191024. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként difenil-éter-származékokat tartalmazó herbicid szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 2 metil-fenoxi)-2-nitro-benzoát előállítása 100 ml-cs, 3-nyakú, adagolótölcsérre, visszafolyató hűtővel és mágneses ke\v.ővel ellátott lombikba be­adagolunk 1,60 g (0,01 mól) etil-a-hidroxí-ízokaproá­­tot és 0,79 g (0,01 mól) piridint 40 ml metilén-klorid­­ban. Az oldathoz keverés közben szobahőmérsékleten (körülbelül 20°C) cseppenként hozzáadunk 3,79 g (0,01 mól) 5-(2-klór-4-/trifluor-metil/-fenoxi) -2-nitro­­benzoil-kloridot 10 ml metilén-kloridban. Exoterm felmelegedést figyelünk meg. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet forráspontig melegítjük, és 46,5 órán keresztül forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazá­sával, Ezután a reakcióelegyet lehűtjük, választótöl­csérbe töltjük, és egymást követően 25—25 ml n só­savoldattal, vízzel, 3,5%-os vizes ammónium-hidroxid­­oldattal és vízzel mossuk, A megmosott szerves fázist magnézium-szulfát felett szárítjuk, és rotációs bepár­­lóban 55°C hőmérsékleten bepároljuk. így 3,99 g 1’­­etoxí-karbonil-3’-metil-butil-5- (2-k!ór-4-/trifluor-me­­til/-fenoxi) -2-nitro-benzoátot kapunk viszkózus, bar­na színű, olajszerű anyag alakjában. MMR-spektrum (aceton, d6): 7,2-8,3 5 (multiplet!, 6H), 5,2 6 (triplett, 1H), 4,2 6 (kvartett, 2H), 1,8 6 (multipiett, 3H), 0,8-1,4 6 (mul­tipiett, 9H). XI. példa l’-etoxi-karbonil-2’-hidroxi-propil-5-(2-klór-4-/tri fluor -metil/-fenoxi)-2-nitro-benzoát előállítása 500 ml-es, 3-nyakú, adagolótölcsérrel, visszafolya­tó hűtővel és mágneses keverővei ellátott lombikba beadagolunk 19,56 g (0,04 mól) l’-etoxi-karbonil-2’­­oxo-propil-5-(2-klór-4-/trifluor-metil/-fenoxi)-2-nitro­­benzoátot (amelyet a VI. példában leírt módon állí­tottunk elő) 100 ml metanolban. Az oldathoz keve­rés közben szobahőmérsékleten (körülbelül 20°C) hozzáadunk 3,14 g (0,05 mól) nátrium-ciano-bórhid­­ridet és néhány csepp metilnarancs indikátort. Ez­után cseppenként 2 n sósavból és metanolból készí­tett 75:25 térfogatarányú oldatot adunk az elegyhez olyan sebességgel, hogy az indikátor színe változatlan maradjon. A reakcióelegyet forráspontig melegítjük, és 20 órán keresztül forraljuk visszafolyató hűtő al­kalmazásával. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük, és ro­tációs bepárlóban 55°C hőmérsékleten bepakoljak. A tömény maradékot 200 ml dietíl-éterben felvesszük, választótölcsérbe töltjük és egymást követően 100— 100 ml n sósav-oldattal, vízzel, n nátrium-hidroxid­­oldattal és vízzel mossuk. A megmosott szerves fázist magnézium-szulfát felett szárítjuk, és rotációs bepár­lóban 55°C hőmérsékleten töményítjük. így 18,1 g l’-etoxi-karbonil-2’-hidroxi-propil-5-{2-klór-4-/triflu­­or-metil/-fenoxi)-2-nitro-benzoátot kapunk sárga szí­nű, szirupszerű folyadék alakjában. MMR-spektrum (aceton, d6): 7,2-8,3 6 (multipiett, 6H),4,2 6 (multipiett, 3H), 3,2 6 (kvartett, 2H), 1,3 5 (tríplettet fedő dublett, 5H). XII. példa 1 ’-(etoxi-karbonil)-etil-5-(2-klór-4-/trifluor-metil/-fe­­noxi)-2-bróm-benzoát előállítása 100 ml-es, 3-nyakú, adagolótölcsérrel, visszafolya­tó hűtővel és mágneses keverővei ellátott lombikba beadagolunk 1,18 g (0,01 mól) etil-laktátot és 0,79 g (0,01 mól) piridint 50 ml metilén-kloridban. Az ol­dathoz keverés közben szobahőmérsékleten (körülbe­lül 20°C) cseppenként hozzáadunk 2,07 g (0,005 mól) 5-(2-klór4-trifluor-metil-fenoxi)-2-bróm-benzoil -kloridot 10 ml metilén-kloridban. Exoterm felmele­gedést figyelünk meg. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet forráspontig melegítjük, és 66 órán ke­resztül forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük, választótölcsérbe töltjük, és egymást követően 30-30 ml n sósavoldat­tal, vízzel, 7%-os vizes ammónium-hidroxid-oldattal és vízzel mossuk. A megmosott szerves fázist magné­zium-szulfát felett szárítjuk, és rotációs bepárlóban 55°C hőmérsékleten bepároljuk. így 2,2 g l’-(etoxi­­karbonil)-etil-5-(2-klór4-/trifluor-metil/-fenoxi)-2- bróm-bonzoátot kapunk viszkózus, sárga színű, szi­rupszerű folyadék alakjában. é MMR-spektrum (aceton, d6): 7,0-8,0 6 (multipiett, 611), 5,25 6 (kvartett, 111), 4,18 8 (dublett, 3H), 1,68 8 (dublett, 311), 1,18 8 (triplett, 611). Azt tapasztaltuk, hogy a (I) általános képletű ve­­gyületeket tartalmazó készítmények számos nemkí­vánatos növény, azaz gyomnövény növekedését gátol­ják, ha a gyomnövények kikelése előtt alkalmazzuk herbicid hatású mennyiségben őket a talajon vagy pe­dig a gyomnövényeken azok kikelése után. A „herbi­cid hatású mennyiség” kifejezés olyan hatóanyag­­mennyiséget vagy a hatóanyagok olyan mennyiségét tartalmazó készítményt jelöl, amely a gyomot olyan mértékben károsítja, hogy azt a gyomok képtelenek az alkalmazást követően kiheverni. A megfelelő her­bicid hatás eléréséhez szükséges hatóanyagmennyiség vagy hatóanyag keverék mennyiség széles határokon belül változhat és számos tényezőtől függ, így például a gyomnövények szívósságától, a gyomfertőzöttség mértékétől, az időjárási viszonyoktól, a talaj állapotá­tól, az alkalmazás módjától és hasonlóktól. A szüksé­ges hatóanyag-mennyiség vagy hatóanyagkeverék­­mennyiség általában 0,19 kg/ha és 9,85 kg/ha közötti. Azt, hogy egy bizonyos hatóanyagot tartalmazó ké­szítmény hogyan hat egy bizonyos gyomnövényre, természetesen könnyen meghatározhatjuk az iroda­lomból ismert laboratóriumi vagy szabadföldi kísérle­tekkel. A találmány szerinti készítmények (I) általános képletű hatóanyagot és mezőgazdasági szempontból elfogadható segédanyagokat, így közömbös hordozó­­anyagokat tartalmaznak. A találmány szerinti készít­ményeket például porok, granulátumok, nedvesíthető porok, oldatok, szuszpenziók, aeroszolok, emulziók, diszperziók és hasonlók alakjában alkalmazzuk, az irodalomból ismert módon. A készítmények ható­anyagtartalma vagy hatóanyag-keveréktartalma széles határokon belül változhat, a készítmény tömegére számított 0,05 t% és 95 t% között. A készítmények általában 5-75 t% mennyiségű hatóanyagot tartal­maznak. Azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti készít­mények számos széleslevelű és fűféle gyomot irtanak, .024 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents