191148. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-hidroxi-etil-azol-származékokat tartalmazó a növények széndioxid-fixálását stimuláló és fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
17 191148 18 E táblázol Hatóanyag példaszáma Hatóanyagkoncentráció (tömeg %) Fertőzés (%) C jelű vegyület 0,025 100 (ismert) 1-1 0,025 0,0 1-2 0,025 0,0 1-3 0,025 0,0 1-5 0,025 0,0 F példa Árpa lisztharmat-próba ( Erysiphe graminis var. hordd) (szisztematikus hatás) (gombás gabona megbetegedés) A hatóanyagok felhasználása por alakú csávázószer formájában történik. A csávázószert úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot egyenlő tömegű talkum és kovasav gél elegyével elkeverjük, és a keveréket finomra pontjuk, ügyelve arra, hogy a készítményben a hatóanyag a kívánt koncentrációban legyen jelen. A vetőmag kezelése céljából árpa magot zárt üvegedényben jó! összerázunk a fenti módon előállított csávázószerrel. Az így előkezelt magokból 3x12 magot két centiméter mélyre virágcserépbe töltött 1 térfogatrész Fruhstorfer-féle egységeidből és egy térfogatrész kvarchomokból álló földbe vetünk. A csírázás és a növények kikelése melegházban, kedvező körülmények között történik. 7 nappal a vetés után, amikor az árpanövények kifejlesztették első levelüket, a növényeket megfertőzzük Erysiphc-graminis var. hódéi friss spóráival, majd a továbbiakban 21-22 °C hőmérsékleten, 80 —90 %-os relatív nedvességtartalom mellett, 16 órás megvilágítással neveljük a növényeket. 6 napon belül megjelennek a leveleken a iisztharmat jellegzetes tünetei. A fertőzöttségi fokot a fertőzöttségnek a kezeletlen kontroilnövényekhez viszonyított százalékában fejezzük ki. 0 százalék azt jelenti, hogy nincs fertőzés cs 100 százalék a fertőzöttségi fok, ha a fertőzés megegyezik a kezeletlen kontrollnövényekné! tapasztalttal. A hatóanyag tehát annál hatásosabb, minéj, kisebb a lisztharmat fertőzés. Ebben a kísérletben az 1-5 vcgyülclct tartalmazó készítmények lényegesen jobb hatást mutattak, mint a technika állása szerint ismert C jelű vegyületet tartalmazó készítmények. G példa Sphaerotheca-teszt uborkán, protektiv Oldószer: 4,7 tömegrész aceton. Einulgeátor: 0,3 tömegrész alkil-aril-poliglikoléter. A célnak megfelelő hatóanyagkészitmény előállításához I tömegrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és cmulgcálorra! és a konccntrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A protektiv hatás vizsgálatához a fiatal növényeket csurom nedvesre permetezzük a hatóanyagkészítménnyel. Száradás után a növényeket betelepítjük a Sphaerotheca fuliginea gomba konidiumaival. A növényeket 23 — 24 °C hőmérsékletű és mintegy 75 % relath páratartalmú üvegházba tesszük. Az inokuiáció utáni 10. napon végezzük el az értékelést. A vizsgált hatóanyagot, annak koncentrációját és a kapott eredményt a G táblázat tartalmazza. G táblázat Hatóanyag példaszáma Fertőzés 1 ppm hatóanyagkoncentráció mellett 5-(4-k!ór-fenil)-4-( 1,2,4-84 triazol-1 -il)-2,2-dimetil-pentán-2-on (2. 734 426. sz. NSZK-beii közzétételi irat) 1-13 37 H példa Venturia-teszt (alma), protektiv Oldószer: 4,7 tömegrész aceton. Emulgeátor: 0,3 tömegrész alkil-aril-poliglikoléter. A célnak megfelelő hatóanyagkészítmény előállításához 1 tömegrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A protektiv hatás vizsgálatához a fiatal növényeket csurom nedvesre permetezzük a hatóanyagkészítménnyel. A permet megszáradása után a növényeket az almafoltosodás kórokozójának (Venturia inaequalis) vizes konidiumszuszpcnziójával inokulálimk. A növényeket 1 napon keresztül 20 °C hőmérséklet és 100 % relatív páratartalom mellett tartjuk egy inkubációs kamrában, majd üvegházba állítjuk. 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10
