191104. lajstromszámú szabadalom • Gélcella gélelektroforézis végzésére, és ezt felhasználó elektroforetizáló berendezés
3 191 104 4 elektroforetizáló berendezés távlati képe részben kitöréses ábrázolásban. Az 1. ábrán a találmány szerint kialakított 10 gélcella első kiviteli alakjának távlati képe látható. A 10 gélcella hőre lágyuló műanyagból, például polivinil-kloridból, polikarbonátból, polisztirolból, metakrilátból vagy hasonló műanyagból egy darabban készül és két fő szerkezeti részre, úgymint 12 gélkamrára és 20 tarlályrészre oszt haló. (izek a részek közvetlenül egymáshoz csatlakoznak és egymás folytatását képezik. A 12 gélkamra lapos hasáb alakú, amelyet két keskeny 13 oldalfal és ezekre merőleges elülső és hátsó 14 fal határol. A falak lapos téglatest alakú belső teret határoznak meg, amely alul zárt kiképzésű. A belső téglatest alsó szélén túl a 14 falak egy keskeny 18 szélső zónában ívelten egymáshoz közelednek, majd 19 záróéi mentén egyesülnek. A 20 tartályrész a 12 gélkamra fölött, annak függőleges középvonalára szimmetrikusan helyezkedik el. A 20 tartályrésznek a 12 gélkamra belső terével azonos hosszúságú, de annál lényegesen szélesebb téglatest alakú belső tere van, amely alul folyamatosan szűkülve a 12 gélkamra belső teréhez csatlakozik. A két tér keskeny téglalap alakú 15 nyíláson keresztül (1. ábra szaggatott vonal) egymással közlekedik. A 20 tnrfályrész függőleges falait leiül körhefuló vízszintes 27 perem határolja, amely a 10 gélcclla rögzítését segíti és a szerkezetet merevíti. A 20 tartályrész 23, 24 oldalfalai a 10 gélcella 13 oldalfalának meghosszabbítását képezik és rajtuk kétoldalt középen egv-egy 25, ill. 26 bemélyedés található. A 25,26 bemélyedések a 20 tartályrész belső tere felé nyitottak és feladatuk a 20 tartályrészt működés közben kitöltő pufferoldatot érintkeztető elektród mechanikai rögzítése. A 20 tartályrész és a 12 gélkamra között kialakított ívelt hátramenet előnyösen a rajzon vázolt módon képezhető ki, de egyes felhasználásoknál előnyös lehet, ha a 15 nyílás fölött közvetlenül egv öhlösödés, majd ezt követő meredekebb falszakasz képezi a ferde átmenetet. A 10 gélcellát átlátszó vagy legalábbis áttetsző műanyagból kell készíteni, mert a gélelektroforézis ezáltal válik követhetővé és megfigyelhetővé. A szerkezeti kialakítás szempontjából annak van nagy jelentősége, hogy a 12 gélkamra felső terének lapfelületei egymással párhuzamosak legyenek. A párhuzamosság többféle módon biztosiiható. Az egyik előnyös megoldás az elülső és hátsó 14 falak külső bordázattal való merevítése. A 12 gélkamra 13 oldallapjainál az anyagvastagság lényegesen nagyobb a 14 falak vastagságánál, így a 13 oldalfalakig kinyúló bordák kellő megtámasztása megoldható. A 2. ábrán a 12 gélkamra falának merevítésére egy másik példát vázoltunk. Az itt látható 10 gélcella kialakítást tekintve lényegében azonos az 1. ábrán vázolttal, a különbséget csak az képezi, hogy a 12 gélkamra falának vastagabb anyagból, esetleg merevítéssel ellátott kiképzése helyett mindkét 14 fal kisebb vastagsággal készül, amely a falak rugalmas elmozdulását megengedi. Az oldalfalak vastagsága ebben az esetben is lényegesen nagyobb a 14 falakénál. A merevítést külső 16, 17 üveglapok biztosítják, amelyek a 12 