191024. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként difenil-éter-származékokat tartalmazó herbicid szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 2 A találmány hatóanyagként difenil-éter-származé­­kokat tartalmazó herbieid szerekre és a hatóanyagok előállítási eljárására vonatkozik. A difcnil-étcr-származékok (I) általános képleté­ben: — A nitrocsoportot, halogénatomot vagy cianocso­portot jelent,-- X hidrogén- vagy halogénatomot képvisel, — Y hidrogén- vagy halogénatomot vagy ciano-, tri­fluor-inctil- vagy 1-4 szénatomos alkilcsopor­­tot jelent, — Z oxigén- vagy kénatomot képvisel, — R 1—4 szénatomos alkil-, oxoalkil- vagy hidroxi­alkil-csoporttal monoszubsztituált adott eset­ben 1—3 szénatomos alkíléncsopoi tot jelent, és — R1 jelentése hidrogénatom, 1 — 10 szénatomos alkil -csoport, 3—8 szénatomos cikloalkilcsoport, va­lamilyen mezőgazdaságilag elfogadható ion vagy azt tartalmazó csoport, vagy halogénatommal, 1—10 szénatomos alkil- vagy alkoxicsoporttal, ciano-, nitro- vagy trifluor-metil-csoporttal adott esetben mono-, di- vagy tri-szubsztituált fenilcsoport. A fenti képletben szereplő halogénatomok például bróm-, klór-, jód- vagy fluoratomok, előnyösen bróm­­vagy klóratomok. Az alkil-és cikloalkilcsoportok me­­til-, etil-, izobutil-, n-butil-, terc-butil-, n-amil-, heptil-, oktil-, izooktil-, monil-, decil-, ciklopropil-, ciklo-pen­­til-, ciklohexil-, ciklooktil- és hasonló csoportok. Meg­felelő alkoxi-, oxo-alkil- és hidroxi-alkil-csoportok a metoxi-, etoxi-, butoxi-, oktoxi-, oxo-etil-, oxo-propil­­oxo-butil-, hidroxi-metil-, hidroxi-etil-, hidroxi-propil­­hidroxi-butil és hasonló csoportok. Megfelelő alkilén­­csoportok például a metilén-, etilén- vagy propiléncso­portok. A mezőgazdaságilag elfogadható ionok példái­ként megemlíthetjük az alkálifémeket — így a nátriu­mot, káliumot vagy litiumot —, az alkáliföldfémeket-, így a báriumot vagy kalciumot-, az ammóniumiont vagy az 1-4 szénatomos alkil-ammónium- vagy alka­­nol-ammónium-csoportot. A találmány szerinti készítményekben előnyösen alkalmazhatók azok a vegyületek, amelyeknek (I) ál­talános képletében Z oxigénatomot, A nitrocsoportot R1 legfeljebb 4 szénatomos alkilcsoportot, X hidro­génatomot és Y halogénatomot jelent. A találmány szerinti készítmények kitűnő herbi­­cid hatást mutatnak. Különösen előnyösek azok a ké­szítmények, amelyek hatóanyagként például az alábbi vcgyületeket tartalmazzák: l’-(etoxi-karbonil) -etil-5- (2-klór4-/trifluor- metil/-fenoxi) -2-nitro-benzoát; 1’­­(etoxi-karbonil-metil) -etil-5<2-klór-4- /trifluor-metil/­­fenoxi) -2-nitro-benzoát; 2’-(etoxi-karbonil)-etil-5-(2- kló.4- /trifluor-metil/-fenoxi) - 2-nitro-benzoát; 1’ (etoxi-karbonil)-inetil -5-{2-klór4- |trifluor-metil/-fe­­noxi) -2-nitro-benzoát; l’-etoxi-karbonil- 2-oxoporpil-5-(2-klór4- /trifluor-metil/-fenoxi) -2-nitro-benzoát; l’-{eU)xi-karboni1)-butil-5- (2-klór4-/trifluor-metil/­­fenoxi)-2-nitro-benzoát; 1 ’-(fenoxi-karbonil)-etil-5-(2- klór4- /trifluor-metil/-fenoxi) -2-nitro-benzoát; 1’­­(etoxi-karbonil)-propil -5-(2-klór4-/trifluor-metil/-fe­­noxi) -2-nitro-benzoát; r-etoxi-karbonil-3’-metil-butil -5-(2-klór4-/trifiuor-metil/-fenoxi) -2-nitro-benzoát; 1 ’-{etoxi-karbonil)-etil-5-{2-klór4-/trifluor-ineti]/-fe­­noxi)-2-bróm-benz.oát; l’-(etoxi-karbonil)-2’-hidroxi­­propil-5-(2-klór 4-/trifluor-metil/-fenoxi)-2-nitro-ben­­zoá t ; 1 ’-(ctoxi-karbonil)-etil-5 -(2-klór4- Jtrifluor-me-til/-fenoxi) -2-ciano-benzoát; l’-(etoxi-karbonil)-etil-5- (2,6-diklór4- /trilluor-metií/-fenoxi)-2-nitro-benzoát; 1 ’-{etox:-karbonil)-etil-5- (2-klór-6-bróm 4-/trifluor­­metil/-fenoxi)-2-ciano-benzoát;és l’-(rio-etil-karbonil) -etil-5-(2-k]ór4-/trifluor-metil/ -fenoxi)-2-nitro-benzo­­át. A fenti képletű vegyületek sztereo- és optikai izo­­meijeit tartalmazó készítmények szintén a találmány oltalmi körébe tartoznak. Az (?) általános képletű vegyületeket például úgy állíthatjuk elő, hogy helyettesített, (II) általános kép­letű benzoil-halogenidet — M halogénatomot jelent - alkohollal vagy (III) általános képletű, helyettesí­tett «-hidroxi-karbonsav-észterrel - Q hidroxilcso­­portot jelent — reagáltatunk, vagy megfelelően he­lyettesített, (II) általános képletű benzoe-sav szár­mazékot — M hidroxilcsoportot jelent — helyettesí­tett, (III) általános képletű a-halogén-karbonsav-ész­­terrel — Q halogénatomot jelent — hozunk reakcióba az irodalomból ismert módszerekkel, a csatolt rajz szerinti A) reakcióegyenlet értelmében, az M és Q cso­port közül az egyik halogénatomot és a másik hidro­­xil-csoportot jelent. A benzoil-halogenidek vagy benzoesavak és a he­lyettesített a-hidroxi- (vagy a-halogén)-karbonsav-ész­­terek a kereskedelemben beszerezhetők vagy ismert eljárásokkal előállíthatok. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös megvaló­sítási módja szerint úgy járunk el, hogy a helyettesí­tett benzoil-halogenid legalább sztöchiometrikus mennyiségét adjuk keverés közben a helyettesített a-hidroxi-karbonsavhoz, előnyösen valamilyen sav-ak­­ceptor, így például trietil-amin, piridin, N,N-dimetil­­anilin jelenlétében. Minthogy tipikusan exoterm reak­ció játszódik le, a helyettesített benzoil-halogenidet részletekben adagoljuk be oly módon, hogy a reakció­­ejegy hőmérséklete ne emelkedjék túlzottan 35°C föíé._ Ha a (I) általános képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy helyettesített benzoesavat a-halogén-kar­­bonsav-cszterrel reagáltatunk, — előnyösen az utóbbit adjuk az. előzőhöz - azo-vegyület, így például 1,5-dia­­zobiciklo [5.4.0] undec-5-én (DBU) jelenlétében. Bár­melyik szintézismódot választjuk, a reakciót kívánt esetben valamilyen közömbös oldószer, például ben­zol, meülén-klorid, kloroform, etil-acetát, tetrahidro­­furán és hasonló jelenlétében is megvalósíthatjuk. Ha befejeztük a helyettesített benzoil-halogenid adagolá­sát az o-hidroxi-karbonsav-észterhez (vagy az a-halo­­gén-karbonsav-észter helyettesített benzosavhoz), a reakcióelegyet forráspontig melegítjük, és addig for­raljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával, amíg a kí­vánt átalakulási fokot el nem értük. Ezután a reakció­elegyet szobahőmérsékletre hűtjük, egymást követően híg savval, híg bázissal és vízzel mossuk és a fázisokat elválni hagyjuk. A helyettesített difenil-étert bármi­lyen ismert módszerrel kinyerhetjük a szerves fázisból így például bepárlással, kristályosítással, vákuumban való szárítással vagy hasonló módokon. Kívánt eset­ben a terméket, a helyettesített difenil-étert tovább tisztíthatjuk, például átkristályosítással. Az alábbi I—XII. példában speciálisan helyettesí­tett difenil-éter-származékok előállítását mutatjuk be. I. példa l’-(etoxi-karbonil)-etil- 5-(2-klór4- /trifIuor-metil/-fe-191.024 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents