191142. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés váltakozó áramú hálózatról működtetett gázkisülő lámpa fényerejének folyamaos szabályozására
5 191 142 6 pont) után. A vezérelhető félvezető kapcsolónak ez a nem vezető állapota megmarad a következő hálózati félperiódusban érkező gyújtóimpulzus kezdetéig. Ha például t2 kisebb, mint T, akkor a vezérelhető félvezető kapcsoló a gyújtóimpulzus vége (t2 időpont) és a hálózati félperiódus vége (T időpont) között nem vezető állapotban van a gázkisülő lámpa nem működő állapota esetén. Ha tehát a t2 kisebb, mint T, akkor a gázkisülő lámpa működési állapotára egyértelműen következtetni lehet a t2 időponttól a T időpontig tartó mérési időszakasz alatt a vezérelhető félvezető kapcsoló vezetési állapotának vizsgálata alapján. Természetesen a vezérelhető félvezető kapcsoló vezetési állapotának meghatározása nem csak a t2-től a T időpontig terjedő mérési időszakasz alapján lehetséges. Bármely időszakasz megfelel, amelyben a gázkisiilő lámpa működése esetén a vezérelhető félvezető kapcsoló vezető állapotban van, de nem esik a vezérelhető félvezető kapcsoló gyújtóimpulzusának időszakára. Ha a gázkisülő lámpa működési állapotának eldöntésére a gyújtóimpulzus végének időpontjától (12) a hálózati félperiódus végéig (T) terjedő mérési időszakaszt használjuk, akkor célszerűen a t2 időpontot az időzítő egység kimenetéről, a T időpontot pedig a fázis- és polaritásfigyelő egység hálózati fázist jelző kimenetéről tudhatjuk meg. Mivel a mérési időszakasz helyét többféleképpen választhatjuk, ezért a mérési időszakasz kijelöléséhez elég lehet csak az időzítő egység vagy csak a fázis- és poiaritásfigyelő egység jelzése is. A 3. ábrán a találmány szerinti kapcsolási elrendezés blokkvázlata látható. Az áramköri egységek tápáramellátása nincs feltüntetve az ábrán, csak a vezérlés szempontjából lényeges funkciók. Az áramköri egységek (blokkok) egymás között elektromos jeleket továbbítanak. Bár az egyszerűség kedvéért a 3. ábrán az egységek közötti összeköttetéseket a különféle elektromos jelek esetében egy-egv összekötő vezetékkel jelöltük, ténylegesen egy elektromos jel két elektromos vezeték közötti potenciálkülönbség útján jön létre. A blokkok között ténylegesen meglévő, de a 3. ábrán nem jelölt összekötő vezeték célszerűen az a hálózati vezeték lehet, amelyik a vezérelhető félvezető kapcsolóhoz csatlakozik. Tehát a 3. ábrán célszerűen az l hálózati vezeték az áramköri blokkokhoz is csatlakozik. Az 1 és 2 hálózati vezetékek a váltakozó áramú hálózat vezetékei. Az I és 2 hálózati vezetékek közé a 4 gázkisülő lámpából és az 5 induktív előtétből álló egységgel sorba kapcsolt 6 vezérelhető félvezető kapcsoló van kötve. A 4 gázkisülö lámpából és 5 induktiv előtétből álló egység az, ami közvetlenül a két hálózati vezetékhez csatlakozik, mint világítási egység, ha nem használunk fcnyerőszabáíyozó áramkört. Egyes gázkisülő lámpák esetében ez az egység lámpagyújtót is tartalmaz. A 7 és 8 rezisztív elemek a 18 vezetékkel sorosan kapcsolódnak egymáshoz. Soros eredőjük a 6 vezérelhető félvezető kapcsolóval párhuzamosan, annak fő vezetékei közé van kötve. A 7 és 8 rezisztív elemekből álló rezisztív egységen át áram folyhat a 4 gázkisülő lámpába akkor is, amikor a 6 vezérelhető félvezető kapcsoló nem vezető állapotban van. Ez az áram csökkenti a 4 gázkisülö lámpa újragyújtási csúcsát. A 7 és 8 rezisztív elemek soros eredője célszerűen néhány kilóohm ellenállású. A 9 fázis- és polaritásfigyelő egység két bemenete az l és 2 hálózati vezetékhez csatlakozik. A 13 kimenetén a hálózati feszültség polaritását, a 14 kimenetén a hálózati feszültség fázishelyzetét jelzi. A hálózati feszültség fázishelyzetét célszerű a hálózati feszültség nullátmeneteinél jelezni, mert ezek a fázispontok megfelelnek a hálózati félperiódusok kezdetének és végének. A hálózati feszültség (pozitív, illetve negatív) polaritását félvezető egyenirányító, pl. dióda választhatja szét. A hálózati feszültség nullátmeneteit feszültségkomparátor áramkör jelzi, ami az 1 és 2 hálózati vezetékek feszültségét komparálja. A 10 időzítő egység első bemenete a 9 fázis- és polaritásiigye'ő egység 14 kimenetéhez csatlakozik, második bemenete a 11 jelmódosító egység 15 kimenetéhez csatlakozik és a 15 kimenetén lévő belső szabályozó jel alapján hálózati félperiódusonként két időpontot (t! és í2) határoz meg. A 14 kimeneten lévő, a hálózati feszültség fázisát jelző jeleket a 10 időzítő egység, mint referencia időpontokat használja. A 10 időzítő egység a ti és t2 időpontokat jelzi a 16 kimenetén. A ti időpont a 6 vezérelhető félvezető kapcsoló vezérlőelektródájára adott gyújtóimpulzus kezdetének időpontja. A ti változása okozza a 4 gázkisülő lámpa teljesítményfölvételének változását. A t2 időpont a gyújtóimpulzus végének időpontja. A t2 célszerűen konstans és kisebb T-nél. A 10 időzítő egységben egy RC-tag fürészjelet állít elő. Az RC-tag kondenzátorának töltődése célszerűen a hálózati feszültség nullátmeneteinél kezdődik. Egy feszültségkomparátor összehasonlítja a belső szabályozó jel értékét a fűrészjel értékével és megegyezés esetén jelzi a t! időpontot. A t2 időpontot a fűrészjelnek és egy, pl. konstans feszültségnek az egyezésénél jelzi a 10 időzítő egység. A 12 impulzusgenerátor első bemenete a 9 fázis- és polaritásfigyelő egység 13 kimenetéhez, második bemenete a 10 időzítő egység 16 kimenetéhez csatlakozik. A 12 impulzusgenerátor a 6 vezérelhető félvezető kapcsoló vezérlőelektródájához csatlakozó 17 kimenetére hálózati félperiódusonként váltakozó poiaritású, AC gyújtóimpulzusokat ad a 10 időzítő egység által meghatározott és jelzett két időpont (ti és t2) között. A 12 impulzusgcncrátor célszerűen két vezérelhető generátorból (pl. tranzisztor) és egy logikai áramkörből áll. A két vezérelhető generátor egymással ellentétes polaritású (pozitív, illetve negatív) jelet ad. Mindkét vezérelhető generátor kimenete a 12 impulzusgenerátor 17 kimenetéhez csatlakozik. A 12 impulzusgenerátorban levő logikai áramkör a ! 2 impulzusgenerátor bemenetéin levő jelek alapján vezérli a vezérelhető generátorok működését. Azaz: a ti időpont előtt és a t2 időpont után a vezérelhető generátorok nem működnek, a ti és t2 időpontok között pedig az aktuális hálózati polaritásnak megfelelően az egyik vezérelhető generátor működik. A 11 jelmódosító egység első bemenete a 7 és 8 rezisztív elemeket sorba kötő 18 vezetékhez csatlakozik, második bemenete a 9 fázis- és polaritásfigyelő egység hálózati feszültség fázishelyzetét jelző 14 kime-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
