190957. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 96-99,9 tömeg% alumínium-oxid tartalmú tömör és homogén szövetszerkezetű, polikristályos alumínium-oxid kerámiák előállítására

1 19C 957 2 A találmány tárgya eljárás 96-99,9 tömeg% alu­­mínium-oxid tartalmú, tömör és homogén szövet­­szerkezetű, polikristályos alumínium-oxid kerámi­ák előállítására. Ismeretes, hogy azok az alumínium-oxid (ko­rund) kerámiák rendelkeznek a legkedvezőbb me­chanikai-, elektrotechnikai-, kémiai-, stb. tulajdon­ságokkal, melyek magas alumínium-oxid tartalmú­ak, finom kristály-szemcsézettségűek és a lehető legtömörebb szövetszerkezetük van. Ezek elérése érdekében kémiailag tiszta, főleg alkáliamentes, finom szemcsézettségű alapanyagot használnak, melyet hasznos adalékokkal látnak el, s melyet nagy nyers-sürüségre történő formázás után a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten zsugoríta­nak tömör idomtestté. A nagytisztaságú, (99,7 tö­­meg% feletti alumínium-oxid tartalmú) idomtestek zsugorítása, mely részművelet a kész kerámia végső paramétereit mintegy 80%-ában megszabja, igen fontos műveleti lépcső, s általában több óráig tartó, 1750 °C hőmérséklet körüli égetést jelent. így például Ziegler (Keram. Zeitschrift, 33, 12, 1981) 0,25 tömeg % magnézium-oxid bevitelével 1750 °C hőmérsékletű zsugorítással készített alumí­nium-oxid kerámiákat; Abraham (Cercl. Met. Inst. 20, 1979, Bukarest) 0,1-0,3 tömeg% magnézium­­oxid, titán(IV)-oxid, króm(III)-oxid és mangán(II)­­oxid bevitelével ugyancsak 1750 °C hőmérsékletű égetéssel állított elő alumínium-oxidból kerámiá­kat; Orlova (Ogneoporüh, 10, 1980) 90%-ában 4 pm-nél finomabb kristály-szemcsézettségű alumí­nium-oxidból granulátumokat készített, melyeket 1750 °C hőmérsékleten zsugorított. E magas hőmérsékleten azonban jelentős, mint­egy 10-szeres szemcseméret-növekedés lép fel, melynek csökkentésére használják a különböző adalékokat. Az adalékanyagok mennyiségének függvényében lecsökkenthető a zsugorítási hőmér­séklet is, de a kerámia veszít a nagytisztaságú ido­mokra jellemző kiváló értékeiből. Sok esetben ez nem hátrányos, vagy gazdaságilag indokolt az ala­csonyabb hőmérsékletű zsugorítás végrehajtása, azonban az így készített idomtesteket csak az adott célra lehet felhasználni. így például a 156 766. számú magyar szabadalmi leírás szerint 2-4 tömeg % üvegfázisú brittel az alu­mínium-oxid zsugorítását még igen magas, 1750 °C hőmérsékleten végezték, hogy megfelelő tömörségű és fémezhetöségű kerámiát kapjanak. Az 1 268 018. számú angol szabadalmi leírásban megadott össze­tételű és 4 tömeg %-ban adagolt frittel 1593 °C hő­mérsékleten tudtak alumínium-oxid testet zsugorí­tani. Az 1 310 443. számú angol szabadalmi leírás szerint 5-10 tömeg % üvegfázisú frittet vittek be, s ezáltal a zsugorítási hőmérsékletet 1350-1450 °C-ra szállították le. Köztudott, hogy az így készített termék alacsony lágyuláspontja, nagy felületi érdessége és políroz­­hatatlansága, csökkent értékű kémiai ellenállása és mechanikai szilárdsága miatt csak korlátozott terü­leten használható. Természetszerűleg a zsugorításnál meghatározó szerepe van az alumínium-oxid alapanyagnak is, mert például a különlegesen előálított alumínium­­oxidok esetében kevés adalékkal is lehet alacsony ? hőmérsékleten zsugorítani. így például az 1 371 068. számú angol szabadalmi leírás szerint alumínium-izopropilátból előállított por 0,1 tö­­meg% magnézium-oxiddal aktiválva 1500 °C hő­mérséklet körül jól zsugorodott; vagy például az 1 465 111. számú angol szabadalmi leírásban olvas­ható megoldás kidolgozói az úgynevezett „reaktív” alumínium-oxidot 0,2 tömeg % magnézium-oxid, vas(III)-oxid jelenlétében ' 1600 °C hőmérsékleten tudták színtereim; Schulz (Interceram, 30, 4, 1981) Alcoa gyártmányú (US A) XA-16 jelű „reaktív” alumínium-oxidból sajtolt idomtesteket, melyeket 1600 °C hőmérsékleten 2 órás zsugorítással tömörí­tett. Ezek az utóbbi évektœn kifejlesztett különleges alumínium-oxid alapanyagok azonban az ipari, timföldeknél vagy ezekből tisztítással előállított ke­rámiai alapanyagoknál lényegesen magasabb áron kerülnek forgalomba és emellett a lineáris zsugoro­dásuk eltérő volta, például a szerszámozás miatt sem hagyható figyelmen kívül. A nagy tömörség fokozását célozzák a meleg izosztatikus (HIP) sajtológépekre épülő technoló­giák is, melyekkel többnyire különleges alumíni­­um-oxidok formázás és előégetés utáni, 1400-1520 °C hőmérsékletű vákuumban vagy nagy nyomású védőgázban történő szinterelését végzik, így elérik a közel elméleti, 3,96 g/cm3-es sűrűséget is, mint arról Halcomb (Ceram. Bull. 61, 12, 1982) és Furukawa (Ceam. Bull. 62, 12, 1983) beszámol­nak. A HIP sajtolok eredményessége melletti hátrá­nyuk a magas beszerzési ár és az energia-igényes üzemeltetés. A felsoroltakon kívül még számos kutatási és szabadalommal védett gyártástechnológiai eljárás ismeretes. Ezek közös jellemzője, hogy vagy kevés adalékkal dolgoznak és magas hőmérsékletű zsu­gorítást írnak elő, vagy sok idegen anyagot visznek be, s így leszállítják a szinterelési hőmérsékletet, de az így készített kerámia - szemben az előbbivel - csak korlátozott területen használható fel. Ezt a hiányt pótolja a találmányunk szerinti eljá­rás, mely lényegében a gallium-oxid specifikus, zsu­gorítási hőmérsékletét leszállító és egyben a tömö­rödési elősegítő hatására épül. A találmányunk lényegét képező fiziko-kémiai mechanizmus a következők szerint foglalható ösz­­sze: Ismeretes, hogy a gallium-vegyületek a megfelelő alumínium-vegyületekkel nagy hasonlóságot mu­tatnak, mivel a Ga3+-ion átmérője (0,06 nm) ha­sonló a vele rokon Al3+-ionéhoz (0,05 nm), s így az alumínium-vegyületek kristályrácsába könnyen be­épül. A gallium- és az a lumínium-vegyületek közti reakció már néhány száz °C-on megkezdődik (G. Hill, stb. J. Amer. Ceram Soc. 35, 6, 1952), amikor is GaAI03 képlettel jellemezhető, 810 °C hőmérsékletig állandó vegyület keletkezik. Maga­sabb hőmérsékleten ez alfa-alumínium-oxidra és béta-gallium(III)-oxidra esik szét, de 1500 °C körü­li hőmérséklettartományban, megfelelő körülmé­nyek között szilárd fázisú reakció eredményeként a gallium-oxid stabilan beépül az alfa-korund kris­tályrácsába. Ennek eredményeként az 1740 ± 15 °C olvadáspcntú (Ullmann, 7. köt. 1956, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents