191036. lajstromszámú szabadalom • Eljárás porbélésű huzalelektródák előállítására
1 191 036 2 A mellékelt táblázatban 2,2 mm átmérőjű, különböző K3p töltési tényezővel készített huzalelektródák vizsgálatánál született vizsgálati eredmények vannak összefoglalva. A nagyobb összdeformációk lehetővé teszik kisebb átmérőjű huzalelektródák gyártását könnyen beszerezhető és a feldolgozásnál az adott technológiához alkalmas szalagokból kiindulva. Kiin- K3p Kj a kész- a készdulási % % huzal huzal szalag köpeny- elegysü mm vastag- rűsége sága g/cm3 mm 0,5 x 15 65 30 0,38 4,4 0,009 0,055 7,4 0,3 x 14 48 30 0,30 3,0 0,0085 0,048 4,8 0,5 x 12 100 30 0,40 4,75 0,010 0,060 8,5 Az új eljárás vizsgálati eredményei felhasználásra kerültek az ismert porbélésü huzalelektróda továbbfejlesztésénél, ahol a 0,5 * 12 mm-es szalagból készült töltött csőhuzal üregének térfogata 50%-a 5 van kitöltve. Ezt a huzalelektródát az iparban négyszeres húzógépeken, 70%-os összfogyással, valamint 26,2%os átlagos egyszeri fogyással és hatszoros húzógépeken 80%-os összfogyással, valamint 25%-os átla- 10 gos egyszeri fogyással állítják elő. A találmány szerinti eljárással készített huzalelektródára kiváló hegesztéstechnológiai tulajdonságok és nagy leolvasztási teljesítmény jellemző, amelyek meghaladják a félautomatikus hegesztés ismert huzalanyagainak teljesítményét. A technológiai kenés minimális mennyisége a huzalfelületen nagy huzalelötolási sebességeket tesz lehetővé a hegesztő félautomaták tömlő n keresztül. a leolvasztott fém gáztartalma N% 0% h -Í52Í-100 g Az elvégzett vizsgálatokból az is kitűnt, hogy egyedi deformációk esetén a húzási művelet után - az alakítási zónában fellépő nagy fajlagos nyomások miatt - a huzalfelület 20-45%-án minimális kenőréteg marad vissza. Ezáltal lehetőség nyílik a porbélésü huzalelektródák tömlős félautomatákban történő alkalmazására, a húzást követő további izzítás nélkül. A maradék kenőfilm nem okoz dugulást a tömlőben és biztosítja a huzalelektróda benne való súrlódásmentes áthaladását. A találmány szerinti eljárás révén elöállitott huzalelektródával leolvasztott fém hidrogéntartalmának értéke megegyezik az izzított huzalelektródával leolvasztott fém hidrogéntartalmával. Az egyedi deformáció felső határértéke a húzóerő/huzalszakítási erő viszony alapján került kiszámításra. Adott K3 töltési tényező esetén az előre meghatározott K,p töltési tényező biztosítására olyan szalagot kell alkalmazni, amelynek keresztmetszeti tömege, vagyis h vastagsága és B szélessége az alábbi kifejezésekből számítható ki: h = 0,5 • cp • d • Ti K3 K3PYS+K3(Y1-K3P ahol cp az összdeformáció tényezője (cp = 1,78-4,50) d a készhuzal átmérője y, a szalag anyagának fajlagos tömege ys az elegy töltési tömege B = (D - h)rc, ahol D a cső külső átmérője és D = cp ■ d. Nagy összdeformációs értékeket alacsony K,p töltési tényezők esetén választhatunk. 20 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás porbélésű huzalelektródák előállítására, melynek során hideghengerelt szalagot vályú- 25 alakúra hajlítunk, ezt poralakú eleggyel töltjük fel, majd csővé formáljuk és a megtöltött csövet többszörös húzásnak vetjük alá, azzal jellemezve, hogy a vályúalakúra hajlított szalagot a cső üregének térfogatára vonatkoztatva 5-65%-ban feltöltjük 30 eleggyel, és a csövet 70-95 %-os összfogyás és 20 45%-os egyszeri fogyások mellett vetjük alá húzásnak, ahol a szalag kiindulási tömegét az alábbi összefüggések alapján választjuk meg: 35 h = 0,5 • cp ■ d 1-TrK3 *V Y,+K3-(7i-K3p-y,) ahol 40 h a szalag vastagsága cp a töltött csőhuzal összdeformációjának megfelelő tényező, értéke 1,78-4,50 d a készhuzal átmérője Yi a szalaganyag fajlagos tömege 45 ys az elegy töltési tömege K3 a huzalelektróda eleggyel való feltöltöttségét jellemző töltési tényező, az 1 törtrészeiben kifejezve K3p a csőüreg térfogatának eleggyel való feltöltött- 50 ségét jellemző töltési tényező, 0,05-0,65 közötti értékekkel, illetve B = (D - hjir, ahol B a szalag keresztmetszetének szélessége D a cső külső átmérője, a D = cp • d összefüggés alapján. Rajz nélkül
