190790. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kvaterner ammóniumvegyületek előállítására és textiliák szinezésére és gyűrődésmentesítésére ezen vegyületek felhasználásával
1 190 790 2 után a heterociklusos gyűrű mindkét nitrogénatomján pozitív töltés van. Azok a (III) általános képletű kvaterner ammóniumvegyületek, amelyek képletében Y jelentése —CH2—CH — CH2 csoport, úgy állíthatók elő, 5 I I OH Cl hogy erős savból és (a)-(h) általános képletű heterociklusos vegyületből készített oldatot epiklórhidrinnel reagáltatunk. A heterociklusos vegyületek 10 epiklórhidrinnel reagáltatandó sóit vízben vagy poláros, nem vizes oldószerben oldjuk. A reakció után a heterociklusos gyűrű mindkét nitrogénatomján pozitív töltés van. A (III) általános képletű kvaterner ammonium- 15 vegyületeket cellulózszálakat tartalmazó textíliák kikészítésére használjuk. A találmány szerinti kikészítési eljárás során cellulózszálakat (III) általános képletű kvaterner ammóniumvegyületekkel módosítunk abból a célból, bogy fokozzuk azok színez- 20 hetőségét és színhűségét és/vagy térhálósítsuk a cellulózt. A (III) általános képletű kvaterner ammóniumvegyületekre példaként soroljuk fel az (I)-(14) képletű vegyületeket. 25 A találmány szerinti textíliák kikészítésére vonatkozó eljárás egyik előnyös megvalósítása során a cellulózszálakból készült textíliát 2-50 g/1 koncentrációjú nátrium-hidroxid oldattal impregnáljuk, majd (III) általános képletű vegyülettel kezel- 30 jük. Azok a (III) általános képletű vegyületek, amelyek képletében Y jelentése —CH2—CH—CH2 O 35 csoport, epiklórhidrin és (a)-(h) általános képletű két nitrogénatomos heterociklusos vegyület közvetlen reakciójával állíthatók elő. így például az N,N-dimetil-piperazin az A reakcióvázlat szerint reagál. 40 Azok a (III) általános képletű vegyületek, amelyek képletében Y jelentése —CH2—CH—CH2 OH Cl csoport, (a)-(h) általános képletű heterociklusos vegyület sójának vizes oldatával és epiklórhidrin 4 reakciójával állíthatók elő. A reakció egyik lehetséges változatát a B reakcióvázlat szemlélteti. Egy öt tagú gyűrűt alkotó vegyület, például az imidazol, vizes közegben a C reakcióvázlat szerint, poláros, nem vizes közegben a D reakcióvázlat 5 szerint reagál. A (III) általános képletű vegyületek színezés előtt és közben alkalmazhatók, és javítják a színezett textília valódisági-értékeit és jobb szinezék kihúzást eredményeznek, valamint a színezés utáni utókeze-55 lés során kolorisztikai szempontból, magasabb valódisági értékeket eredményeznek. A textília tulajdonságaira gyakorolt hatás azonban nem függ attól, hogy a készítményt színezés előtt, közben vagy után rögzítjük. 60 A textíliák nedvestulajdonságai lényegesen javíthatók, ha a készítményt és a cellulózszálakat duzzasztott állapotban, vagyis nedvesen reagáltatjuk. A textíliák gyűrődésállósága és vasalásállósága a textília szárazon végzett telítésével javíthatók. Mint már fent említettük, különösen jelentős hatást érhetünk el a (III) általános képletű vegyületek segítségével, ha a cellulózszálakat tartalmazó textíliát vizes, 2-50 g/1 nátrium-hidroxidot tartalmazó fürdőben előimpregnáljuk és mosás nélkül a fent említett vegyületek vizes oldatával kezeljük. A (III) általános képletű vegyületeket nemcsak a tisztán cellulóztartalmú textíliák kezelésére használhatjuk, hanem a szintetikus szálakkal, mindenek előtt poliamid-, poliészter- vagy poliakrilnitril szálakkal kevert textíliáknál is. Ebiben az esetben a találmány szerinti eljárással a színezés és a végső kikészítés módja is egyszerűsíthető. A találmány szerinti eljárással a cellulóz- és szintetikus szálakból, elsősorban poliészterszálakból álló kevert textíliák diszperziós színezékekkel is színezhetők, az úgynevezett Therrnosol eljárás segítségével. Ennél az eljárásnál a színezék aminocsoportja (III) általános képletű vegyületből képződött híd segítségével kapcsolódik a cellulózszálhoz. A (III) általános képletű vegyületek a kikészítési eljárások során mind a színezést elősegítő készítményekként, mind térhálósitó szerként alkalmazhatók. A színezési eljárások során a cellulóztartalmú anyagokat a vegyületek lúgos oldatával színezés előtt, alatt vagy után kezelhetjük. A cellulóztartalmú anyagokat a (III) általános képletű vegyületekkel színezés előtt, 30-60 °C hőmérsékleten, fürdőben telítjük, vagy impregnáljuk, majd alkálikus közegben 20-30 *C közötti hőmérsékleten feltekerve állni hagyjuk (magasabb hőmérsékleten az állási idő rövidebb). A reakciót gyorsíthatjuk úgy, hogy a textíliát gőzzel vagy szárazon fűtött térben vezetjük át és rövid ideig, 100-230 °C hőmérsékleten kezeljük. A kikészítő fürdőben a (III) általános képletű vegyületek koncentrációja általában 20-60 g/1, az alkáli-, előnyösen nátrium-hidroxid koncentrációja 2-50 g/1. Ha a (III) általános képletű vegyületeket szárazon rögzítjük, 180 °C felett alkálivegyületként olyan vegyületet alkalmazunk, amelyből ammónia szabadul fel, így elsősorban hexametilén-tetramin. A reaktív epoxicsoporttal rendelkező vegyületek az említett hőmérsékleten alkálivegyület jelenléte nélkül reagálnak a cellulózzal. A találmány szerint előállított vegyületeket anionaktív színezékkel egyidőben is felhasználhatjuk. Különösen előnyös a felhasználásuk reaktív színezékek alkalmazásával, amelyeknél a (III) általános képletű vegyületekkel történő impregnálás után a színezés során jelentősen fokozódik a színezék kihasználása. Az impregnálás után akár feltekert állapotban történő tárolással, akár gőzzel vagy szárazon fűtött térben való átvezetéssel rögzíthetjük a színezéket. Az eddig ismeirt kikészítőszerek, főleg az (I) és (II) általános képletű készítmények reaktív színezékekkel végzett egy fíirdős színezéshez nem használhatók. Analóg elvek érvényesülnek, ha a (III) általános képletű vegyületeket a textilnyomó technológiában vagy a végső kikészítés során alkalmazzuk. A következő példákban a (III) általános képletű 3
