191091. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az 5.[3-(2-(2,2,2-trifluor-etil)-guanidino)-pirazol-1-il]valeramid polimorf módosulatának előállítására

3 191 091 4 Az (a) eljárásban olyan hígítószert kell felhasznál­nunk, amelynek forráspontja atmoszferikus nyomáson 107 °C vagy ennél nagyobb érték. Hígítószerként pél­dául toluolt, xilolt, anizolt, klór-benzolt, dietilén­­glikol-dimetil-étert vagy ezek közül bármely két hígítószer elegyét használhatjuk fel. Különösen elő­nyös hígítószernek bizonyult a toluol. A (b) eljárásban oldószerként például n-butanolt, izobutanolt, amil-alkoholt, mctil-izobutil-kelont, vagy a felsorolt oldószerek toluollal, xilollal, anizollal, klór-benzollal vagy dietilén-glikol-dinietil-éterrel ké­szített elegyeit használhatjuk fel. Különösen előnyös oldószernek bizonyult a toluol és n-butanol elegye. Az oldatot előnyösen 10 °C/óra sebességgel hűtjük. A legalább 90%-os krisztallográfiai tisztaságú ICI 162 846 „B” polimorfot, amelynek legyengített i totálreflexiós infrave ös spektruma a fenti, a követ­kezőképpen állíthatjuk elő ICI 162 846 „A” polimorf­ból vagy ICI 162 846 „A” és „B” polimorf elegyéből: a kiindulási anyagot vízből átkristályosítjuk, és az oldatot 27 °C és 37 °C közötti hőmérsékleten az ICI 162 846 „B” polimorf kristályával oltjuk be. Az esetlegesen jelenlévő karbonsav-szennyezés eltávo­lítása céljából az oldathoz célszerűen megfelelő meny­­nyiségű nátrium-hidroxidot adunk. A legalább 90%-os krisztallográfiai tisztaságú ICI 162 846 ,,A” polimorfot, amelynek legyengített totál­reflexiós infravörös spektrúma a fenti, ICI 162 846 „C” polimorfot tartalmazó keverékből is előállíthat­juk. Ebben az esetben a kiindulási anyagot olyan oldószerben oldjuk, amelyben a kristályosodás 65 °C- nál magasabb hőmérsékleten indul meg, az oldatot a közegben oldhatatlan bázissal kezeljük, az oldhatat­lan bázist eltávolítjuk, majd az oldatot 1 °C/pcrcnéI kisebb sebességgel lehűtjük. Az oldhatatlan bázist minden esetben a kristályosodás megindulása előtt kell eltávolítanunk. Oldószerként például az „A” poli­morf „B” polimorfból történő előállításánál felsorolt oldószereket vagy oldószer-elegyeket használhatjuk fel. Különösen előnyösen alkalmazhatjuk toluol és n-butanol elegyét. Oldhatatlan bázisként például szer­vetlen bázisokat, így kalcium-karbonátot, kalcium­­hidroxidot vagy kálium-karbonátot, célszerűen kal­­cium-hidroxidot használhatunk fel. Az oldatot elő­nyösen 10 °C/óra sebességgel hütjük. Az ICI 162 846 ,,A” polimorfot vagy az ICI 162 846 „B" polimorfot a szokásos, nem toxikus, gyógyászatiig alkalmazható hígító- vagy hordozó­­anyagok felhasználásával gyógyászati készítményekké alakíthatjuk. A gyógyászati készítmények például orálisan, rektálisan, párén te rálisan vagy helyileg fel­használható gyógyszerformák, így tabletták, kapszu­lák, vizes vagy olajos szuszpenziók, diszpergálható porkészítmények, kúpok, steril injekciós vizes vagy olajos szuszpenziók, gélek, krémek vagy kenőcsök lehetnek. Ezek a gyógyászati készítmények további gyógyhatású anyagot is tartalmazhatnak, vagy további gyógyhatású anyagokkal együtt is adagolhatok. Különösen előnyösek az orálisan adagolható gyógyászati készítmények, például a 2-25 mg ICI 162 846 „A” vagy „B” polimorfot tartalmazó tablet­ták vagy kapszulák. Ezeket a készítményeket a humán gyógyászatban a cimetidinhez hasonlóan használhatjuk fel gyomor­fekély vagy a túlzott gyomorsav termeléssel össze­függő egyéb rendellenességek kezelésére. A napi dózisok meghatározásakor figyelembe kell vennünk a cimetidin és az ICI 162 846 ,,A” vagy „B” polimorf hatáserőssége közötti különbséget. Az ICI 162 846 ,,A” vagy „B” polimorfot orális adagolás esetén 2—50 mg-os, intravénás, intramuszkuláris vagy szub­­kután adagolás esetén pedig 1—10 mg-os dózisban adhatjuk be napi 1—4 (előnyösen egy) alkalommal. A rektális kezeléshez szükséges dózis közelítően azonos az orális kezeléshez szükségessel. Amennyiben a kompozíció a napi 1—4 alkalommal beadandónál nagyobb mennyiségű ICI 162 846 „A” vagy „B” polimorfot tartalmaz, a készítményt az előzőeknél ritkábban adagolhatjuk. Az ICI 162 846 kódszámú vegyületet a következő­képpen állíthatjuk elő: 17.4 g 3-nitro-pirazol 150 ml vízmentes dimetil­­formamíddaJ készített oldatához részletekben, 30 perc alatt 6,16 g 61 tömcg%-os folyékony paraffinos nátrium hidrid-pépet adunk, miközben az elegy hő­mérsékletét külső hűtéssel 20—30 °C-on tartjuk. Az elegyet 45 percig keverjük, majd a kapott, csaknem teljesen átlátszó oldathoz 30 perc alatt, 25—30 °C-on 25 g 5-bróm-valeronitrilt adunk. Az elegyet 4 órán át keverjük, majd 450 ml vizet és 450 ml etil-acetátot adunk hozzá. A felső folyadékfázist elválasztjuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd vákuumban bepároljuk. Olajos maradékot kapunk, amely 5-(3- nitro-pi:azol-l-il)-valeronitril és 5-(5-nitro-pirazol-l-il)­­valeronitril elegye. Az olajos maradékot két, egyen­ként 15 g tömegű részre osztjuk, és az egyes anyag­­részleteket sxilikagéllcl töltött, 3,5 cm átmérőjű, 100 cm hosszú oszlopon kromatografáljuk. Az eluá­­lást 2 bar nyomáson végezzük; eluálószerként etil­­acetát és 60-80 °C forráspontú petroléter 3:7 tér­fogatarányú elegyét használjuk. Az oszlopról először az 1,5 izomer, majd az 1,3 izomer oldódik le. A ka­pott 5-(3-nitro-pirazol-l-il)-valeronitril 32—33 °C-on olvad. 9,16 g 5-(3-nitro-pirazol-l-il)-valeronitril 200 ml vízmentes tetrahidro-furánnal készített oldatához 1,8 g 5 tömeg%-os palládium/csontszén katalizátort adunk, és az elegyet 20 °C-on hidrogén atmoszférá­ban keverjük. A rcakcióclcgy 4 óra alatt 3,2 liter hidrogént vesz fel. A katalizátort kiszűrjük, és a szűr­letet vákuumban bepároljuk. Olajos anyagként 5-(3- amino-pirazol-l-il)-valeronitrilt kapunk. 7,0 g 5-(3-amino-pirazol-l-il)-valeronitril 25 ml acetonitrillel készített oldatához 6,02 g 2,2,2-trifluor­­etil-izotiocianátot adunk. 15 perc elteltével az oldó­szert vákuumban lepároljuk. 5-[3-(3-/2,2,2-trifluor­­etil/-tioureido)-pirazol-l-il]-valeronitrilt kapunk 96- 98 °Con olvadó, fehér, kristályos anyag formájában. 12.5 g 5-[3<3-/2,2,2-trifluor-etil/-tioureido)-pira­­zol-l-ilj-valeronitrilt 120 ml 8 mólos etanolos ammó­nia-oldatban oldunk. Az oldathoz 12,8 g higany (II)­­oxidot adunk, és az elegyet 30 percig 20°C-on kever­jük. A kapott elegyet szűrjük, és a szűrletet vákuum­ban bepároljuk. Olajos termékként 5-[3-(2-/2,2,2-tri­­fluor-etil/-guanidino)-pirazol-l-il]-valeronitrilt kapunk. Az olajos anyag mintáját acetonban oldjuk, és az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents