191016. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású kisülő lámpa javított árambevezetővel
1 191 j016 2 A találmány tárgya nagynyomású kisülő lámpa, amelynek egy kisülési teret körülvevő kerámia kisülő csöve van, amelynek ionizálható töltése, valamint két elektródája van, amelyek között a kisülési út van, legalább az egyik elektródának egy olyan elektródatartója van, amelynek egyik vége egy serleg-alakú átvezető eszköz falán nyúlik keresztül, és az átvezető eszközhöz, a fal oldalán, a kisülési tértől távolabbi oldalon gázzáróan van csatlakoztatva. A bevezetőben említett típusú lámpákat manapság általánosan használják, mind közterületi megvilágításra, mind helyiségek megvilágítására. Ezeknek a lámpáknak a töltése egy vagy több fémnek, és egy vagy több nemesgáznak a kombinációjából, vagy egy vagy több fémhalogénnek, higanynak és nemesgáznak a kombinációjából áll. Ezeknek a lámpáknak az az előnyük, hogy nagy a fény fluxusuk, míg méreteik kicsik és élettartamuk hosszú. A jelen leírás szempontjából kerámia kisülő cső alatt egy olyan kisülő csövet értünk, amely kristallin-oxidból áll, mint például monokristályos zafírból vagy polikristályos, tömören szintereit alumínium■oxidból. Az ismert lámpáknál az elektródatartó a serleg-alakú átvezető eszközön bizonyos játékkal nyúlik keresztül. A gázzáró csatlakozást általában egy forraszt ómassza alkotja, amely az elektródatartó és az átvezető eszköz közötti játékot teljesen tömíti .* Azt találtuk, hogy a gyakorlatban ezeknél a lámpáknál két hátrány gyakran jelentkezik. Először azt találtuk, hogy az elektródatartó és az átvezető eszköz közötti játék jelenléte oda vezethet, hogy az elektródatartó a kisülő csőhöz képest ferde helyzetet vehet fel, aminek eredményeképpen a kisülési útnak a helyzete a kisülő csőhöz képest hátrányosan változik meg. Ezen túlmenően az elektródarés és ílymódon a lámpa működése közben a két elektróda közötti feszültség ezáltal megváltozik. A második hátrány az, hogy azon túlmenően, hogy a forrasztómassza lezárja az elektródatartó & a serleg-alakú átvezető eszköz közötti teret, a forrasztómassza az átvezető eszközön keresztülhatolni igyekszik egy meghatározott távolságban a kisülési térbe. Azt találtuk, hogy ez a lámpa fényének és villamos tulajdonságainak a hátrányos változását eredményezi, mivel a töltés alkotóelemei és a forrasztómassza között reakciók lépnek fel. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan eszköznek a kidolgozását, amelynek a segítségével az említett hátrányok jelentősen elkerülhetők. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt lámpával a találmány szerint úgy értük el, hogy a serleg-alakú átvezető eszköz a kisülési térrel ellentétes irányban van az elektródatartó körül deformálva, és az elektródatartóval legfeljebb az elektródatartó átmérőjének megfelelő hossz mentén szorítva kapcsolódik. Az elektródatartónak és az átvezető eszköznek a találmány szerinti lámpában az egymáshoz történő rögzítése rendkívül hatásosan megakadályozza azt, hogy a forrasztómassza behatoljon a kisülési térbe. Ezen túlmenően azt is megállapítottuk, hogy a szerkezetnek a forrasztás előtt olyan szilárdsága van,hogy az elektródatartónak az átvezető eszközhöz, valamint a kisülő csőhöz képesti meghelyezése reprodukálhatóan biztosítható. A találmány szerinti megoldásnak ezen túlmenően az az előnye, hogy az ismert megoldásokhoz képest további anyag felhasználása csak elhanyagolható mennyiségben szükséges. A serleg-alakú átvezető eszközzel kapcsolatban a következő megjegyzéseket tehetjük: Ez az eszköz, amely legalább részben a kisülési tér határát alkotja, ellenálló kell legyen a kisülési csőben levő töltéssel szemben, mind a lámpa kikapcsolt, mind a lámpa működése közbeni állapotában. Ezen túlmenően, az átvezető eszköz olyan anyagból kell hogy legyen, amelynek a hőtágulási együtthatója csak kismértékben tér el a kerámia anyagból levő kisülő cső hőtágulási együtthatójától, amely kisülési csőbe az átvezető elem be van helyezve. A gyakorlatban az átvezető elem molibdénből, nióbiumból, vagy ezeknek a fémeknek az ötvözetéből alakítható ki. Jóllehet, a moübdén és nióbium, valamint ezek ötvözetei nagyon költségesek, flymódon előnyös,ha ezeknek az anyagoknak az egyes lámpákban felhasznált mennyiségét olyan kis mennyiségre korlátozzuk, amennyire az csak lehetséges. Azok az eszközök, amelyek az elektródatartónak az átvezető eszközhöz képesti, valamint a kisülő csőhöz képesti pontos meghelyezését biztosítják, ismeretesek az 1 290 089. számú GB szabadalmi leírásból. Ennél az ismert lámpánál az átvezető eszköz lényegében duplafalú hengerként van kialakítva, amelynek a belső fala az elektródatartót olyan hosszúságban veszi körül, amely a kisülési tér kerületét jóval meghaladja. Jóllehet, az elektródatartónak a pontos meghelyezése ilymódon elérhető, azonban az átvezető eszköznek a duplafalú kialakítása jelentős mennyiségű anyagfelhasználást jelent ennél az alkatrésznél. Egy olyan szerkezeti kialakításnál is, amelynél az elektródatartó és az átvezető eszköz közötti kapcsolat jóval túlnyúlik a kisülési tér kerületén, amint azt a 4.019.078. számú US szabadalmi leírás is mutatja, az átvezető eszközhöz jelentős mennyiségű anyagra van szükség. A találmány szerinti lámpa egy előnyös kiviteli alakjánál a serleg-alakú átvezető eszköz nyitott vége a kisülési térrel ellentétes irányban van. Ez a megoldás biztosítja azt az előnyt, hogy az átvezető eszköznek a fala, amely az elektródatartó által és annak mentén van deformálva, az átvezető eszköz nyitott vége felé irányul, amely - abban az esetben is, ha ez a fal csak kismértékben van deformálva — jól szorító, természetes kapcsolatot biztosít a deformált fal és az elektródatartó között. Megjegyzendő, hogy a lámpa méretezésénél előnyös, ha a fal deformálását csak kismértékben végezzük el. A találmány szerinü megoldás különböző módon valósítható meg. Egy megbízható és egyszerű módszer szerint az elektródatartót keresztülnyomjuk a serleg-alakú átvezető eszköz falának alaprészén. Abban az esetben, ha a serleg-alakú átvezető eszköznek az átmérője a 400 pm-t meghaladja, akkor előnyös lehet a serleg-alakú átvezető eszköz alaprészén előzőleg egy lyukat kialakítani, amelynek az átmérője kisebb, mint az elektródatartó átmérője. A találmányt az alábbiakban egy, a mellékelt rajzokon is bemutatott kiviteli példa kapcsán ismertetjük részletesebben,ahol az / 1. ábra egy nagynyomású kisülő lámpát mutat, a 2. ábra egy ismert lámpa esetén mutatja az átvezető eszköz és az elektródatartó közötti kapcsolódást hosszmetszetben, és a 3. ábra az átvezető eszköz és az elektródatartó közötti kapcsolódásnak a találmány szerinti megoldását mutatja hosszmetszetben. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
