190791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenil-etil-triazol-származékok előállítására

1 190 791 2 A találmány l-(2-fenil-etil)-lH-l,2,4-triazol­­származékok új előállítási eljárására vonatkozik. A találmány szerinti új eljárással előállítható 1 -(2-feniI-etil)-1 H-1,2,4-triazol-származékok a 2 735 872. számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali iratból mint fungicid szerek ismertek. Ezek a vegyületek igen aktív fungicid szerek és kedvező fungicid spektrummal rendelkeznek, azon­ban az ismertetett eljárás kitermelése nem kielégítő és az ipari alkalmazása nehézkes, szükség volt olyan új előállítási eljárás kidolgozására, amellyel az emlitett l-(2-fenil-etil)-lH-l,2,4-triazol-szárma­­zékokat jó kitermeléssel és egyúttal egyszerű reak­cióval lehet előállítani. A találmány szerinti új eljárással előállítható 1- (2-fenil-etil)-lH-l,2,4-triazol-származékok (I) álta­lános képletében Árjelentése 1-4 szénatomos alkilcsoporttal, 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal, cianocsoporttal, nit­­rocsoporttal, trifluor-metil-csoporttal vagy 1-3 ha­logénatommal adott esetben helyettesített fenilcso­­port és R jelentése hidrogénatom, 1-10 szénatomos alkil­­csoport, 2-5 szénatomos alkenilcsoport, 3-8 szén­atomos cikloalkilcsoport, 3-8 szénatomos cikloal­­kilcsoporttal vagy fenilcsoporttal adott esetben he­lyettesített 1-4 szénatomos alkilcsoport, emellett a fentilcsoport adott esetben helyettesített is lehet halogénatommal, 1-4 szénatomos alkilcsoporttal vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal. Alkilcsoport alatt a szénatomok számától függő­en a következőket kell érteni : metil-, etil-, n-propil­­vagy i-propilcsoport, továbbá a butil-, pentil-, he­­xil-, heptil-, oktil-, nonil- vagy decilcsoport, illetve ez utóbbiak izomerjei. Az alkenilcsoportokra példaképpen említjük meg a vinil-, az allil- és az 1-propenilcsoportot, az l-metil-2-propenil- és a 2-metil-2-propenil-csopor­­tot, továbbá a 2-butenil- vagy a 3-butenil-csopor­­tot, valamint a pentenilcsoport megfelelő izomerje­­it. Alkoxicsoport alatt a következőket értjük: me­­toxicsoport, etoxicsoport, n-propil-oxi- vagy i-pro­­pil-oxi-csoport, továbbá a butil-oxi-csoport megfe­lelő izomerjei. Az előbbi meghatározásnak megfelelő cikloalkil­­csoportok a ciklopropánból, ciklobutánból, ciklo­­pentánból, ciklohexánból, cikloheptánból vagy ciklooktánból levezethető csoportok. A halogénatom fluor-, klór-, bróm vagy jód­­atom, de előnyösen fluor-, klór- vagy brómatom. A fenil-alkil-csoportra példaképpen a benzilcso­­portot, a 2-fenil-etil-csoportot, a 3-fenil-propil­­csoportot és a 2-feniI-propil-csoportot említjük; ezek közül azonban a benzilcsoport előnyös. A találmány értelmében az (I) általános képletű 1 -(2-fenil-etil)-1 H-1,2,4-tríazol-származékokat úgy állítjuk elő, hogy egy (II) általános képletű fenilke­­tont, ahol Ar és R jelentése az (I) általános képlet­nél megadott, előbb valamilyen inert szerves oldó­szerben és egy erős bázis jelenlétében valamilyen (III) általános képletű lH-l,2,4-triazol-l-il-metil­­foszfonáttal - ahol az R, helyettesítők jelentése egymástól függetlenül fenilcsoport vagy 1-4 szén­atomos alkilcsoport - vagy pedig valamilyen (IV) általános képletű foszfóniumsóval - ahol az R2 helyettesítők egymástól függetlenül fenilcsoportot vagy adott esetben hidroxilcsoporttal helyettesített 1-4 szénatomos alkilcsoportokat jelentenek és Hal klór-, bróm- vagy jódatomot képvisel - reagálta­­tunk és a kapott (V) általános képletű 2-(l H-1,2,4- triazol-l-il)-sztirolt - a képletben Ar és R jelentése az (I) általános képletnél megadott - majd ezt köve­tően katalitikus hidrogénezéssel (I) általános képle­tű vegyületekké alakítjuk át. A (II) általános képletű fenilketonoknak (V) ál­talános képletű triazolil-sztirolokká történő átala­kítását mind a (III) általános képletű foszfonátok, mind a (IV) általános képletű foszfóniumsók fel­­használásával meg lehet valósítani a találmány sze­rinti eljárás értelmében. Azt az eljárást, melynek során reakciópartner­ként a (III) általános képletű foszfonátokat hasz­náljuk, úgy valósítjuk meg, hogy a foszfonátot elő­ször valamilyen erős bázissal és ezután a (II) általá­nos képletű fenilketonnal reagáltatjuk. Emellett előnyösnek bizonyult, ha a bázist feleslegben alkal­mazzuk. Ez a felesleg rendszerint nem több, mint a (II) általános képletű fenilketon mólnyi mennyi­ségére számított kétszeres moláris mennyiség. Az egyetlen reakcióedényben megvalósítható re­akció során inert, poláris, aprotikus oldószereket alkalmazhatunk. Ilyen oldószerek az éterek, mint például a dietil-éter, a tetrahidrofurán, a dioxán, a dimetoxi-etán vagy a dietilénglikol-dimetil-éter. Előnyösek azok az oldószerek, melyek forrás­pontja 60 ”C-nál magasabb, tehát például a tetra­hidrofurán, a dioxán, a dimetoxi-etán. Erős bázisként fém-hidrideket használhatunk, mint a lítium-hidrid, a nátrium-hidrid vagy a kalci­­um-hidrid. A (III) általános képletű foszfonátok reakciója az erős bázisokkal - ami a megfelelő sókat eredmé­nyezi - csakúgy mint a (II) általános képletű vegyü­­letekkel végzett további reakció exoterm folyamat, ezért a reakcióedényt a reagensek hozzáadagolása előtt minden esetben lehűtjük, majd ezt követően a reakció teljessé tétele céljából melegitjük. Az első lépéskor a megfelelő hőmérséklet-tartomány- 40 °C-tól + 40 °C-ig, különösen - 20 °C-tól + 40 °C-ig terjed, míg a második lépést célszerűen- 20 “C-tól + 80 'C-ig, különösen 0 °C-tól + 60 °C- ig terjedő hőmérsékleten hajtjuk végre. A keletkezett (V) általános képletű triazolil-szti­­rolt úgy izoláljuk, hogy a reakcióelegyet vízzel ele­gyítjük, majd valamilyen vízzel nem elegyedő oldó­szerrel extraháljuk és a szerves fázist bepároljuk. Azt az eljárást, melynek során reakciópartner­ként a (IV) általános képletű foszfóniumsókat használjuk, úgy valósítjuk meg, hogy a foszfónium­­sót először egy erős bázissal, majd ezt követően a (II) általános képletű fenilketonnal reagáltatjuk. Kedvezőnek bizonyult, ha a bázist feleslegben használjuk. Ez a felesleg nem több, mint a (II) általános képletű fenilketon 1 mól mennyiségre szá­mított 2 mólmennyiség. Az egyetlen reakcióedényben megvalósítható re­akciónál inert, poláris, aprotikus oldószereket al­kalmazhatunk. Ilyen oldószerek az éterek, mint 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents