191105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás malignus proliferáció kimutatására
1 191 105 2 A találmány tárgya diagnosztikai eljárás, mely lehetővé teszi vérszérumból, testnedvekből, sejtagglomerátumokból és szövetekből malignus proliferáció - rákos megbetegedések, beleértve a leukémiát is — kimutatását. Ismeretes, hogy a különféle rosszindulatú daganatos betegségek sikeres kezelésének alapvető feltétele annak igen korai stádiumban történő felismerése. Az utóbbi időben kiterjedt kutatások történtek ilyen módszerek kidolgozására. Ezen eljárások általában valamely, a vérben található speciális fehérje — például enzim — koncentrációját, illetve annak koncentráció-változását mérik. Ezek alkalmazási területe azonban korlátozott, a mérések bonyolultak, költségesek és általában hosszú ideig tartanak. Az irodalomban ez ideig nem található olyan eljárás, amellyel általában véve a daganatos betegségek diagnosztizálhatok lennének. A találmány célkitűzése ezért olyan eljárás kidolgozása, mely egyszerű és gyors módszert biztosít tumoros megbetegedések kimutatására, lehetőleg azok minél korábbi stádiumában. A találmány tárgya az a felismerés, hogy beszántott vérszérumban, illetve célszerűen fiziológiás körülmények között beszárított sejtagglomerátum-, testnedv-, és szövet-preparátumokban optikai módszerrel jellegzetes fchérjefoualak figyelhetők meg. Ezen fonalakra az üu. „terminál effektus” jellemző, melyek végpontjai a mikroszkópi képben minden esetben elérik, illetve a lehető legrövidebb úton megközelítik egy másik fonal valamelyik pontját, amennyiben a minta egészséges szervezetből származik. Abban az esetben, ha a mintát tumoros szervezetből vettük, a „terminál effektus” nem volt jellemző, azaz az egészséges állapotra jellemző fonalrendszer meg sem jelent, vagy csak részben találkoztak a fonalak. A terminál effektus jellegzetességét és kialakulását az alábbiakban vérszérum esetében ismertetjük. Természetes azonban, hogy amennyiben egyéb testnedvekből, sejtagglomerátumokból vagy szövetekből készítünk preparátumot, a kép hasonló lesz. A találmányt a csatolt rajzok részletesen ismertetik. Az 1. ábra beszántott vérszérum elektronmikroszkóppal készített képe. A 2. ábra egészséges emberi vérszérum-preparáturnának pásztázó elektronmikroszkópos felvétele. A 3. ábra tumoros beteg beszáradt vérszérum-preparátumának pásztázó elektronmikroszkópos képe. A4, ábra egészséges ember vérszérum-preparátumának fonalszerkezeti képe. Az 5. ábra tumoros beteg vérszérum-preparátumának fonalszerkezeti képe. A 6. ábra egészséges ember vérszérum-képéből kiemelt terminál-effektust mutatja. A 7. ábra egészséges ember Ascytes folyadék-preparátumának képe. A 8. ábra tumoros szervezetből származó Ascytes folyadék preparátumának felvétele. Amennyiben vénásan levett natív vért állni hagyunk, és ülepedés után a szérumot üveglemezre cseppentjük, kíméletes beszárítás után jellegzetes képet kapunk. Az 1. ábra szerinti megrepedezett preparátumban érdekes képződményekét, fonalakat észlelhetünk. Megállapítottuk, hogy az egészséges, illetve tumoros szervezetből vett vérszérum beszáradási képe alapvetően különbözik. A 2. ábra egészséges ember, a 3. ábra pedig rosszindulatú daganatban szenvedő beteg beszáradt vérszérum-preparát urnát mutatja, pásztázó elektronmikroszkópos felvételen. Az ábrákon látható repedések mindig a fonalak mentén jönnek létre; amennyiben a preparátum felső rétegét eltávolítjuk, a 4. és 5. ábra szerinti fonalszerkezetet kapjuk. A 4. ábrán jól látható, hoy a fonalak egymással szoros kapcsolatban vannak, azaz a terminál-effektus, melyet a 6. ábra részletesen is szemléltet, létrejött. Az 5. ábra szerint terminál effektus nincs, a fonalak ki sem alakultak, ez egyértelműen a malignus folyamatok jelenlétére utal. Hasonló képekhez juthatunk, ha nem beszárított vérszérum-preparátumot, hanem egészséges, illetve tumoros szervezetből származó Ascytes-folvadék preparátumát vizsgáljuk, melyet a 7., illetve 8. ábra szemléltet. E képeken jól látható, hogy az egészséges sejtek esetén azok között a fonalak révén kapcsolat jön létre, melynek mentén kialakulnak a jellemző repedések (7. ábra). A 8. ábra egyértelműen mutatja, hogy a terminál-effektus hiányzik, azaz a szervezetben malignus folyamat játszódik le. Fenti tapasztalataink alapján dolgoztuk ki a találmány szerinti eljárást (MTA módszer), melynek lényege, hogy beszárított vérszérum vagy testnedvpreparátumot, illetve célszerűen fiziológiás körülmények között beszállton scjtagglomcrátum- vagy szövet-preparátumot optikai vizsgálatnak vetünk alá, és a terminál-effektus legalább részleges hiányából állapítjuk meg a kóros állapotot. A preparátumokat általában önmagában ismert módszerekkel előállíthatjuk. Célszerű azonban a preparátumokat kontrollált körülmények között készíteni, mert így az eljárás standardizálható és a különböző minták egyszerűbben összehasonlíthatók. Vérminták vizsgálata esetén célszerűen úgy járunk el, hogy natív vért veszünk, a vérszérumot célszerűen ülepítéssel, illetve centrifugálással állítjuk elő, majd nedvesítő-, illetőleg nem-ncdvcsítő hordozóra cseppentjük. Jó preparátumot kapunk, ha célszerűen 1—20 pl cseppet viszünk fel, illetve körülbelül hasonló mennyiséget tárgylemezen elfolyatunk. A folyadék szárítását általában kontrollált hőmérsékleten, célszerűen 20-50 °C-ou végezzük, állandó páratartalom és nyomás biztosítása mellett. A beszárítás történhet vákuum alkalmazásával, célszerű azonban atmoszférikus nyomáson dolgozni. Végezhetjük a szárítást a kritikus pontra történő hűtéssel, melynek során a mintában levő víz mikrokristályos formában válik ki, és a repedések szintén a fonalak mentén jönnek létre. A preparátumok értékelése a terminál-effektus alapján történik. Egészségesnek akkor tekinthető a szervezet, ha a terminál-effektusa minta teljes egészében megtalálható. Amennyiben a terminál-effektus csak részben is hiányzik, az kóros jelenségre utal. Az értékelés legegyszerűbb módon vizuális úton történik, lehetséges azonban speciális berendezések, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
