botsor négy botból áll. A botsorok közötti csőtápvonal szakaszokban alakulnak ki a szűrőt létrehozó üregrezonátorok. Az üregrezonátorok rezonancia frekvenciái a rezonátorokat létrehozó csőtápvonal szakaszok felező síkjaiba helyezett változtatható hosszúságú 5 fémcsapokkal, az üregrezonátorok közötti csatolások nagysága a 3 és 4 botsorok síkjaiban lévő változtatható hosszúságú 6 fémcsapokkal hangolhatok. A fémcsapok egyik vége fémesen érintkezik a csőtápvonal szélesebbik oldalfalával. A 3 és 4 botsorok botjai a téglalap-keresztmetszetű csőtápvonal szélesebbik oldalfalaihoz forrasztással vannak rögzítve. Az 5 és 6 fémcsapok a téglalap-keresztmetszetű csőtápvonal szakaszok egyik szélesebbik oldalfalához forrasztott 7 és 8 gerincekben lévő menetes furatokban vannak elhelyezve. A 4. ábrán látható megoldást követve az 5. ábrán a sáváteresztő szűrők bemenetei a szűrők első üregrezonátorait alkotó téglalap-keresztmetszetű csőtápvonal szakaszok egyik szélesebbik oldalfalán lévő 9 és 10 csatolónyílásoknál képződnek. A keskeny és hosszú 9 és 10 csatolónyílások az első üregrezonátorokat határoló négy botból álló botsorok mellett találhatók. A szűrők bemenetéihez külső csőtápvonalakkal és 11 és 12 karimákon keresztül lehet csatlakozni. A 11 és 12 karimák acsőtápvonalak szélesebbik oldalfalaihoz forrasztással vannak rögzítve, és a karimákban lévő menetes furatokban találhatók a 9 és 10 csatolónyílások hangolására szolgáló 13 és 14 hangoló rudak. A 13 és 14 hangoló rudak diclektromos anyagból készültek és végeiken menetes fémorsó található. A 4. ábrán látható megoldástól eltérően a szűrők első üregrezonátorait nem fémlapok zárják le, hanem a fémlapok síkjában négy botból álló 15 cs Í6 botsorok találhatók. A botsorok után negyedhullámhosszná! rövidebb távolságra a 17 és 18 zárólemezek lezárják a szűrők végződéseit. Ezeket a 17 és 18 zárólemezeket lágyforrasztással vagy ragasztással a szűrők kikészítése után rögzítjük a helyeikre. Az első üregrezonátorok lezárására vonatkozó eljárás megkönnyíti a szűrők gyártását az utólagos felületi kikészítését. Az 1 és 2 sáváteresztő szűrők a 19 közbetét segítségével egymáshoz vannak erősítve. A 19 közbetét belsejében csőtápvonal szakasz van kialakítva, mely a ! 1 és 12 karimákban lévő csőtápvonal szakaszokkal együtt alkotja a szűrőkhöz csatlakozó közös csőtápvonal szakaszt. A közös csőtápvonalhoz a 19 közbetétben található dielektrikummal kitöltött 20 koaxiális vonal csatlakozik. A 20 koaxiális vonal belső vezetőjéhez a 21 fémrúd van fémesen hozzáerősítve. A 32 fémrúd a közbetét szimmetria síkjaiban, a közbetétben lévő csőtápvonal szakasz belsejében található. A 20 koaxiális vonal egy 22 SMA csatlakozóban végződik, amely egyben a mikrohullámú diplexer elrendezés 111. harmadik kapuja. Az I és 2 sávátcrcsztő szűrők kimenetéinél a 3 botsorok után a szűrőket tartalmazó csőtápvonalakban a 23 és 24 SMA csatlakozókban végződő koaxiális-csőtápvonal átmenet található. A 23 és 24 SMA csatlakozóknál található a diplexer I. első és II. második kapuja. A 9. és 10. csatolónyílások szélessége azonos, hoszszúságuk általában különböző. Gyártástechnikai szempontból előnyös lehet, hogy a csatolónyílások hosszúsága is egyforma legyen. Ez megvalósítható egy újabb írisz lemez segítségével. Ezt a 25 írisz lemezt a magasabb f2 frekvenciájú jelet áteresztő 2 sáváteresztő szűrő bemeneténél lévő 12 karima és a 19 közbetét közé kell elhelyezni. A 25 írisz lemez kialakításakor egy vékony fémlemezbe egy négyzetalakú nyílást kell vágni és a négyzet magassága azonos legyen a 19 közbetét belsejében lévő csötápvonal szakasz magasságával és szélessége kisebb mint a csőtápvonal szakasz szélessége. A 12 karima és 19 közbetét közé a nyílással ellátott fémlemezt kell betenni. Elektromos szempontból az írisz lemez fémbottal vagy fémbotokból álló botsorral is helyettesíthető. Szabadalmi igénypontok 1. Mikrohullámú diplexer elrendezés, amely két különböző, de egymástól legfeljebb 25 %-ban eltérő frekvenciájú (f, és f2) jel szétválasztására és összegezésére szolgál és két csatolt üregrezonátorokból kialakított sávát^resztö szűrőt (1 és 2) tartalmaz, ahol az egyik az f, frekvenciájú jelet, a másik az f2 frekvenciájújelet ereszti át oly módon, hogy mindkét saváteresztő szűrő bemenete egy közös csőtápvonal szakasz két különböző végéhez csatlakozik, azzal jellemezve, hogy a közös csőtápvonal szakasz (K) hossza (S, + S2) kisebb a két frekvencia (f, és f2) közül a nagyobb frekvenciához (f2) tartozó csötápvonal hullámhossznál (X„r ) — előnyösen azonos az egyik frekvenciához (f,) tartfozó csőtápvonal hullámhossz (kgf ) negyedének cs a másik frekvenciához (f2) tartozó csőtápvonal hullámhossz (A.gf negyedének összegével — , és a közös csőtápvonal Szakasz (K) belsejében egy fémtest (F) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
