191001. lajstromszámú szabadalom • Utókeveréses örvényégő, főleg kazánokhoz

1 191.001 2 hüvely lefelé mozdul el, az 56 hüvely viszont helyben marad. Következésképpen az 52 vezérpályák elfordít­ják az 50 vezetőrudakat, ezáltal a 2 perdítőelemek helyzete és ennélfogva a levegőperdítés mértéke meg­változik, például a 2 perdítőelemek a 2'-vel jelölt helyzetbe kerülnek (5. ábra). Ezzel egyidejűleg a 2 perdítőelemek maguk is hődeformációt szenvednek, azaz görbületük megváltozik, így a két hődeformáció szuperponálásából kiadódó helyzet, illetve alak fogja végül is a perdítés mértékét meghatározni. Egyébként itt a távvezérlés lényegében megegye­zik a fentebb ismertetettekkel. A teljesítményigény 21 jeladója a 22 vezérlőegységen keresztül vezérli a 19 állítómotort, amely a 20 és 18 fogaskeréken keresztül elfordítja a 11 hüvelyt a kívánt mértékben, eközben a 8 gázszelep kiömlését alapértékre beszabályozza. A 7 fúvóka itt is 38 adagolóegységgel van kapcsolatban, amely járulékos 57 állítómotorral van vezérlő kapcso­latban (a fentiekben már ismertetett módon). Az 57 állítómotor 58 fogaskereke 59 fogaskerék­kel kapcsolódik, amely az 1 égőház 60 furatában el­­fordíthatóan ágyazott 61 hüvelyen van kialakítva. A 61 hüvely 62 menet révén kapcsolódik a 11 hüvellyel. Az 59 fogaskerék elfordításával a 11 hüvely és a 8 gázszelep 9 szeleptányérja egyrészt axiálisan eltol­ható, amivel Q kiömlés szabad nyíláskeresztmetszete beállítható, másrészt az előírt mértékben módosul a 8 gázszelep kiömlése is. A 4. és 5. ábra szerinti megoldás olyan változat­ban is készülhet, amelynél például csak az ikerfémből készült 15 « menesztőelemet alkalmazzuk merev 2 perdítőelemekkel. De olyan változat is elképzelhető, amelynél csak ikerfémből készült 2 perdítőelemeket alkalmazunk, (ilyenkor a 15^menesztőelemet és tar­tozékait természetesen elhagyjuk). A 6. ábrán az 1-5. ábrák bánnelyike szerinti utóke­­veréses örvényégő részlete látható , amely M láng­modulál ó-szerkeze ttel van ellátva. Ennek turbolens lángstabilizáló-alakformáló 63, 64, 65, 66 elemei van­nak, amelyek részben határolják az L lángteret. A 63-66 elemek égőszájhoz és egymáshoz képesti vi­szonylagos helyzete a találmány szerint a tűztér fala­zatán kívül elrendezett 67 állítószerkezettel szabá­lyozható. A 63-66 elemeknek az a rendeltetésük, hogy megfelelő beállításukkal az É égő akár üzemelő állapotban is jói illeszthető legyen a hőhasznosító (például kazán, illetve izzítókemence) tűztérigényé­­hez. A kísérleti tapasztalataink bizonyították ugyanis, hogy intenzívebb lángkiégés érhető el azzal, ha a tüzelőanyag-levegő keverék perdítésének mértékét csökkentjük, és/vagy a láng alakját a 63-66 elemek­kel szabályozzuk. A jelen esetben a 67 állítószerkezet a 63-66 ele­mekhez rögzített 68 rudakból és ezekhez csatlakozó állító-rögzítő 69 egységből áll. Az állító-rögzítő 69 egység lehet például csavarorsó-csavaranya kapcsolat (6. ábra baloldali része), vagy egymással kapcsolódó menete hüvelyek kombinációja (6. ábra jobboldali ré­sze). Adott esetben az égőszáj ellátható változtatható nyílásméretű 70 szűkítőelemmel is. A 2 perdítőelemeken keresztül turbulens áramlás­ban lévő tüzelőanyag-levegő elegy hagyja el az É égőt, áthaladva a 70 szűkítőelemen sorba érintkezésbe kerül a lángstabilizáló, alakformáló 63—66 elemekkel, amelyek az amúgyis örvénylő elegyet fokozottabb örvénylésekre és profiljuk felületének követésére kényszerítik. Mivel a találmány szerinti M lángmoduláló-szcrke­­zet 63-66 elemei az égő középvonalával koaxiálisán vannak elrendezve, ezek axiális irányú állítással, kö­vetkezésképpen az égő elegy nyila si kűpszöge, vagy más profilja szabályozható. Ezzel az az előny jár, hogy a tűztérben az előírt arányok szerinti hőterhelés­­-elosztást, másrészt változó paraméterek között az égc optimálist megközelítő tüzeléstechnikai jellemzők szerinti üzemét teszi lehetővé, ami a gazdaságos tüze­lőanyaghasznosítást tovább javítja Az M lánginodulá­­ló-szerkezet alkalmazásával a kísérleti tapasz tain k sze­rint a lehető legnagyobb lángstabilizálás érhető el, valamint egyúttal gátat vet a hőhasznosítót károsító NOx képződésnek. A találmány szerinti utókeverésesörvényégő főleg kazánokhoz, de például alacsony hőmérsékletű ke­mencetüzelésnél is gáz és/vagy olaj tüzelőanyaghoz, vagy bármely más áramoltatható üzemanyaghoz (pél­dául éghető gázzal szállított szénporhoz) igen gazda­ságosan alkalmazható. A tüzelőanyag-levegő keverék kicnilési perdületét a találmány szerinti égő az utó­szabályzás révén automatikusan az égési levegő min­denkori hőinérsékletéhez igazítja, ezáltal változó égé­sik vegő-hőmérsé kleteknél is állandó marad a lángsu­­gár hossza. Továbbá, a teljesítménytartomány minden pontján pontosan betartja a találmány szerinti égő a tüzelőanyagra specifikusan megállapított tüzelőanyag­­-levegő tömegarányt. Az égésilevegő például a kazán füstgázok huIJadékhőjcvei előmelegíthető, ezáltal igen hatékony tüzelőanyag-megtakarítás érhető el a hő­hasznosító teljesítményének és a tűztér terhelésének megváltozása nélkül. Járulékos előny, hogy például gáz és olaj együttes tüzelése esetén az égés során keletkezett hőmennyi­ség nagy részét jól sugárzó (azaz az olajégő lángjával azonos jellegű) láng szolgáltatja, de ebben a lángban elégetett szénhidrogén szabadon megválasztható rész­arányát a viszonylag olcsóbb gázból, például földgáz­ból nyerheti a fogyasztó. A tűztérben ilyenkor nem változik meg lényegében a sugárzott és a konvektiv ú­­ton történt hőközlés aránya, tehát a hőhasznosító berendezés teljesítménye és élettartama a tervezett értéken tartható. Jóllehet a fenti példakénti kiviteli alakoknál az égési levegő áramoltatására az égő előtt elrendezett nyomóventilátort említettünk, a találmány kiterjed olyan kivitelekre is, amelyeknél az égési levegő 3 be­­ömlésen keresztüli áramoltatása az égőházban, vagy az után elrendezett ventilátorral, vagy például ké­ményhuzattal van megoldva. A találmány szerinti örvényégők felépítésénél az olaj bevezetése céljára nyomás, vagy közegporlasztá­­sos fúvókával azonos értelemben forgóserleg, azaz mechanikus porlasztás is alkalmazható. A találmány kiterjed a folyamatos szabályozású égőkénél egyszerűbb járulékos elemekből felépített, állásos teljesítményszabályozású égőkre is. Szabadalmi igénypontok 1. Utókeveréses örvényégő, főleg kazánhoz, égési­­levegő-beömléssel ellátott égőházzal, ebben áramlás­­irányban tekintve az égőszáj előtt elrendezett perdí­tőelemekkel, szabályozható kiömlésű tüzelőanyagve­zetékkel, valamint szabályozhatóégésilevegő-kiömlés­­sel, azzal jellemezve, hogy az égésilevegő kiörriésének (Q) szabad nyíláskeresztmetszetét és/ 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents