190857. lajstromszámú szabadalom • Hőszigetelő szerkezet épületszerkezetek, célszerűen nyílászárók üvegfelületeinek pótlólagos szigetelésére
1 190.857 2 A találmány tárgya épületszerkezetek, célszerűen nyílászárók üvegfelületeinek pótlólagos szigetelését lehetővé tevő hőszigetelő szerkezet, amellyel egy- vagy többrétegű üvegablakok, -ajtók hőtechnikai tulajdonságai javíthatók. Az energiaárak növekedésével lakó-, iroda- és üzemépületek fűtőberendezéseinek üzemeltetési költségei nagymértékben megnőttek. Ezért új. megnövekedett fontosságú követelményként lép fel az épületek konstrukciójával szemben a kellő hőszigetelés. Ez vonatkozik új épületek építésére és a meglévő épületek korszerűsítésére egyaránt. Egy épület hővesztesége alapvetően a következő tételekből tevődik össze:- külső falak, födém és padozaton keresztül konvekcióval és sugárzással távozó hő,- a nyílászárók tömítetlensége miatt adódó légcsere következtében távozó meleg levegővel elvitt hő,- nyílászárók. így ablakok, ajtók hővesztesége. Az épület hőveszteségének minimálisra csökkentése érdekében a fenti tételek mindegyikével érdemes foglalkozni, de elsősorban természetesen a hőmérlegben a legnagyobb értékkel szereplő hőveszteségtételekkel. Legnagyobb erőfeszítéseket idáig a külső falakon és a födémen átáramló hő csökkentésére fordították. Ez érthető. mivel ez képviseli a legnagyobb falfelületet és a kellő hőszigetelés akár pótlólagos felvitele is nem jelent különösebb műszaki problémát. Ugyancsak kellőképp felismert probléma a nyílászárók tömítetlensége következtében fellépő űn. filtációs veszteség. Ezen többszörös tömítőfelületekkel rendelkező konstrukciók és utólagos filc, műanyag habcsík szigetelések felvitelével segítenek. Ez ideig viszonylag kevés erőfeszítés történt a nyílászárók felületein konvekcióval átáramló hőveszteség csökkentésére. Igaz ugyan, hogy egy átlagos lakás külső falfelületeinek csak mintegy 30%-a ablakfelület, de a hagyományos ablakok hőátbocsátási tényezője k = 2,5 W/m:, K". Ez háromszor akkora, mint az új magyar építőipari előírások által a külső falfelületre előírt hőátbocsátási tényező. Ezek az adatok egyértelműen bizonyítják az ablakok, nyílászárók kellő hőszigetelő képességének fontósságát. Ablakfelületek, nyílászárók hőszigetelő tulajdonságainak pótlólagos javítására több módszer ismert. Egy ilyen ismert megoldás szerint a meglévő ablakkonstrukcióba fa- vagy műanyag kerettel ellátott pótlólagos üvegréteget helyeznek be kivehetően. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy csak bizonyos ablakkonstrukcióknál alkalmazható, beépítését csak szakember tudja elvégezni és költségigényes. Az ilyen módon átalakított ablakok tisztítása nehézkes, mivel a tisztításhoz a pótlólag beszerelt üvegréteget ki- és vissza kell szerelni, ami üvegtörés-, és ezért balesetveszélyes is. Egy másik megoldás a hagyományos ablakkonstrukció megtartása mellett az egyik hagyományos üvegréteg helyett kétrétegű ..termopan" rés alatt ismeretes üvegtípust használ, ahol a két üvegréteg között légmentesen zárt teret és abban vákuumot alakítanak ki. Itt a légmentesen zárt térben lévő üvegfelületek nem szennyeződ2 nek. ezért az ablak hagyományosan tisztítható. Ez az ablaktípus azonban - az ilyen üvegek rendkívül magas ára miatt - igen drága. Hármas üvegezésű egyesített szárnyú ablakkonstrukciót ismertet a 342 845 lajstromszámú osztrák szabadalmi leírás is. Itt a harmadik üvegréteg a külső és belső ablakszárnyban létesített horonyban helyezkedik el. Ezt az üveget a külső és belső ablakszárnyat egyesítő csukló tengelyére szerelt pánt tartja egyik oldalon, míg a szembeneső oldalon felváltva a külső vagy a belső ablakszárnyhoz való rögzítést lehetővé tevő bonyolult kapcsolólemezes reteszszerkezet található. Az üveget körben csak szigetelés veszi körül. Ez a megoldás biztosítja ugyan a hármas üvegezésű szerkezet biztonságos tisztíthatóságát, de vasalása igen bonyolult, ami az árát megdrágítja. A találmány célja a fenti hátrányos tulajdonságok kiküszöbölése. és olyan hőszigetelő elem szolgáltatása, amellyel épületszerkezetek, célszerűen nyílászárók üvegfelületeinek pótlólagos szigetelése kis ráfordítással, házilagos kivitelezésben hatékony eredménnyel megoldható. A találmány kidolgozásához az a felismerés vezetett, hogy a műanyagipar a közelmúltban olyan anyagokat fejlesztett ki, amelyek mind fizikai, így fényáteresztő, szilárdsági tulajdonságaiknál, mind áruknál fogva képesek bizonyos esetben az üveg helyettesítésére. Ezen szinte súlytalan, jól kezelhető anyagok alkalmazása a súlyos. törékeny, nehezen beépíthető üvegtáblák alkalmazása helyett nagymértékben megkönnyíti pótlólagos hőszigetelő rétegek kialakítását. Felismerésünk úttörő jellegű. végleges ablakkonstrukciók kialakításához üvegréteg helyett/vagy mellett mind ez ideig nem alkalmaztak műanyag fóliákat. További felismerésünk az, hogy ha a fóliaréteget a külső keret belső oldalára vagy a belső keretre szereljük fel, akkor ez nemcsak mechanikai védelmet nyújt a fólia számára (pl. szél, madarak stb.) hanem meglepő módon sokszorosára növeli a fólia élettartamát. Ugyanis az erre a célra alkalmas olcsó fóliák ultraibolya-sugárzásra érzékenyek, ezért napfényre kitett helyeken élettartamuk korlátozott, sok esetben csak néhány hónap. Találmányunk szerint javasolt elrendezésben a külső üvegréteg elnyeli a napsugárzás ultraibolya-komponenseit. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan hőszigetelő szerkezet segítségével oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy átlátszó műanyag fóliából készült, a szigetelendő felülettel közel megegyező, vagy annál nagyobb méretű, a belső keret külső oldalára és/vagy a külső keret belső oldalára szerelt hőszigetelő elem alkotja. Egy találmányi ismérv szerint a hőszigetelő elem anyaga biorientált polipropilén. Egy másik találmányi ismérv szerint a hőszigetelő elem vastagsága célszerűen 0,025 mm. Egy további találmányi ismérv szerint a hőszigetelő elem két oldalán ragasztóréteggel ellátott rögzítő csíkkal van a belső, a külső keretre vagy az ablaküvegre rögzítve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
