191161. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tieno [2,3-d]-pirimidin származékok és sóik előállítására

7

191 161

8

módszert alkalmazzuk. Àz alkalmazott, „kétfülkés tartózkodási kamra” elnevezésű vizsgálókészüléknek van egy nagyméretű megvilágított fülkéje és egy kisméretű sötét fülkéje, amelynek rácsos padlózata villamos áram alá helyezhető; a két fülke belül feketére festett és egymással összekötött.

170 - 220 g testsúlyú hím Wistar patkányokat beeresztünk a nagyméretű fülkébe, ahonnan hamar átlépnek a kisméretű fülkébe. Amikor egy patkány belépett a kisméretű fülkébe, annak bejáratát lezárjuk és a rácsos padlózatra 5 másodpercen át 3 mA erősségű villamos áramot kapcsolunk; így számottevően meghosszabbodik az az időtartam, amelyen át ez a patkány — miután három óránál nem kisebb időtartam eltelte után visszaeresztettük a nagyméretű fűikébe - nem lép újra be a kisméretű fülkébe. Az időtartam meghosszabbodásának mértékét a „passzív tartózkodási reakció” mutatójának nevezzük.

Ha viszont közvetlenül azután, hogy a patkány a villamos áram alá helyezés után elhagyta a kisméretű fülkét, a patkányra 0,8 másodpercig tartó, 200 Hz frekvenciájú, 60 mA erősségű átamütést adunk, akkor ezzel elnyomjuk a „passzív tartózkodási reakció”-t, ami abban jut kifejezésre, hogy lerövidül az a - lappangási - időtartam, amely eltelik, mielőtt ez a patkány a nagyméretű fülkéből ismét átlép a kisméretű fülkébe. Ezt a jelenséget az okozza, hogy azelektrosokkból eredő cmlékezetvesztés miatt a patkány nem emlékszik a rácsos padlózaton át ráadott villamos áramra. A lappangási idő megrövidülésének mértékét tekintjük az emlékezetvesztés mutatójának.

A tesztelt hatóanyag emlékezetiavító hatását fejezi ki a lappangási időtartam meghosszabbodásának mértéke (%-os javulás) abban a tesztben, amelynek során az áramütés alkalmazása után orálisan beadjuk a tesztelt hatóanyagot és a beadástól számított legalább három óra eltelte után visszaeresztjük a patkányt a nagyméretű fülkébe.

A 3. táblázat háromféle, a találmány szerint előállított és a fenti módon tesztelt hatóanyag emlékezetjavító hatékonyságát mutatja; ez összemérhető az ismert neurotróp hatóanyag, a Piracetamra hatékonyságával.

A tesztekben kapott adatokból látható, hogy a találmány szerint előállítható hatóanyagok különböző depressziós állapotok kezelésében hasznosak lehetnek hatékonyságuk kiterjed a pszichoszomatikus panaszokra, a mániás-depressziós elmezavarra és ehhez hasonló panaszokra, továbbá hatékonyak az agyműködés nagyobb zavarainak kezelésében, pl. koravén vagy aggkori butulás okozta amnézia esetében, agyvelőbántalmak utóhatásainál stb.

1. táblázat

Pld.

sz.

R'

R2

n

R*

Ar

1.

CHj

H

2

H

G

2.

H

H

2

H

G

3.

C2H5

H

2

H

g

4.

ch3

CH3

2

H-G

.5.

H

ch3

2

H

G

6.

H

c2h5

2

H

G

7.

Cl

H

2 ■

H

G

8.

Br

H

2

H

G

9.

ch3

H

3

H

G

Olvadáspont

szabad bázis 186- 187

122-123,5

107-110

188,5- 189,5

174-175

173-175

142-144

mono-sósav

270-280 (boml. hőf.)

270-285 (boml. hőf.)

263-268 (boml. hőf.)

261 -280 (boml. hőf.)

266-272 (boml. hőf.)

263-273 (boml. hőf.)

282-295 (boml. hőf.)

268-282 (boml. hőf.)

5