190882. lajstromszámú szabadalom • Megszólaltató mechanizmus húros hangszerhez
5 190.882 6 önbeálló keret keresztirányú tagjai és az alaplap közé az önműködő tompítót a húrral érintkezésben tartó, adott esetben eltávolítható visszatérítő rugók vannak beiktatva. Több, pl. két húr alkalmazása esetén a húrok húrtartó keretre vannak ráépítve, a húrtartó keret a húrok felett helyezkedik el, és a húroknak külön-külön vagy együttesen a billentyűk érintőinek hatáskörzetébe való fordítására alkalmas billentő szervekkel, pl. billentő csonkokkal vannak ellátva. A billentő csonkok a hangszer szekrényében, célszerűen annak oldallapjaiban vannak ágyazva. A húrokhoz egy, azok együttes elhallgattatására alkalmas vezérelt tompító tartozik. A vezérelt tompító egy azt működtető és hatástalanító tartórúdhoz van erősítve, a tartórúd pedig egy számára csapágyfészket tartalmazó merev bakon van keresztülvezetve. A húrtartó keret végein a billentő csonkok számára csonktartó idom, valamint ez utóbbit a húrtartó keret hossztartójával egybeerősítő összekötő rúd, a merev baktól távolabbik vége közelében pedig a vezérelt tompító tartórúdjához való kapcsolódást szolgáló csatlakozó tag van elhelyezve. A tartórúd teherkarja a csatlakozó taghoz hozzáerősített, a vezérelt tompítót a húroktól meghatározott távolságban megtartó rugalmas kötőelemmel pl. gumiszalaggal van ellátva. _iA merev bak a tartórudat mint kétkarú emelőt egy rövidebb erőkarra és egy hosszabb teherkarra osztja, melynek teherkarjához van a vezérelt tompító erősítve, az erőkarhoz pedig a húrtartó keret elfordítására, a billentyűk érintőinek hatáskörzetéből eltávolított húrok tompítására, az abbahagyandó hang lefojtására, valamint a hangzás kicsengésének mérséklésére alkalmas, előnyösen valamelyik oldallap mentén elhelyezett szabályozó kar csatlakozik. A tartórúd erőkarja és teherkarja közé a merev bak csapágyfészkének vastagságához igazodó hosszúságú összekötő tag van beiktatva. A merev bak és a húrtartó keret egymáshoz viszonyított relatív elmozdulását kizáró módon egymással össze vannak erősítve. A tartórúd csatlakozó idomban, pl. csapban, a szabályozó kar pedig a csatlakozó csaphoz igazodó alakú és méretű kapcsoló szervben, pl. gyűrűben végződik. A szabályozó kar mentén azt mint kétkarú emelőt erőkarra és teherkarra osztó billenő támasz van elhelyezve. A szabályozó kar hozzá képest keresztirányú és konzolszerűen kinyúló tüskében végződő csúszótengelylyel rendelkezik, amely a billenőtámasz hüvelyeibe van ágyazva. A billenő támasz mellett a szabályozó kar tüskéjét több lehetséges pozícióban való befogadására alkalmas, előnyösen az oldallaphoz hozzáerősített támaszrögzítő van elhelyezve. A támaszrögzítő a tüskét befogadó mélyedésekkel, a csúszótengely pedig a tüskét azok felé kényszerítő tüsketámasztó rugóval rendelkezik. A billenő támasz pl. tengelycsonkok útján elfordulásképesen az alaplaphoz, elfordulását megengedő, de egyszersmind alaphelyzetének helyreállítására alkalmas visszatérítő rugók segítségével pedig az oldallaphoz csatlakozik. A szabályozó kar annak többféle jellegű mozgatására pl. a húrtartó keret billenését eredményező előre és hátra való húzására és tolására, a vezérelt tompítónak a húrokhoz való hozzáerősítését eredményező lenyomására, stb. alkalmas kezelő fogantyúja van. Több, pl. két húr alkalmazása esetén a húrok hűrtartó kerettől, továbbá önműködő tompítótói és vezérelt tompítótói egyaránt mentesen csupán rögzített tompítóval rendelkeznek, és minden húrhoz célszerűen legalább egy-egy a többi húrtól független önálló hangszedő tartozik. A hangszedők mindegyikéhez külön-külön működtető kapcsoló van hozzárendelve, a hangszedők közé pedig az egyes húrok által keltett hangok hangszínének egymáshoz viszonyított módosítására alkalmas egy vagy több szintszabályozó van beiktatva. Az egy vagy több húrokhoz azok szabad kicsengését és elhallgattatását szolgáló, valamely kézzel vagy lábbal működtető külön kiegészítő tompító tartozik. Egynél több húr alkalmazása esetén a húrtartó keret a húrok közül egynek vagy többnek a kiiktatására alkalmas külön kiegészítő húrváltóval van összeköttetésben. A találmány szerinti húros hangszer számos előnnyel rendelkezik, ezek között a legfontosabb az, hogy a régóta ismert monochord elvet szellemesen kombinálja a hangzást fölerősítő hangszedővel és annak elektronikus működtetésével. Az előnyök jelentős részben a billentyűk teherkarjához kapcsolódó, oldalirányban meghajlítható fémszalagból készült érintőnek tudhatok be, amely különböző helyzetbe való rögzíthetősége folytán az egyes hangokat külön is szabályozhatóvá teszi. így nem csupán igen tiszta játékot lehet elérni, de mód van a temperáktól eltérő hangsorok létrehozására is. A szerkezeti kialakítás további előnye az, hogy monochord megszólaltatás változatlan megtartása mellett lehetőség van egynél több húr alkalmazására, amelyek a tangensek útján külön-külön, de együttesen is rezgésbe hozhatók. Ezáltal megnő a hangterjedelem és mód van oktáv kopula vagy adott esetben ettől eltérő hangköz kopula létrehozására is. A szerkezeti kialakítás azért is kedvező, mert nincs szükség rezonátortestre, a húrok, valamint a billentyűk egyetlen lapra fölszerelhetők, és egy-két húr segítségével klaviatúrás hangszert lehet alkotni. Előny a megszólaltatás rendkívülien egyszerű volta is, amely még viszonylag képzetlen zenészek számára is szinte virtuóz játékot tesz lehetővé. Ezt szolgálja pl. az, hogy a billentyű nyomóerejének változtatásával a hang magassága befolyásolható, tehát „vibrátót” lehet képezni. További lehetőség, hogy egy mélyebb hangot megszólaltató billentyű lenyomva tartása mellett fölötte szaggatott dallamot játszunk. Ennek a célszerűen gyors ollózó mozgású játéknak kétszólamú „trémolo” lesz az eredménye. A tremolót egyébként a fogantyú gyors mozgatásával is elő lehet állítani. Segítséget jelent a szerkezeti fölépítés az amatőr zenészeknek, pl. a transzpozíció végrehajtásában. Lehetővé teszi, hogy egyszerű hangnemben játszanak, amihez egy-két húrt kell csak - esetleg különbözőképpen - áthangolni, a hangnemváltás pedig a húrváltóval hajtható végre. Az egész hangszer a viszonylag kevés számú alkatrész miatt olcsó, a billentyűs mechanizmus pedig mélyebb elméleti ismeretek nélkül egyszerűen állítható elő. Ennek jelentőségét fokozza a húrok csekély száma, a többféle tompítás lehetősége, valamint az egész hangszer kis súlya és terjedelme. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
