190814. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új poliéter típusú antibiotikumok előállítására
I 2 . 190814 Mikromorfológiai jellemzők A spórák rövid spirális láncokban - a láncok maximális hossza mintegy 20 spóra/lánc -, elágazó, majdnem örvös lég-spórahordozón képződnek. A spórák tojás alakúak, méretük 0,6-0,8 p ■ 1,0-1,4 p, felületük sima. Sejtfal-összetétel A tenyészet teljes-sejt-hidrolizátuma madurózt (3-O-metil-D-galaktózt) és a diamino-pimelinsav (DAP) mezo-izomerjét tartalmazza. A tenyészet foszfolipid összetétele P-1 típusú és kevés foszfatidilglicerinen kívül más meghatározó foszfolipidet nem tartalmaz. Ezek a jellemzők igen tipikusak az Actinomadura nemzetség tagjaira. A növekedés mértéke Jó növekedést észleltünk Bennet agaron, Gauze 2. agaron, NZ-amin-keményítő-glükóz agaron (ATCC 172. táptalaj), paradicsompüré-zabliszt agaron és élesztőkivonat-malátakivonat agaron; mérsékelt növekedést észleltünk Benedict agaron, Czapek szacharózos agaron, glicerin-aszparagin agaron, Hickey-Tresner agaron és zabliszt agaron; gyenge növekedést észleltünk kalcium-malát agaron, Gauze 1. agaron és szervetlen só-keményítő agaron. Vegetatív micélium Azokon a táptalajokon, amelyeken a tenyészet jól növekedett, kidomborodó, kürtösen csavart vegetatív micélium növekedését észleltük, mely általában sárgás-szürke színárnyalatú volt. A légmicélium és a spóra színe A légmicélium és/vagy spóra-tömeg színe a fehértől a 264. világos szürke színig teijedő. A légmicéliumok képződése a legtöbb táptalajon gyenge. Oldható pigmentek Sok táptalajon nincs oldható pigment. Benedict agaron és a glicerin-aszparagin agaron sárga, kalciummalát agaron sárgás-zöld, NZ-amin-keményítőglükóz agaron zöldes-barna, Bennett agaron és élesztőkivonat-malátakivonat agaron narancsszínű pigment jelentkezik. 5 Fiziológiás reakciók Nincs melanin-pigment pepton-vas agaron és tirozin agaron (ISO-7); a lakmusz-tejet erősen peptonizálja; az étkezési zselatinban erős proteolízist 10 vált ki ; a nitrátot enyhén redukálja, az adenint és a guanint nem hidrolizálja; a hipoxantint, tirozint és xantint erősen hidrolizálja; a keményítőt gyengén hidrolizálja; az eszkulint hidrolizálja; a karbamidot változó mértékben hidrolizálja. Nem növek- 15 szik 4 °C, 10 °C, és 55 °C hőmérsékleten, mérsékelten növekszik 25 °C és 45 °C hőmérsékleten, jól növekszik 32 °C és 37 °C hőmérsékleten. Szénhidrát-hasznosítása Pridham, T. G. és D. Gottlieb [The utilization of carbon compunds by some acti- 20 nomyceiales as an aid for species determination, J. Bacteriol. 56, 107-114 (1948)] módszerével vizsgálva : jól hasznosítja a glükózt, glicerint és trehalózt, mérsékelten hasznosítja a maltózt, és szacharózt, gyengén hasznosítja a fruktózt, galaktózt, ino- 25 zitot, mannózt és melezitózt, nem hasznosítja az adonitot, arabinózt, dulcitot, laktózt, mannitot, melibiózt, raffinózt, ramnózt, szalicint, szorbitot és xilózt. Gordon és munkatársai (lásd az előbbiekben) módszerével vizsgálva a szénhidrátokból való 30 savtermelést; a törzs jó savtermelést mutat glükózból, glicerinből, maltózból, szacharózból, és trehalózból, gyenge savtermelést mutat galaktózból, inozitból és mannózból. A szerves savak hasznosítása Gordon és munkatársai módszerével (lásd az előb- 35 biekben) vizsgálva; a törzs acetátot, malátot, propionátot, piruvátot, szukcinátot és tartarátot hasznosít, benzoát, citrát, laktát, mukát és oxalát hasznosítására nem képes. Megjegyezzük, hogy az Actinomadura yumaense 40 faj nem korlátozódik az Actinomadura yumaense NRRL 12 515 törzsre vagy azokra a törzsekre, melyek az eddigiekben ismertetett tenyésztési és mikroszkópos jellemzőknek teljes mértékben megfelelnek, ezeket a jellemzőket csak a törzs bemutatás 45 céljából adtuk meg. Találmányunkban Actinomadura yumaense alatt valamennyi Actinomadura yumaense törzset értjük, amely LL-C23 024a, ß vagy iota jelzésű antibiotikumot termel és nem különböztethető meg határozottan az Actinomadura 50 yumaense NRRL 12 515 törzstől vagy abból származó tenyészetektől, beleértve a törzs mutánsait és variánsait is. Mutánson a törzs természetes (spontán) és különféle, szakember számára ismert mutagénekkel, például röntgen-sugárzással, ultraibolya- 55 sugárzással, nitrogén-mustárral, aktinofággal, nitrózaminokkal és hasonlókkal kiváltott mutánsait is értjük. 9
