191099. lajstromszámú szabadalom • Berendezés dőléstől függő nyomaték határolására úszódarukhoz

1 191 099 2 A találmány tárgya berendezés dőléstől függő nyomaték határolására úszódarukhoz, amelyek úszó­testtel, gémmel és kötélzettel, valamint működést tiltó áramkörrel vannak ellátva. Ismert, hogy az úszódaruk üzemeltetésénél, a gémesdarukra vonatkozó általános szabályok mellett tekintettel kell lenni az úszótest mint daruszerkezet speciális adottságaira - úszótest emeléssel kapcso­latos mozgása, hullámzásból adódó mozgás stb. — szemben a szárazföldi daruk e vonatkozású adott­ságaival. Ismert, hogy a gémesdaruk, így az úszódaruk meg­engedhető terhelhetősége is a gémkinyúlás függvényé­ben csökken. Ismert az is, hogy a korszerű daruknál, tehát az emelőgép lehető jó kihasználása érdekében a túl­terhelés elleni védelmet nem egyszerű erőhatároláson alapuló túlterhelés gátló, hanem nyomatékhatároló látja el. A nyomatékhatároló gémkinyúlástól függő jelleg­görbéje elvileg hiperbola, de a gém és a horogszerkezet önsúlyából, szélnyomásból eredő saját terhelés az emelőgép terhelhetőségét rontja. Ezek a mellékhatá­sok egy darura nézve állandóak (:szélnyomás is leg­nagyobb értékével :), így ez megengedett terhelhető­ségi függvény adja az erőhatárolás komparációs pont­jainak gémkinyúlástól függő változását. A gémkinyú­­lástagém(ek) szöghelyzetével és hosszával (teleszkóp) egyértelműen meg lehet határozni. Üsződaruknál a megengedett terhelés függvényét egy járulékos hatás: az úsződarutest-dőlés is befolyá­solja. Az úszódarutest dőléséből eredő gémkinyúlás változást nem lehet állandó hatásként figyelembe venni, mert statikusan függ a ballasztolástól, dinami­kusan pedig a pillanatnyi horogterheléstől és gém­kinyúlástól, valamint az emelés indítási sebességétől. Az úszótest úgy van kialakítva, hogy üres horoggal — stabilitási okokból — hátradől. A terhe az emelés megkezdésekor még nem válik el a talajtól, előbb az úszótest dőlni kezd a teher irányába. Kikötött úszó­test esetében a teheremelő kötél a függőlegestől az úszótest dőlésszögévcl egyező szöggel tér cl, és előáll az úgynevezett ferde húzás. Ez azt jelenti, hogy a terhet nemcsak függőleges irányban emeljük, hanem a gémkinyúlás növekedésének mértékében vízszinte­sen is eltoljuk. A teher tehát ezt követően akkor fog felemelkedni, ha a vízszintes irányú erő legyőzi a súrlódást. Amennyiben más esetben az úszótest nincs kikötve, a ferdehúzás nem lép fel, mert az úszótest a gémkinyúlás növekedésének mértékében hátraúszik. Az eredmény mindkét esetben azonos, miszerint az adott gémkinyúlásra beállított úszódaru szerkezet, az úszótest dőlésének hatására valójában nagyobb gémkinyúlásssal fogja a terhet felvenni. Ez pedig azt jelenti, hogy a vízszintes űsz.óhelyzctrc konstruált úszódaru daruszerkezete adott esetekben, így valójá­ban többet kell, hogy teljesítsen a gémkinyúlásban és terhelő nyomatékban, amely sem árban, sem egyéb megrendelői elismerésben nem részesül. Ez tehát olyan többlet tevékenység, amely nem elvárt és csak többletköltsége van. Ez összefügg szorosan azzal, hogy ezeddig az a nyomatékhatároló, amely az úszótest dőlésének hatá­2 sát nem volt képes érzékelni, szélső helyzetben, vagyis a beállítottnál nagyobb gémkinyúlásnál, az úszódaru daruszerkezetét nem kívánt mértékben engedte túl­terhelni. Ennek esetleges bekövetkezését kerülendő, a megoldást már tervezői szinten biztosítani kellett. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az úszódaru terhelhetőségi függvénye a legrosszabb esetekre került meghatározásra. Az igy meghatározottak szerint került sor a szerkezet méretezésére, illetve túlmérete­zésére. Az így kialakított szerkezet az igényeltnél nagyobb gémkinyúlásra lett tervezve, tehát igényelt­nél erősebb volt, előállítása nem ellentételezhető költségnövekedéssel járt. Ezzel összefüggésben ismert az a gyakorlat is, mi­kor az említett hátrányt mechanikus készülékkel kívánták megoldani. A megoldás lényege az, hogy adott emelési műveleteknél és daruszcrkezetnél a gém és az úszódarutest viszonyút, illetve a gémkinyúlás mértékét himbáskaros szerkezet volt hivatva korri­gálni. A megoldás egyik hátránya az, hogy a mechanikus szerkezet meglehetősen pontatlanul volt képes a kor­rekció végrehajtására. Ezen túlmenően a mechanikus megoldás lengés és időjárás érzékenynek is bizonyult, amely ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolta a korrek­ció végrehajtását és annak eredményességét. További hátránya az eddigi megoldásnak, hogy a szerkezet kopásából, egyéb mechanikai sérüléseiből, elhasználódásból adódóan a korrekciós hatásfok, tovább romlott, és végezetül veszélyeztette a szerke­zet működésének eredményességét. A találmánnyal olyan berendezés kialakítása a célunk, amely kiküszöböli az eddig kialakult gyakor­lat hátrányait és megszünteti az ebből adódóan jelent­kező többletköltségeket, és amely képes az úszó­darukra jellemző összkörülmények alapján az úszó­daru üzemeltetését baleset és szerkezeti károsodás­mentesen megoldani - túlméretezési gyakorlat köve­tése nélkül. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldot­tuk meg, hogy az úszótesttel, gémmel és kötélzettel, valamint működést tiltó áramkörrel ellátott úszódaru­kon a gém kötélzetében elrendezett erőmérőt, a gém­mel összekapcsolt gémhelyzetadót és az úszótesttel összekapcsolt dőlésadót helyezünk el oly módon, hogy a gémhelyzetadó és a dőlésadó kimenete digitális összegező egy-cgy bemenetére legyen kapcsolva, a digitális összegező kimenete fixérték tároló címbeme­netére és a fixérték tároló kimenete összehasonlító egységhez van csatlakoztatva, az összehasonlító egység pedig a daru működését tiltó áramkörbe van bekötve. A gémhelyzetadó és a dőlésadó célszerűen digitális helyzetértékelő, ahol a gémhelyzetadó mechanikus­­merev kinematikai láncon keresztül van a gémhez csatlakoztatva. Az így kialakított úszódaruk — különösen a nagy terhek (100-400 t) emelésére készülő úszódaruk, ahol a teher és az úszódarutest súlyaránya és üzemelés közben egymásra gyakorolt hatása jelentős — túlterhe­lés nélküli működése biztosítható és egyben meg­akadályozhatok a túlterhelésből eredő károsodások. A találmány szerinti berendezésben alkalmazott erőmérő a horgon függő teher tömegével arányos 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents