191123. lajstromszámú szabadalom • Egységkiemelő szerelvény dugaszolható előlapok nyomtatott áramkörű kártyáknak a betétből és egyben a csatlakozóból történő kiemelésére
191 123 A találmány tárgya egységkiemeiő szerelvény dugaszolható előlapos nyomtatott áramkörű kártyáknak a betétből és egyben a csatlakozóból történő kiemelésére. Az egységkiemelő szerelvény alkalmas az elektronikai iparban használatos, 19"-os vázrendszerek (Eurokont, MMG-AM rendszere, egyedi 19"-os rendszerek) előlapos nyomtatott áramkörű kártyáinak könnyű, gyors és a kezelőszemélyre, valamint az elektronikus eszközre egyformán vonatkozó sérülésmentes kiemelésére. A kiemelésen kívül a szerelvény a következő funkciókat is ellátja. a) a szerelvény egyik felfogó csavarja egyben a kártyatartó fül felcsavarozására is szolgál b) az egység betétbe való rögzítőcsavarja átmegy az egységkiemelő szerelvényen és ezen plombálási hely van kialakítva. A harmadik és negyedik generációs, elektronikus berendezések alapvetően 19"-os szabványos (DIN 41 494 és IEC 297) vázrendszerekbe épülnek be, amelyek modulrendszerűek és a modulrendszer legkisebb konstrukciós szintje az előlappal szerelt nyomtatott lap (egység), vagy a nyomtatott lap. Az egység sokpólusú csatlakozón keresztül kapcsolódik a betéthez. Legelterjedtebb konstrukció az Eurocard, ahol a 2 x Európa méretű egység összesen 192 csatlakozóponton keresztül csatlakoztatható. A célra általánosan alkalmazott a DIN 41 612 szabvány szerinti indirekt csatlakozó, amelyet a Kontakta Alkatrészgyár DS 868 típusszám alatt gyárt. Egy csatlakozópont bontási erőszükséglete minimálisan 0,2 N, ez 192 csatlakozópont esetén «40 N («4 kp) kihúzóerőt igényel. Ebből következik, hogy segédeszköz nélkül az egységek nem húzhatók ki. Jelenleg egységkiemelésre két módszert használnak: 1. Előlap nélküli kártyákhoz erőáttétellel működő, a kártyára csavarozható kártyakiemelőket. Ilyenek az MMG-AM 2006-4-031 -0 típusszámú, az Orion 4-207! 16-011 rajzszámú kártyakiemelője. Ugyanilyen megoldás található több nyugati (HP, Schlumberger) gyártmányban is. E megoldásnál amellett, hogy megfelelő az erőáttétel, az okoz problémát, hogy csak előlapnélküli nyomtatott lapra szerelhető fel. 2. Előlapra szerelt kihúzó fogantyú, vagy vállascsavarok kihúzó kulcsokkal. Ilyen megoldásúak az MMG-AM, a Kontakta, a TESLA, a Knürr KG kártyaelőlapjain alkalmazott fogantyúk, ill. kihúzócsavarok. Ezeknek a megoldásoknak a közös hibája, hogy erőáttételük nincs és így csak korlátozott pólusszámú csatlakozó (max. 50 pólus) esetén alkalmasak a kézi erővel történő kihúzásra. A fogantyús megoldás további hibája, hogy csak az előlapok aljára szerelhetők és a kétszeres magasságú egységek kihúzásánál függetlenül a csatlakozó pólusszámától, az aszimmetrikus kihúzó erő hatására a kártya a vezető sinek közé ékelődve nem húzható ki. Ugyancsak hátránya a megoldásnak, hogy a kihúzó erő a betétre is hat, ezért a csatlakozók bontása alatt a betétet meg kell támasztani. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy egyrészt a minimálisan szükséges 40 N kihúzó erőt 3 - 4-szeres erőáttétellel célszerű biztosítani, másrészt az erőközlést két helyen kell eszközölni a beékelődés elkerülésére. Ez esetben a kezelő személy egy kezére (ujjára) legfeljebb 5 N (0,5 kp) erőkifejtés jut. Harmadsorban a szerelvény ne igényeljen többlet kötőelemeket, ne foglaljon le helyet az előlap hasznos felületéből és biztosítson lehetőséget az egységek leplombálására (Illetéktelen kihúzás megakadályozására). A találmány szerinti megoldás illeszkedik a szabványos kártyákhoz és az egységeket fogadó szabványos betétekhez. Igen lényeges szempont az, hogy a megoldás szerinti egységkiemelő szerelvény műanyagból, fröccsöntéssel készül, utánmunkálást nem kíván. A találmány szerinti megoldás lényege a következőkben foglalható össze:- Az egységkiemelő szerelvény a kártyaelőlap alsó és felső végére van szerelve, így az előlap két végén a kezelő személy ujjai által a kiemelő karokra kifejtett nyomóerőt a kártya mozgási irányába eső, párhuzamos kihúzóerőként viszi át. Ezáltal a kihúzás első fázisában, amikor csatlakozók bontásához erőközlésre van szükség, nem fordulhat elő beékelődés, csak annyi az erőszükséglet, ami a csatlakozók bontásához kell. A csatlakozók bontása után az egység könnyedén kicsúsztatható a betétből. A csatlakozók bontása alatt az erőrendszer eredője a betétre nézve zérus, a kihúzó erők eredője a betét és az egység között hat, ezért nincs szükség a betét megtámasztására.- Az erőáttétel módja : a szerelvény karjára kifejtett nyomóerő excenteres áttétellel megy át a betétre, miközben az egység a szerelvényen támaszkodik. A kar körpályán mozdul el és 25 mm megtett út után az excenter 3,6 mm mélyen nyúlik ki, a csatlakozók bontásához szükséges úthossz 3,3 mm. Az excenter erőáttétele a bontás megindításakor 1 : 7 arányú és az a bontási út végére fokozatosan 1 : 3 arányúra csökken. A legnagyobb erőszükséglet a bontás kezdetén 40 N, amely a kihúzó személy egy ujjára nézve (40 : 2( : 7 3 N) 0,35 kp) erőkifejtést jelent. Ez az erőkifejtés az 54 mm2 felületű emelőkaron könnyed munkavégzést tes£ lehetővé. A kis nyomóerőszükséglet és a nyomófelület recézett kiképzése együttesen garantálják, hogy az erőkifejtés alatt nem csúszik meg a személy ujja, és így nem történhet kézsérülés. Másrészt az excenter anyaga és mechanizmusa (műanyag csúszik ötvözött alumíniumon) olyan, hogy az érintett felületeken nem keletkezhet sem roncsolódás, sem kopási sérülés.- Az excenteres emelő tengelyközéppontjának, illetve a körszerelvényű emelőpálya középpontjának egymáshoz viszonyított helyzete olyan, hogy a kihúzott egységen az emelőkarok bármely állásánál az egység dugaszolható és az excenteres emelő alaphelyzetbe áll, azaz önbeálló.- Az egységkiemelőt és a kártyatartó füleket azonos csavar rögzíti az előlaphoz, illetve az egységet a betétbe rögzítő csavar számára a szerelvényben plombacsésze van kialakítva. Ez szükségtelenné teszi a forgácsolási eljárással fémből készült, és drága felületi kezeléssel ellátott plombacsészék alkalmazását. Az egységkiemelő teljes egészében műanyagból van, ami felületvédelem nélkül bármely földi klímaövezetben alkalmazható. Az I. ábra a találmány szerinti egységkiemelő szerelvény felépítését mutatja. A 2. ábra a találmány szerinti excenteres emelő helyzetét ábrázolja a bontott állapotban. A 3. ábra a találmány szerinti egységkiemelő szerelvényekkel ellátott egység összeállítási vázlata a működés két szélső állapotában. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