gélkamra külsejéhez 21 és 22 szorítok és 28 csavarok .segítségével (amelyek műanyagból készülnek) könnyen hozzákapcsolhatók. A 12 gélkamra belső terét a gélkészítés során gélesedő eleggyel töltjük föl, és az elegy hidrosztatikus nyomásának hatására a rugalmas 14 falak a 16, 17 üveglapokhoz simulnak és annak sík alakját veszik fel. A gélképződés befejeződése után a sík alakzatot a géltest megtartja. A 16 és 17 üveglapok helyett műanyag lemezek is használhatók. A 12 gélkamra mérete a felhasználástól függően különböző lehet. Fehérjék gélelektroforéziséhez előnyösen a 2X150X150 mm belméret, míg nukleinsavak, polipeptidek és polinukleotidok esetében 1- 2X X300X600 mm méret tűnik alkalmasnak. A 2. ábrán vázolt megoldás különösen nagyobb méretű gélkamrák használata esetében előnyös, mert nagy méretek mellett a falpárhuzamosság biztosítása komoly műszaki nehézséget jelenthet. Most a 3. ábrára hivatkozunk, amelyen a találmány szerinti gélcella egy további kiviteli alakja látható. Az itt vázolt 30 gélcella 20 tartályrészéhez két 12 és 11 gélkamra csatlakozik, ígv vele egyidejűleg két minta gél-elektroforézise végezhető. A kettős gélkamrával ellátott gélcella felépítése minden egyéb szempontból azonos az 1. ábrán vázolttal, a 11 és 12 gélkamrák kiképezhetek merevített fallal, de a külső üvcglapos merevítés a kellős kivitelnél is használható. A találmány szerint kialakított gélcella felhasználása során először a géltestet kell kiképezni, és ebből a célból a függőleges helyzetben tartott gélkamrákba a 20 tartályrészen keresztül a gélesedő elegvet töltjük, és adott esetben a 15 nyíláson keresztül a gélkamra belső terébe mintatér kialakító fésűt helyezünk. A gélkamra alsó végét a gélelektroforézis megkezdése előtt fel kell nyitni. Ez a művelet a 14 falaknak a 18 szélső zónában történő felvágásával végezhető el. A 18 szélső zónában a laptávolság nagyon kicsi, a felvágás ollóval vagy egyéb vágóeszközzel megoldható. A vágás elősegítése céljából a 1 8 szélső zónában a falanyagban a 19 zárószéllcl párhuzamos hornyot is kialakíthatunk. A 19 záróéi eltávolítása után a géltesthez alulról is hozzáférhetünk. Ezt követően a mintatérbe mintát helyezünk, és a gél-elektroforézist megkezdhetjük. A gél-elektroforézis végzése legelőnyösebben a találmány szerint kialakított és a 4. ábrán vázolt gél-elektroforelizáló berendezésben végezhető. Mosl a 4. ábrára hivatkozunk, amelyen átlátszó falú, téglatest formájú 31 tank belsejében egymás mellett két 10a és 10b gélcella helyezkedik el. A 31 tankot átlátszó 32 fedél zárja le, amelynek belsejében a rajzon csak vázlatosan jelölt 33 mikrokapcsolök helyezkednek cl, és e/.ck-a 32 ledéi üzemi (zárt) helyzetében az elektroforetizáló áramkört zárják. A 10a és 10b gélcellák 27 peremeik révén a 31 tank felső szélére támaszkodnak. A 31 tank belsejében a gélkamrák körül 34 csőkígyó van elrendezve, amelynek helyzetét több keskeny 35 tartólap biztosítja, és ennek furatain a csőkígyó egyes menetei átvezetnek. A 34 csőkígyó végei a 31 tankból kivezetnek és hűtőfolyadék keringető berendezéshez csatlakoztathatók. A 34 csőkígyó magassága lényegében azonos a gélcellák gélkamráinak magasságával. A 31 tank alján a gélkamrák közötti szakaszon 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
