191121. lajstromszámú szabadalom • Diagnosztikai eljárás szakaszos vagy permanens stresszhatásnak kitett személyek, célszerűen gépkocsivezetők integrothermogrammos vizsgálatára

5 191 121 6 A medialis szemzugok jobb oldalon kifejezettebbek és a pofadomb mindkét oldalon. A fehér it.-t körülve­szi a homlok nagy részét, valamint a száj körüli terüle­tet, az orr körüli területet sárga színű it. alkotja. A két szemöldök kivételével, amely a zöld it-be jelentkezik, az arc egész területét a piros it. uralja. Kéz telethermogram : A csukló felett jelentkezik a fehér it. és innen az ujjhegyek felé mindkét kézen fokozatosan színek újra­kezdésével, 14 színű it. sorakozik fel. Ennél valamivel melegebb csak a két nagyujjhegy. A kézre jellemzőek a rendkívül hideg ujjhegyek. A fehér it. a bal csukló felett keletkezik. Jobb olda­lon ugyanez a terület sárga it. Az ujjak többnyire a világoskék it. hidegségi fokára jellegzetesek. A kéz nehezen értékelhető. A széiés skálájú, szabálytalan foltrendszerek dominálnak. Alapszínként a piros it. jelentkezik. INTEGROTHERMOGRAM főbb adatai: thermointervallum: reggel este arc 8 *C 5 ’C kezek jobb 14 *C 7 *C bal 14 *C 7 “C Domináns izothermák: arc . -2/10, kezek, jobb, bal — 3/14 Oldalisági differencia: nincs. Koordináta-adatokat lásd az ábrákon és a tábláza­tokon. Vélemény Normál thermographiás adatokhoz közel álló érté­kek. Az arc és a kezek is estére nagymértékben mele­gednek, s a normális szélső értéket adják. A reggeli hideg zónákat magyarázni tudjuk a hajnali parasyn­­pathicotóniás túlsúllyal. Lehetséges, hogy a megnyúlt regenerációs fázisért (reggel igen magas thermointer­­vallum) az esti nagyobb mennyiségű alkohol fogyasz­tása is felelős. A vizsgálatot a 9. ábra szerinti készülékkel végeztük és a nyert adatokból - akár a gépkocsivezetőket rangsorolva, akár pedig egyéni, de objektív elbírálás alapján — olyan számhalmazt nyertünk, amelyeket például a baleseti statisztikai adatokkal, vagy egyéb adatokkal összevetve következtetések vonhatók le, hogy a klinikailag de facto és pro die egészségesnek tekinthető gépkocsivezetők munkatevékenysége, te­hát a gépkocsivezetés milyen időintervallumban, vagy hány km megtételéig tekinthető baleset okozása vo­natkozásában nem veszélyeztetettnek. A 9. ábrán bemutatott, önmagában ismert készülék az aktuális adatokat-oly módon fogja fel, hogy az 1 nyilak által jelzett belső sugárzást 2 optikai elemek 3 érzékelő egységhez továbbítják, amelyhez 4 elektroni­kus erősítő közbejöttével 5 megjelenítő egység csatla­kozik. A klinikai vizsgálatok (anamnesis, belgyógyászati és ideggyógyászati szakorvosi vizsgálatok) és a telet­­hermogramok adatainak összehasonlítása lehetővé teszi, hogy nagyobb beteganyag, illetve dolgozó ada­­taihak feldolgozása után az infravörös thermográfiát úgy alkalmazzuk az orvosi vizsgálatoknál - a vizsgá­latok sorrendiségét is figyelembe véve - mint az ins­pekció egy részét, amely nem a látható fény tartomá­nyában, hanem az infravörös tartományban történik, s ezzel bizonyos irányt mutasson a további vizsgála­tokra. A klinikai adatok a thermográfiás adatok és a bale­seti statisztika egybevetésével a balesetveszélyességre vonatkozóan új adatok nyerhetők a vizsgálatokból. Fölvetődik annak lehetősége, hogy az INTEGROT­HERMOGRAM szűrővizsgálati rendszer szélesebb körű alkalmazásával a közlekedési és üzemi balesetek számát csökkenteni lehet. Szabadalmi igénypontok 1. Diagnosztikai eljárás szakaszos vagy permanens stresszhatásnak kitett személyek, célszerűen gépkocsi­­vezetők integrothermogramos vizsgálatára, azzal jel­lemezve, hogy a vizsgálati személyek arcának és kezei­nek infravörös sugárzását a várható szakaszos vagy permanens stresszhatás fellépése előtt, előnyösen reg­gel leképezzük, az így létrehozott thermogramokat infratelevízióval, színes 1 °C-os izothermákkal állítjuk elő, mikoris arc-thermogram esetén a kamerát a gla­­bellára centráljuk és az arcot frontális síkban helyez­zük el, kéz-thermogram esetén pedig a kezek voláris és dorsialis oldaláról készítünk infra-thermogramot és az infravörös-sugárzást quantitativ módon a domi­náns izothermák adatainak alapján regisztráljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hőanatómiai viszonyokat az alsó végtagokon, célszerűen a lábszár és lábhát területén is leképezzük, illetve regisztáljuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy azt az alkar meleg izomzata vagy pedig az arté­ria radiális csukló feletti területén alkalmazzuk és a thermo-intervallumok alapján képződő jelentős elté­réseket quantitativ módon a domináns izothermák adatainak alapján regisztráljuk. 4. Az 1 - 3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vizsgálatot a stresszhatás után végezzük él. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 9 db ábra

Next

/
Thumbnails
Contents