190953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ruha-,bőr- és műbőr-, továbbá szőrmeipari széria- és felfektetési rajzok előállítására, valamint vágószerkezet, különösen szabásminták kivágására

1 190 953 2 A találmány szerinti eljárás foganatosítására al­kalmas berendezés osztott intelligenciájú egységek­ként egymással csatolható legalább egy intelligens digitalizálóból, központi számítógépből, különö­sen programozható mikroszámítógépből, önálló intelligens grafikus munkahelyből és intelligens rajzgépből áll. A már fentebb részletezett adatar­chiválási rendszer alkalmazása szempontjából elő­nyösnek bizonyult olyan berendezések kialakítása, amelyek öntöltő szériázási adatbankkal ellátott központi számítógépet tartalmaznak. Az intelli­gens grafikus munkahely előnyösen egy a központi számítógéppel összeköthető grafikus displayt tar­talmaz és a berendezésnek célszerűen egy a szabás­minták megfelelő anyagokból, például papírból, kartonból, prespánból vagy más alkalmas anyag­ból való kivágására szolgáló számítógépvezérelt intelligens vágószerkezete is van. A tárgykörben körvonalazott találmányunk sze­rinti vágószerkezetnek egy a kivágandó mintaanya­got hordozó helytálló asztalhoz képest derékszögű koordinátarendszerben abszcissza (X) és ordináta (Y) irányban előnyösen számítógéppel előállított vezérlőjelekkel menesztett plotterszánhoz csatla­koztatott tartólapban ágyazott, a kivágandó min­taanyag síkjára merőleges tengellyel együttforgó tartón elrendezett, a mintaanyag síkjával párhuza­mos tengelyű, forgatva hajtott vágótárcsája van, és a tartó tengelye egy léptetőmotorral van hajtókap­csolatban. A tartólap a plotterszánhoz egy a minta­anyag síkjával párhuzamos billenőtengely közbeik­tatásával van egy elektromágnes révén két végállás között billenthetően csatlakoztatva. A mintaanyag síkjára merőleges tengely és a léptetőmotor közé célszerűen egy csigakerékből és egy csigából álló csigahajtómű van beiktatva. A találmány szerinti vágószerkezetnek előnyösen fogazott vágótárcsája van, amely egy a tartóra felfogott villamos motor tengelyére van közvetlenül és cserélhető módon felerősítve. A vágószerkezet egy a tartólaphoz cél­szerűen rögzítőcsavarral helyzetbeállítható módon csatlakoztatott, a vágótárcsával térközzel párhuza­mos tapintótárcsával is el van látva, amely a min­denkori vágásmélység beállítását teszi lehetővé. A találmány szerinti eljárást, berendezést és vá­gószerkezetet az alábbiakban konkrét példák ill. példaképpeni konkrét kiviteli alak kapcsán a csa­tolt rajzra hivatkozással ismertetjük és világítjuk meg részletesebben. A rajzon az 1. ábra egy példaképpeni kiindulási méretű sza­básminta kontúrvonalán a minta digitalizálásához eljárásunk szerint felvett ill. kijelölt szériázási és segédpontokat feltüntető vázlat, a 2. ábra a felvett segédpontok arányos transzfor­máció útján történő származtatását magyarázó vázlat, a 3. és 4. ábra a szabásminta görbevonalú kontúr­szakaszainak a spline-technika alkalmazásával tör­ténő előállítását ill. származtatását megvilágító vázlat, az 5. ábra egy szabásminta interaktív módszerrel történő felfektetési rajzzá rendezéséhez alkalmazott transzformációkat érzékeltető vázlat, a 6. ábra a találmány szerinti vágószerkezet egy példaképpeni kiviteli alakjának egyszerűsített felül­nézeti vázlata, a 7. és 8. ábra a vágószerkezet kontúrkövetési rendszerét érzékeltető geometriai vázlatok, a 9. ábra a példaképpeni vágószerkezet kiemelt részletének elölnézeti képe részben metszetben, míg a 10. ábra a vágószerkezet kiemelt felülnézeti rész­letvázlata. A találmányunk szerinti eljárás sorrendben első lenyeges jellemzője szerint a kiindulási méretű sza­básminta kontúrvonalán fekvő minimális számú szériázási pontot és segédpontot választunk elő, ill. jelölünk ki. Az 1. ábrán érzékeltetjük, hogy egy példaképpeni középméretű szabásmintán szériázási pontokként minden esetben az 1, 2, 3, 4, 5 és 6 sarokpontokat, valamint jellemző, de nem sarok­ponti szériázási pontként a 7 pontot kell csupán kijelölnünk. Emellett a szabásminta görbeszaka­szokkal határolt kontúrtartományaiban rendre az íveltség, ill. görbület nagyságától függő számú se­gédpontot jelölünk ki. Az 1. ábrán ilyen pontok az egyes görbéket leíró 8, 9, 10, 11 segédpontok, ame­lyek térközeit az enyhe íveltség miatt viszonylag nagyra választhattuk meg, továbbá a 12, 13, 14, 15 segédpontok, és a 16, 17, 18, 19, 20 és 21 segédpon­tok. Jól látható az is, hogy az egyenesvonalú kon­túrszakaszokon segédpontok kijelölésére nincs szükség. Az 1. ábra azt is érzékelteti, hogy az 1 és 6 a 4 és 7, valamint a 3 és 2 sarokpontokkal közvet­lenül szomszédos 14, 12, valamint 11, 8 és 21, 16 segédpontokat az illető (szériázási) sarokpontok­hoz meglehetősen közelfekvően jelöltük ki úgy, hogy azok jó közelítéssel az illető sarokpontokban a görbeszakaszokhoz húzott érintőkre esnek. A gyakorlatban ezen említett segédpontokat a sa­rokpontoktól mért öt-tíz milliméter távolságban célszerű előválasztani, ill. felvenni. A találmány szerinti eljárás egy további jellemző­je szerint a kiindulási szabásminta kontúrján felvett segédpontokat arányos transzformációval módo­sítjuk a szériázott szabásminták megfelelő alapada­tainak képzéséhez. Az arányos transzformációval történő ponthelyzetmódosítást a 2. ábrán érzékel­tetjük. Az ábrából jól látható, hogy a kiindulási szabásminta P,, P2, PK pontjai, az arányos transz­formáció elvégzésével a szériázott szabásminta P'„ P 2, P'k pontjainak bemutatott helyzeteit veszik fel. Eljárásunk további, meghatározó jellemzője sze­ri it a szériázott szabásmintát, ill. szabásmintákat határoló görbeszakaszokat (de természetesen a ki­induló méretű szabásminta kontúrvonalának gör­­beszakaszait is) rendre az önmagában ismert spline technika alkalmazásával képezzük és rajzoltatjuk, ill. adott esetben vágjuk ki. Ennek érzékeltetésére szolgál a 3. és 4. ábra. A 3. ábrából jól látható, hogy az adott (pl. PK. PK+I) pontok olyan kétszer folyto­nosan differenciálható görbével vannak összeköt­ve, amely a végpontokban törésmentesen (közös érintővel) illeszkedik a következő, PK+2 pontig ter­jedő görbeszakaszhoz. Amennyiben a szabásminta kontúrja a végpontban töréssel folytatódik (pl. a 4. ábrán feltüntetett P, és P8 pontok), úgy a két vég­pont közötti görbeszakasz az adott P, és P8 vég­pontokban megadott érintőkhöz simul. 5 10 15 20 25 30 3b 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents