190910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás túlnyomásos egy és sokrétegkromatográfiához szorbensréteg rögzítésére alkalmas ragasztó előállítására
7 190.910 8 teljesen hasonló módon készült perforált réteglapra a perforált réstől 15 ram-re, egymástól 9-9 mm távolságra 3x15 db kamillaegyed virágzatdrogjából készült petroléteres kivonatot vittünk fel aliquot mennyiségben. A mintafelviteli helyek megszáradása után a lapokat pontosan egymásra illesztettük, legalulra pedig nem perforált, de impregnált szélű negyedik lapot tettünk, amelyet szintén 15 másik kamillaegyed kivonatából felvitt mintákkal láttunk el. Az így összeálló rendszer CHROMPRES 10 túlnyomásos ultramikro kamrába helyeztük. Kifejlesztésre benzolt használtunk, a párnanyomás 1,1 mPa, kifejlesztési idő pedig 16,2 perc volt. Kifejlesztés után a lapokat szétszedtük, megszárítottuk, majd 0,2 t% vanillint tartalmazó 90 t%-os kénsavoldattal befújtuk, 5 percig 105 °C-on melegítettük, majd vizuálisan és kromatogram-spektrofotométerrel értékeltük. A réteglapokon azonos fronttávolságot és azonos Rf-értékeket észleltünk, a szórás a megengedett határon belül volt. 2. példa Az 1. példában leírtakhoz hasonló módon kent szilikagél rétegeket 20x40 cm-es darabokra vágtuk. Ezeknek a réteglapoknak a szemben levő oldalairól a szorbenst 5-5 mm szélességben lekapartuk, és ott műanyagdiszperzióval víz- és oldószerálló műanyagfilmet alakítottunk ki, kétirányú túlnyomásos rétegkromatográfiához. A réteglap közepén 180 mm szélességben csatornát alakítottunk ki az oldószer-irányításhoz, míg a csatornától két oldalt 15-15 mm-re, egymástól 9-9 mm távolságra 15-15 különböző búza magfehérje hidrolizátum aliquot mennyiségét vittük fel. A mintafelviteli helyek megszáradása után a réteget CHROMPRES 10 túlnyomásos ultramikro kamrába helyeztük. A párnanyomás 1,2 MPa, a kifejlesztőelegy (n-butanol)-jégecet-víz 4:1:1 tf. arányú elegye volt. Kifejlesztési idő 68 perc volt. A kifejlesztés után a megszárított réteglapot 0,2 t%-os metanolos-ecetsavas, réz-szulfáttal telített ninhidrin reagenssel fújtuk be, melegítettük, majd a színes kromatogramot spektrofotométerrel értékeltük. 3. példa Az 1. példában leírt ragasztó segítségével a következő réteget kentük: 3-4 pm átlagos szemcseméretű 40 g talkumot 40 ml desztillált vízzel hígított 40 ml ragasztóval 75 sec-ig Waring-blendorban pépesítettük, majd a nyert tejfölös pépet 0,15 mm vastag tereftalát műanyagfóliára folyamatos kenéssel 0,15 mm vastagságban kentük, így a szárítás után 0,1 mm vastag talkumréteget kaptunk. Szélezés után 6 db 20x20 cm-es kész réteglapot nyertünk. Az így készült réteglapok három oldalán 5 mm szélességben a szorbenst lekapartuk, s műanyagdiszperzió [poli(vinil-acetát)- és poli(akril-amid)-tarta!mú] segítségével víz- és oldószerálló műanyagfilmet alakítottunk ki. Az impregnált szélű kész talkumréteglapokból az egyikre Digitalis növényi kivonatokat és autentikus Digitalis szívglikozidokat vittünk fel metanol-kloroform oldatból, aliquot mennyiségben. A réteglapot CHROMPRES 10 ultramikro kamrába helyeztük. Kifejlesztő oldószerelegynek (metil-etilketon)-víz 18:85 tf arányú elegyét használtuk. A kifejlesztési idő 25 perc volt. Szárítás után a réteget 20%-os vizes foszforsav-oldattal fújtuk be, s 120 °C-on 20 percig melegítettük, sárgás-zöldes foltokat kaptunk, amelyeket minőségileg és mennyiségileg értékeltük. 4. példa \z 1. példában leírt ragasztó segítségével koncentráló zónás réteget alakítottunk ki: a speciális módon kialakított kenőfej nagyobb tartályába (szélesebb kenőfelülettel) 33 g 6 pm átlagos szemcseméretű és 9 • 10“9 m belső átmérőjű szilikagél és 66 ml desztillált vízzel hígított 43 ml ragasztó (2,71% szilikagélre szánt'tva) szuszpenzióját öntöttük megfelelő pépesítés útin. Míg a kisebb tartályba (kisebb kenőfelülettel) Il g 15 /<m átlagos szemcseméretű kovaföld és 21.5 ml vízzel hígított 15 ml ragasztó pépjét mértük. A két pépet 0,1 mm vastag alumíniumfóliára folyamatos kenéssel 0,1 mm-es vastagságban kentük, így szárítás után 0,08 mm vastag koncentráló zónás réteget kaptunk, mégpedig 4 cm széles inaktív kovaföld sávot és 16 cm széles aktív, finomszemcséjű szilikagcl sávot. Szélezés után 10 db 20x20 cm-es réteglapot nyertünk, amelyeket az 1. példában leírtak szerint túlnyon ásos egyréteg-kromatográfiához szélimpregnáltuk. Elválasztásra különböző eredetű kamillaolaj mintákat használtunk, melynek összetevői (poliinek, szeszkviterpén-alkoholok stb.) éles sávokban váltak el. 5. példa Az 1. példában leírt ragasztó felhasználásával szililagél és gyanta kevert réteget készítettünk: 28 g ( pm átlagos szemcseméretű szilikagélt és 10 g 5— 8 /rm átlagos szemcseméretű erős kationcserélő gyantát 42,5 ml + 70 ml desztillált vízzel 60 sec-ig pépesítettük. A nyert pépet 0,1 mm vastag alumíniumfóliára folyamatos kenéssel 0,2 mm-es vastagságban kentük, így 0,17 mm vastag, sima tapintású, halványsárga réteget kaptunk. Szélezés után 7 db 20x20 cm-es réteglapot nyertünk. Túlnyomásos egy- és sokréteg-kromatográfiához a réteglapok széleit az 1. példában leírtak szerint impregnáltuk, ill. perforáltuk. A réteglapok hatékonyságának bizonyításához különböző növényi fehérjék sósavas hidrolizátumait és autentikus aminosav-elegyeket vittünk fel. Szárítás után a réteglapot CHROMPRES 10 kamrába helyeztük. Kifejlesztőelegynek 3,45-ös pH-jú citrát puffert használtunk, míg előhívó reagensnek 0,2 t%-os metanolos-ecetsavas ninhidrin reagenst. 6. példa 20 g akril-amidot és 8 g N,N’-metilén-bisz(akrilamid)-ot oldunk 1000 ml desztillált vízben. Hozzáadunk 2,8 ml TEMED-t, s a 23 °C-ra állított vizes oldatot egy irányban alaposan felkeverjük, majd 1,9 g kristályos (NH4)2S2Og-ot szórunk a felkevert oldat közepére. Az opálosodás 5 perc után elkezdődik, a teljes gélesedés 30 perc után fejeződik be. A gélt a továbbiakban az 1. példában leírt módon dolgozzuk fel. A nyert opálos ragasztóoldat sűrűsége 1.005 g/ml és relatív viszkozitása 6,8 volt. E ragasztó felhasználásával a következő réteget kentük: 40 g 3 pm átlagos szemcseméretű és 6 • 10-9 m belső átmérőjű szilikagélt 90 ml vízzel hígított 56 ml ra-5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
