191073. lajstromszámú szabadalom • Eljárás etán és propán kinyerésének fokozására, valamint etánban és propánban dúsított frakciók előállítására földgáz abszorpciós feldolgozásakor

3 91 073 4 kentettük, és a keletkező gőz—folyadék elegyet a 2 ki­forraló oszlopba adtuk. Az oszlop aljára lecsorgó folya­dékot 8 visszaforraló segítségével etánmentesítettük, és a fenékterméket két részre osztottuk. Egyik részét, amely a nyersgázra vonatkoztatva 3-6 mól%, az előbbiekben leírt úton a nyersgázba vezettük vissza. A 6 szeparátor­ban elkülönülő gázt a 9 abszorber alsó részébe adtuk, és a 10. csővezetéken az oszlop felső részébe vezetett, 250—260 K hőmérsékletű mosóolajjal ellenáramban érintkeztettük. A, mosóolaj hexánnál nehezebb kompo­nenseket tartalmaz, mennyisége a nyersgázra vonatkoz­tatva 4—8 mól%. All csővezetéken kilépő fejtermék a távvezetéki fűtőgáz. A’ metánnál nehezebb szénhidro­génekben dúsított, de metánt is tartalmazó fenéktermék, a dús mosóolaj nyomását a 12 szelepen 2,0—2,5 MPa-ra csökkentettük, és a 13 kiforraló oszlopba vezettük. Itt az oldott metánt és etánt a folyadékból a 14 vissza­­forralóval kihajtottuk, és a nehezebb komponensek visszatartása céljából az oszlopfejre 250—260 |K hő­mérsékletű mosóolajat adagoltunk. Ez a 9 abszorberre feladott mennyiségnek 10—20%-a. A fejtermék gázt a 2 oszlop fejtermékével egyesítettük, és a 15 csővezeté­ken, mint 20—24 mól% etántartalmú frakciót közvetlen felhasználásra vagy az etán tiszta állapotban való ki­nyerésére kriogén földgázfeldolgozó egységbe vezettük. A 13 oszlop fenéktermékét a 2 oszlop fenékterméké­­nek másik részével egyesítettük, és a 16 vezetéken, továbbiakban már az abszorpciós földgázfeldolgozó üzemek szokásos kapcsolási elrendezése szerint, előbb mosóolajat leválasztó oszlopba, majd ennek fejtermékét propán és nehezebb komponensek kinyerésére sorba­­kapcsolt frakcionáló oszlopokba vezettük. Az eljárás hozama a fenti körülmények között ctáura 35—37%, propánra 72—74%, butánokra közel 100%. Az abszorp­ciós hőmérsékletet 23Ö—240 K-re csökkentve az etán­­hozam 53—55%-ra, a propánhozam 96-98 %-ra növek­szik. Abban az esetben, ha a 2 kiforraló oszlopban propán­mentesítünk, a 13 kiforraló oszlopban etánmentesítünk és az előző kiviteli példa kapcsolási elrendezését úgy módosítjuk, hogy a 13 kiforraló oszlopba a 9 abszorber fenéktermékének és a 2 kiforraló oszlop fejtermékének elegyét tápláljuk, akkor 250—260 K .abszorpciós hő­mérséklet esetén az etánhozam és a butánok hozama gyakorlatilag változatlan marad, a propánhozam ellenben 79—81 %-ra növekszik. Ebben az esetben azonban a 2 oszlopba a propán elpárologtatása többlet energiafel­használást igényel. Ha etánban 20-24 mól%-osnál dúsabb frakciót kívá­nunk kinyerni, akkor a 2. ábra szerinti eljárást követjük. Ez az előző kiviteli példától abban különbözik, hogy a 2 kiforraló oszlopban etánmentesítettünk, a 9 abszorber fenéktermékét, 2,0—2,5 MPa nyomáson, a 13 szeparátor­ban gőz- és folyadékfázisra választottuk szét, a gőzfázist a 2 oszlop fejtermékével egyesítve a 14 kiforraló oszlop alsó részébe, a folyadékot pedig annak felső részébe adtuk. Az oldott metánt, az etán kívánt dúsításának megfelelő mértékben, a folyadékból a 15 visszaforraló­­val részlegesen kihajtottuk, és a fejtermék gázt a 16 kompresszorral végzett nyomásnövelés után a nyersgáz­hoz vezettük vissza. A 14 oszlop fenéktermékét, a 17 szelepen keresztül, 2,0—2,5 MPa nyomáson, a 18 ki­forraló oszlopba vezettük. Itt a metánt és etánt a folya­• ' .r dékból a 19 visszaforralóval kihajtottuk, és a nehezebb komponensek visszatartása céljából az oszlopfejre 270— 280 K hőmérsékletű mosóolajat adagoltunk. Ez a 9 abszorberre feladott mennyiségnek 10—20%-a. A fej­­termék, 58-60 mól% etántartalmú frakció, a 20 veze­téken távozott. A propánt, butánt és nehezebb kompo­nenseket tartalmazó fenékterméket a 2 oszlop fenék­­termékének másik részével egyesítettük, és a 21 vezeté­ken elvezetve a továbbiakban az előző mintapéldában a 16 anyagáramra leírtak szerint kezeltük. Az eljárás hozama 250-260 K abszorpciós hőmérséklet esetén ctáma 28-30%, propánra 66-68%, butánokra közel 100%. Az abszorpciós hőmérsékletet 230—240 K-re csökkentve az etánhozam 47—49 %-ra, a propánhozam 95-97 %-ra növekszik. Etán/propán frakció előállítása esetén a 3. ábrán be­mutatott eljárást követjük. Ez az előző kiviteli példától abban különbözik, hogy a 2 kiforraló oszlopban propán­mentesítettünk, a 14 oszlopban a 15 visszaforralóval a folyadékban oldott metánt teljesen kihajtottuk, a fenék­­envéket pedig a 17 szelepen keresztül a 18 frakcionáló oszlopba adtuk, ahol a 19 kondenzátor és a 20 vissza­­uraló felhasználásával a 21 vezetéken fejtermékként i 9 raól%-nál nagyobb etántartalmú etán/propán frakciót á’ ítottunk elő. A butánt és nehezebb komponenseket t; tíilmazó fenékterméket a 2 oszlop fenéktermékének n ás k részével egyesítettük, és a 22 vezetéken elvezetve a továbbiakban az előző mintapéldában a 21 anyagáramra leírtak szerint kezeltük. A hozam 250— 260 K abszorp­ciós hőmérséklet esetén etánra 27—29%, propánra 72— 74%, butánokra közel 100%. Az abszorpciós hőmérsék­letei: 230-240 K-rc csökkentve az etánhozam 46- 48 %-ra, a propánhozam 95 97 %-ra növekszik. Ha tiszta etán előállítását kriogén gázlcldolgozás nélkül kívánjuk megoldani, akkor az előző kiviteli példa úgy módosul, hogy a 2 kiforraló oszlopban etánmentesí­tünk, a 18 frakcionáló oszlopban pedig fejtermékként 95 mól% vagy ennél nagyobb tisztaságú etánt állítunk elő, amely a 21 vezetéken távozik. A propánt, butánt és nehezebb komponenseket tartalmazó fenékterméket a 2 oszlop fenéktermékének másik részével egyesítjük, és a 22 vezetéken elvezetve a továbbiakban az előző mintapéldában leírtak szerint kezeljük. Az eljárás hozama 250—260 K abszorpciós hőmérséklet esetén etánra 28— 30%, propánra 66-68%, butánokra közel 100%. Az abszorpciós hőmérsékletet 230—240-rc csökkentve az e tár hozam 47—49 %-ra, a propánhozam 95—97%-ra növekszik. SZABADALMI IGÉNYPONTOK J. Eljárás etán és propán kinyerési hatásfokának 55%-ig, illetve 98%-ig való növelésére földgáz abszorp­ciós feldolgozásával, etánban és propánban dúsított frak­ciók előállításakor, azzal jellemezve, hogy ;) a feldolgozandó nyersgázt az 1. ábra szerint hűtőn (5) kérésziül szeparátorba (6) vezetjük, a szeparált,folya­dékot etámnentesítő kiforraló oszlop (2) felső részébe tápláljuk, ennek fenéktermékét részben a nyersgázhoz adjuk vissza, a szeparált gázt pedig egy abszorber (9) alsó részébe vezetjük, az abszorper (9) felső részébe 5 K 1E 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents