190939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciánhidridek előállítására

3 190.939 4 A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kiviteli módja szerint úgy járunk el, hogy a karbonilvegyüle­­tet lassú ütemben adagoljuk az alkáli-cianidot tartal­mazó oldószerrendszerhez, s utána lassan adagoljuk a sósavat. Ha a karbonilvegyületet - különösen az al­dehideket - túlságosan rövid idő alatt adagoljuk, ak­kor a ciánhidrin hozama lényegesen csökken. Elő­nyösen megválasztott reakció-körülmények megtar­tása mellett hosszabb adagolási idő nem befolyásolja a találmány szerinti ciánhidrin-szintézis jó hatásfo­kát. A találmány szerinti eljárást teljes általánosságban úgy hajtjuk végre, hogy a kabornilvegyület oldatát 0- 5 °C hőmérséklet-tartományban, lassú ütemben, 1- 2 óra alatt adagoljuk a fém-cianidot tartalmazó ol­dószerkeverékhez - előnyösen vizes oldószerkeve­rékhez -, s utána a reakcióelegyet egy órán át tovább keverjük. Ezután a reakcióelegyhez azonos hőmér­sékleten 2-3 óra alatt számított mennyiségű sósavat adagolunk, s ezt követően a reakcióelegyet 30 percen át tovább keverjük, majd szobahőmérsékleten dik­­lór-metánnal extraháljuk. A szerves kivonatot víz­mentes nátrium-szulfáton megszárítjuk, az oldószert vákuumban bepároljuk, s így desztillációs maradék­ként a kívánt ciánhidrint kapjuk. E nyerstermék igen jó minőségű és közvetlenül használható a további re­akciókhoz. A találmány szerinti eljárás során melléktermék­ként képződő fém-kloridok vízben kitűnően oldód­nak, viszont kevésbé oldódnak a kapott ciánhidri­­nekben, mint a technika jelenlegi állása szerint is­mert eljárások melléktermékei, így például a kálium­­hidrogén-szulfit, amely akkor képződik mellékter­mékként, ha kénsavat alkalmazunk. Ennek eredmé­nyeként a találmány szerinti eljárás során képződő fém-kloridok a reakcióelegyből könnyen eltávolítha­­tók. A találmány szerinti eljárást az alábbi kiviteli pél­dákban részletesen ismertetjük. Ezek a példák nem korlátozó jellegűek. 1. példa 2-Hidroxi-3-metil-butironitril előállítása 70,2 g (0,097 mól) izobutiraldehidet 0-5 °C hőmér­sékleten keverés közben egy óra alatt 48 g (0,98 mól) nátrium-cianid 116 g vízzel készült oldatához csepeg­tetünk. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet 0-5 °C hőmérsékleten egy órán át tovább keverjük, s utána az elegyhez keverés közben 0-5 °C hőmérsék­leten 2,5 óra alatt 96,5 g (0,98 mól) 37 tömeg%-os só­savat adagolunk. Ezután a reakcióelegyet fél órán át tovább keverjük, majd diklór-metánnal kétszer ext­raháljuk. A szerves kivonatokat egyesítjük, vízmen­tes magnézium-szulfáton megszárítjuk, s az oldószert vákuumban lepároljuk. így 89,2 g kitűnő minőségű terméket kapunk, amely a színképelemzés tanúsága szerint a cím szerinti vegyület. A hozam, a kiinduló anyagként felhasznált izobutiraldehidre vonatkoz­tatva 92,4%. 2. példa Aceton-ciánhidrin előállítása Az 1. példában leírt módon járunk el. 60 g (1,03 mól) vízmentes acetonból indulunk ki, amelyet 48 g (0,98 mól) nátrium-cianiddal és 96,5 g (0,98 mól) 37 tömeg%-os sósavval reagáltatunk. Ezután az extrak­­ciót diklór-metánnal végezzük. így 87,6% hozammal kapjuk a cím szerinti terméket, amelynek szerkeze­tét a színképelemzés igazolja. Összehasonlító példa Aceton-ciánhidrin előállítása irodalomban leírt el­járással Az Organic Synthesis II. gyűjteményes kötet 7. ol­dalán leírt eljárást alkalmazzuk. 500 g nátrium-cia­nid, 1,2 liter víz és 900 ml aceton keverékéhez 5 lite­res reakcióedényben, 10-20 °C hőmérsékleten, 3 óra alatt 2,1 liter 40 tömeg% -os kénsavat adagolunk, s utána a reakcióelegyet 15-20 percig keverjük, majd a só ülepítése végett félretesszük. A szerves réteget de­­kantálással elkülönítjük, a nátrium-hidrogén-szulfá­­tot szűrés útján eltávolítjuk és háromszor, egyenként 50 ml acetonnal mossuk. Az eredeti szűrletet és az acetonos mosófolyadékokat egyesítjük, a vizes ol­dathoz adjuk, s utána háromszor, egyenként 250 ml éterrel extraháljuk. A kivonatokat egyesítjük az elő­zőleg dekantálás segítségével elkülönített ciánhidrin­­nel és vízmentes nátrium-szulfáton megszárítjuk. Az étert és az el nem reagált acetont atmoszférikus nyo­máson desztillálva eltávolítjuk, és a maradékot váku­umban desztilláljuk. A terméket tartalmazó frakció 2000. Pa nyomáson 78-82 °C-on forr, súlya 640 g, a hozam nátrium-cianidra számítva 77,6% aceton-ci­ánhidrin.-3. példa Metil-etil-keton-ciánhídrin előállítása Az 1. példában leírt eljárást követjük. 72,1 g (1,0 mól) metil-etil-ketonból kiindulva 87 g cím szerinti terméket kapunk, ami a kiinduló anyagként felhasz­nált metil-etil-ketonra vonatkoztatva 88,9% hozam­nak felel meg. 4. példa 2-Hidroxi-n-valeronitril előállítása Az 1. példában leírt eljárást követjük. 70,2 g (0,97 mól) n-butiraldehidből kiindulva 81,3 g cím szerinti terméket kapunk, ami a kiinduló anyagként felhasz­nált n-butiraldehidre vonatkoztatva 84,6% hozam­nak felel meg. 5. példa 2-Hidroxi-3-metil-butironitril előállítása kísérleti üzemi méretben Az 1. példában leírt eljárás szerint 15,97 kg izobu­­tiraldehidből és 14,42 kg kálium-cianidból kiindulva 31,75 kg vízben 26,55 kg 37 tömeg%-os sósavoldat­tal, az 1. példában leírt feldolgozással 26,76 kg ki­tűnő minőségű, cím szerinti terméket kapunk. A ho­zam izobutiraldehidre vonatkoztatva 90%. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás az R'R2-C(OH)-CN általános képletű ciánhidrinek előállítására, a képletben R' és R2 jelentése egymástól függetlenül hidrogén­­atom vagy 1^6 szériatomos alkilcsoport, azzal jellemezve, hogy RI-C(=Ö)-R2 általános kép­letű karbonilvegyületet - a képletben R1 és R2 jelen­3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents