190893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fogszuvasodást gátló, fehérje jellegű antigén preparátumik előállítására

9 190.893 10 eredményezi-e vagy más baktériumok antigénjeivel való keresztreaktivitás révén képződnek-e, mely baktériumokkal szemben az állatnak van immunvá­lasza. Egy másik kísérletben egy nyolc majomból álló csoportot immunizáltak a lábszárba adott, teljes sej­teket és alumínium-hidroxid adjuvánst tartalmazó szubkután injekcióval (Cohen és munkatársai: Brit. Dent. J., az ezen példában már hivatkozott cikk sze­rinti 11. csoport), a kontrollcsoport is 8 állatból állt. Ebben az állatcsoportban az antigén A antitestjeinek szintje az összes kontrollállatban emelkedett, az átla­gos titer 1/520 volt. (Megjegyezzük, hogy az eljárás változtatása miatt a különböző csoportoknál kapott literek nem hasonlíthatók össze.) A teljes baktéri­umsejtekkel immunizált állatoknál az átlagos titer hat hónappal az injekció után 1/2830 volt - kontrolié­nak csaknem ötszöröse. Az immunizált állatokban az antigén B antitestjei is jelen voltak. A kontrolihoz képest az immunizált állatoknál a fogszuvasodás 55%-os csökkenését észlelték. 6. példa Az elválasztott sejtfalak immanogenitása A korábban leírt immunizálás az Ingbritt-törzs kü­lönválasztott sejtfalaival (Bowen és munkatársai: Brit. Dent. J.. 45-48, [1975]) védettséget biztosított ennek a törzsnek az újabb fertőzése ellen. A tripszin­­nel kezelt sejtfalakkal végrehajtott immunizálás nem eredményezett védettséget, ami azt bizonyítja, hogy a védekezés kiváltásában fehérjetermészetű anyag játszik szerepet. Szérumot vettek 4, az Ingbritt-féle törzs sejtfalpreparátumával immunizált, majd ugyanezzel a törzzsel fertőzött C csoportba tartozó majomtól (Bowen és munkatársai), öt kontroll álla­tot hasonlóan kezeltek immunizálás nélkül. A kontroll állatok antigén A antitest titerje 3 állat esetében 1/20-nál kisebb volt, egy állatnál 1/80-ad és egy állatnál 1/1280-ad volt, míg az immunizált és vé­dett állatok esetében a titer 1/80-ad és 1/640-ed kö­zött volt; átlagértéke 1/220-ad. Ezeket az értékeket az utolsó injekció beadása után 20 hónappal vett szé­rum mintákból állapítottuk meg. A szintek természe­tesen közvetlenül az injekció után magasabbak is le­hettek. Öt évvel a kísérlet megkezdése után a négy kísér­leti állatnál összesen négy fogszuvasodás esetet ta­pasztaltak. Az öt kontroll állatnál összesen hatvann­égy fogszuvasodás esetet tapasztaltak, és a fogszuva­sodások száma fordított arányban állt a szérumban levő antitest mennyiségével, a legnagyobb fokú szu­vasodás annál a két állatnál következett be, melyek egyáltalán nem mutattak antitest választ. Kilenc évvel a kísérlet megkezdése után öt állat volt életben, miután kettő-kettő az immunizált és a kontrollcsoportból elpusztult. A három élő kontroll állat mindegyikénél erősen fokozódott a fogszuvaso­dás, 56, 69, 93 megtámadott fogfelületük volt. Az egyik immunizált állatnál egyetlen fog romlott el kis­mértékben, míg a másiknál fogszuvasodás egyáltalán nem következett be. 7. példa A tiszta antigén A immunogenitása A fenti eredményekből látható, hogy a teljes sejt­tel vagy baktérium sejtfallal a szervezetbe juttatott 5 antigén A és B alkalmas immunválasz kiváltására ad­­juváns nélkül (C csoport) vagy alumínium-hidroxid adjuváns egyidejű hozzáadásával (11. kísérlet). A tiszta antigénekkel való immunizáláskor azonban gyors és tartós hatás kiváltásához szükséges adjuváns 10 jelenléte is. Egyetlen majom immunválaszai (testsú­lya körülbelül 5 kg), melyet 50 Mg antigén A-val im­munizáltunk (az antigént a fent leírt ammónium-szul­­fátos kicsapással készítettük), alumínium-hidroxid hozzáadása mellett, a 2. ábrán láthatók. 15 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás emlősök fogszuvasodását gátló antigén 20 preparátumok előállítására Streptococcus mutans specieshez tartozó baktériumok tenyésztésével sejt­­tenyészet előállítására szolgáló tenyészközegben, a tenyészetből legalább a sejtfalak eltávolításával és a kapott fehérjeoldatból az antigén preparátum elkü- 25 lönítésével, azzal jellemezve, hogy az antigén-prepa­rátumot a fehérjeoldatból - kívánt esetben tisztítás céljából ammónium-szulfátos kicsapás után - affini­tás kromatográfiával nyerjük ki immobilizált antites­ten, ahol az immobilizált antitest egy vagy több anti- 30 génre specifikus és ezek az antigének (I) 29 000-es molekulasúlyúak és izoelektromos pontjuk 4,1-4,5, és I genetikus típusú Streptococcus mutans - kivéve a Streptococcus NC IB 11516 mikroorganizmust-sejt­falain maradnak 10 g/1 nátrium-dodecil-szulfát vízzel 35 készített forrásban lévő oldatával 20 percig tartó ext­rahálás után vagy (II) olyan fehérjék, amelyek szero­­lógiailag reagálnak a fenti (I) csoportba tartozó anti­gén fehérjék antitestjeivel. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez-40 ve, hogy a fehérjeoldatot az affinitáskromatográfiás kezelés előtt 45-65%-ig telítjük ammónium-szulfát­­tal, a kicsapódott szilárd részt elválasztjuk és újra fel­oldjuk, és az így kapott második fehérjeoldatot ke­zeljük affinitáskromatográfiával az immobilizált an- 45 titestekkel. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a fehérjeoldatot az af­finitáskromatográfiás kezelés előtt körülbelül 45%­­ig telítjük ammónium-szulfáttal, a kicsapódott szi-50 lárd részt elválasztjuk, a visszamaradt fehérjeoldat­ból további ammónium-szulfát adagolással újabb szi­lárd anyagot csapunk le, amelyet elválasztunk és újra feloldunk, és az így kapott második fehérjeoldatot kezeljük affinitáskromatográfiásan az immobilizált 55 antitestekkel. 4. Eljárás fogszuvasodást gátló készítmény, (első­sorban vakcina, fogpaszta, vagy szájvíz) előállításá­ra, azzal jellemezve, hogy az 1-2. igénypontok bár­melyike szerinti eljárással előállított antigén prepa-60 rátumot az egészségre ártalmatlan hordozó- és/vagy segédanyagokkal keverjük össze, és a keveréket ké­szítménnyé szereljük ki. 1 db rajz 6

Next

/
Thumbnails
Contents