191145. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehezen hozzáférhető tartáltok hansugárzás analízissel történő roncsolásmentes vizsgálatára

1 191 145 2 A találmány tárgya eljárás nehezen hozzáférhető tartályok hangsugárzás-analízissel történő roncsolás­­mentes vizsgálatára, különösen földbe süllyesztett, állandó felügyeletet igénylő tartályok esetében, kriti­kus feszültség koncentrációk és/vagy repedések kimu­tatására, melyek előnyösen a hegesztési varratokban vagy azok mentén lépnek fel. Állandó felügyeletet igénylő tartályok, csővezeté­kek, tornyok vagy hasonló objektumok roncsolás­­mentes vizsgálatát mindeddig előnyösen a hagyomá­nyos anyagvizsgálati módszerek, mint például ultra­hangos vagy röntgen átsugárzás, elektromos vagy mágneses defektoszkópia szerint végezték. Ezekkel az eljárásokkal nem vagy csak igen nehezen lehetséges a már meglévő anyaghibák egyértelmű feltárása, me­lyek bármikor kiterjedhetnek^s az illető tárgy későb­bi kieséséhez vezethetnek. A fenti okok miatt az utóbbi években egyre inkább elterjedt a hangsugárzás-analízist alkalmazó eljárások száma. A módszer alkalmazásának előfeltétele, hogy a vizsgálandó objektumok felülete kellően hozzáfér­hető legyen, hogy a szigetelő és/vagy korrózióvédő rétegek ne okozzanak olyan nagy mértékű hangcsilla­pítást, amely a mérőjeleit vételét és kiértékelését lénye­gesen befolyásolja, illetve korlátozza, továbbá biztosí­tani kell a hasznos és a zavaró jelek tökéletes szétvá­lasztását, illetve a zavaró jelek kiszűrését, valamint azt, hogy más külső befolyásoló tényezők, mint példá­ul hőmérséklet, erős elektromos terek, illetve erős mechanikus feszültségek a mérőjeleket ne hamisítsák meg, illetve a mérési ne tegyék lehetetlenné. A felsorolt előfeltételek biztosítása olyan tartályok­nál, amelyek földbcsüllyeszteltcn vagy egy berendezé­sen beiül nehezen hozzáférhető helyen vannak elhe­lyezve, nem vagy csak igen nagy költségekkel oldható meg. így például szigetelt tartályok szigetelését a hangsugárzás-analízissel történő vizsgálat előtt el kel­lett távolítani, amely roppant időigényes és költséges feladat. A találmány célja fökíbesüílyesztett vagy nehezen hozzáférhető szigetelt tartályok, nagyobb átmérőjű csővezetékek vagy hasonló objektumok roncsolás­­mentes vizsgálatára egy olyan eljárás létrehozása, amely lehetővé teszi a hangsugárzás-analízissel törté­nő vizsgálatot anélkül, hogy a vizsgálandó tárgyak szabaddá tétele vagy szigetelésének eltávolítása szük­ségessé válna. A találmánnyal megoldandó feladatot úgy határoz­hatjuk meg, hogy a nehezen hozzáférhető felületű tartályok vagy hasonló tárgyak hangsugárzás-analí­zissel történő roncsolásmentes vizsgálatára olyan eljá­rást kell létrehozni, amely alkalmazhatóságában a tartály nagyságát és alakját, a faivastagságot, a tar­tály tartalmát, valamint külső korrózióvédelmét ille­tően semmilyen tekintetben nincs korlátozva, és lé­nyegesjárulékos munkaráfoi dítá., nélkül, legrövidebb idő alatt, 300 méter távolságig kielégítően pontos információt nyújt a vizsgált anyag állapotáról a kriti­kus hibák és lokalizációjuk vonatkozásában. A kitűzött feladatot nehezen hozzáférhető tartá­lyok, különösen állandó felügyeletet igénylő nyomás­tároló edények hangsugárzás-analízissel történő ron­csolásmentes vizsgálatára, kritikus feszültségkoncent­rációk, illetve repedések felderítésére alkalmas eljárás­sal oldottuk meg. A továbbfejlesztés, azaz maga a találmány abban áll. hogy a tartályok belső palástfc­­liiietén a tartály nagyságától függő, matematikai úton meghatározott számú nyomásálló érzékelőt helye­zünk el hálózatosán, majd négy-négy érzékelőt egy ugyancsak a tartályban elhelyezett, nyomásálló elő­erősítővel összekötünk és az előerősítőt nyomásálló mérővezeték-kivezetésen keresztül egy-egy, a tartály közelében elhelyezett bedobozolt, frekvenciaszűrőt tartalmazó erősítőhöz kapcsoljuk, az erősítőt mikro­számítógépből és vele ismert módon összekötött peri­fériális egységekből álló mikroprocesszoros rendszer erősítőtől legfeljebb 300 méter távolságban elhelyezett bemeneti fokozatára kötjük, majd a hangsugárzás­­anaüzis elvégzése előtt az előerősítőt az érzékelőkkel és az erősítővel entvütt a 200 kH— 1MH működési frekvenciatartományba hangoljuk, és a szűrő paramé­tereinek változtatásával a tartály anyagának emisszi­ós frekvenciájára hangolunk, majd a tartályban 2-10 MPa közötti vizsgálónyomást hozunk létre, és a kibo­csátott hang: ugárzás-mérőjeleket ismert módon fel­dől go mis. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosí­­tási módja értelmében az előerősítőket a tartályba helyezés előtt a nyomtatott áramköri lapok epoxi­gyantás kiöntésével nyomásálló tokozással látjuk el. Az eljárás egy további előnyös foganatosítási mód­ja értelmében az előerősítőt és az erősítőt a hangsu­­gárzás-analízis elvégzése előtt szűrökarakterisztikáik megválasztásával egymáshoz képest úgy hangoljuk, hogy az érzékelők által keltett feldolgozandó jelszintet a legelőnyösebb jel/zaj viszony mellett erősítjük és zavarmentesen a mikroszámítógép bemeneti fokoza­tára vezetjük. A találmányt az alábbiakban a rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen az eljárást meg­valósító berendezés egy példakénti kiviteli alakja lát­ható. A rajzon az !. ábra egy földbesülívesztett tartály hangsugárzás­­analízissel történő roncsolásmentes vizsgálatára szol­gáló mérési elrendezést mutatja vázlatosan, a 2. ábrán az 1. ábrán látható tartály kinagyított részlete látható a mérővezeték-kivezetésekkel, a 3. ábra egy a tartályban elhelyezett érzékelő és mérővezeték csatlakozását mutatja, és a 4. ábrán egy nyomásálló, epoxigyantával kiöntött előerősítő-modul látható vázlatosan. Mint az 1. ábrán látható, teljesen terjedelmében földbe süllyesztett 1 tartály roncsolásmentes vizsgála­tának mérési elrendezése a következő. Az Î tartály tetején 2 búvónyílás van kialakítva, melyen keresztül az 1 tartály belső tere megközelíthető. Az 1 tartály belső felületét fémtisztaságúra tisztítjuk, majd a tar­tálynagyság figyelembevételével matematikai úton meghatározott számú nyomásálló 3 érintkezőt helye­zünk el ismert raszter szerint az 1 tartály fémtiszta belső felületén oly módon, hogy az 1 tartály fala és a 3 érzékelők közé szilikon paszta réteget viszünk fel. A 3 érzékelőket az 1 tartály felületén megfelelő 4 rögzítőmágnesekkel rögzítjük. A 3 érzékelőket négyes csoportokra osztjuk és négy-négy 3 érzékelőt árnyékolt 5 mérővezetéken át négy önálló, egymástól függetlenül működő nyomás­álló 6 előerősítőhöz csatlakoztatjuk, melyek egyetlen közös házban vannak elhelyezve. A 6 előerősítőket egy-egy árnyékolt 7 mérővezeték­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents