190768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fog szuvasodását gátló készítmények előállítására
2 190768 3 Ismeretes, hogy a fog szuvasodása korunk legelterjedtebb betegsége, mely ellen régóta harcol az orvostudomány. A korszerű védekezés természetesen nem a carieB betömése, hanem a megelőzés. Ennek érdekében eddig a következő módszereket alkalmazták perorális adagolással, tabletták, főleg szájvizek vagy még inkább fogpaszták útján való adminisztrációval: A megelőzés legismertebb módja a fogak tisztítása rendszeres, megfelelő segédanyagok alkalmazásával. Ilyen segédanyagok a fogkrémek, melyeket alábbi hatásaik miatt alkalmazzák a fogszuvasodás megelőzésére: tiBztitóhatás, habzóképesség, fertőtlenítő hatás, nedvesítőhatás, ételmaradékeltávolító hatás, lehelet javító hatás, íz- és színhatás, dörzsőlőanyagtartalom következtében dörzsölő hatás, ínyvérzéscsillapító hatás, nikotinlerakódást gátló hatás enzimgátló hatás stb. Hasonló céllal alkalmazható fogszuvasodást gátló fogporok és szájvizek íb ismeretesek. Ezen fogszuvasodást megelőző módszerek egyetlen civilizált országban sem terjedtek úgy el, ahogyan mai orvosi-biológiai ismereteink szerint kívánatos lett volna, sőt a mindennapos (és pedig naponta többszörös, az étkezés befejeztével azonnal végrehajtandó) fog- és szájápolás utópia. (Prof.Adler P.: Egészségügyi Felvilágosítás 14.99-103-1973.) A fenti módszer mellett a fog' szuvasodásának gátlására a fluorid ionnak a szervezetbe jutását alkalmazták különféle formákban. Így alkalmazták a fluorid iont oldatban ecsetelésre, szájvízként [Acta Odontologies Scandinavica 23.(1965) 278. old.], ivóvízben [Fogorvosi Szemle 60. (1967) 274. oldal.], tejben, konyhasóban [Fogorvosi Szemle 68. (1975) 193-196. old.], fogkrémben [Schwezzerische Monatschrift für Zahnheilkunde (1974), pasztaként /Fogorvosi Szemle 45. (1952) 244. oldal], stb. A fluoros módszer alkalmazása azonban több hátránnyal párosul. Nem veszélytelen, mivel a fluor terápiás hatása és mérgező dózisa egymáshoz igen közel áll, költséges, nem gazdaságos, alkalmazása külön szakszemélyzetet igényel. Az ismert fogszuvasodást megelőző eljárások közös hibája: alkalmazásuk nem hozta meg a kívánt eredményt, alkalmazásuk mellett az elmúlt évtizedekben tízévenként megduplázódott a caries esetek száma. Az eljárások hatása a biológiai úttól eltérő, a szájképleteken nemcsak a károsan ható-, hanem a hasznos mikrobákat is elöli. A fluorbeviteli eljárások is csak 35-50%-os cariesredukciót tudnak eredményezni maximálisan, emellett használatuk sok veszélyt rejt magában. Ajánlották továbbá különféle enzimeknek a szájüregbe való juttatását is, hogy valamilyen formában elbontsák a fogakat burkoló lepedéket és így akadályozzák a caries kifejlődését. Erre a célra javasoltak neutrális proteázt (744.254. sz. belga szabadalmi leírás), dextranáz enzimet (1,284.728. sz. angol szabadalmi leírás, 1,965.043. sz. NSZK-beli közzétételi irat, 3,686.393. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás), Streptomyces orientaliB törzs által termelt enzimet (2,040.440. sz NSZK-beli szabadalmi leírás), és más Streptomyces törzsek által termelt enzimet (2,011,935. sz. NSZK-beli közzétételi irat). Ajánlották továbbá a Fusarium és a Paecilomyces családba tartozó mikroorganizmusok alkalmazását (7,234.148., 7,234.149. sz. japán szabadalmi leírás). A fent említett megoldások hátránya, hogy részben meglehetősen költséges, részben szaporodásuk szempontjából in vitro nehezebben optimalizálható körülményeket igénylő mikroorganizmusokról van szó. Ezért a gyakorlati életben e javaslatok alapján még nem váltak ismertté tényleges készítmények. Ismeretes továbbá (lásd: Fogorvosi Szemle 1956. 97-103. old.), hogy a B vitamincsoport egyes tagjainál bakteriosztatikus hatás figyelhető meg a nyálban, illetve, hogy patkány kísérletekben sörélesztő adagolásával, vagy a B vitamin összetétellel dúsított diétával megelőzhető a fog-caries keletkezése, amikor mesterséges diétával a patkányoknál cariest idéznek elő. Ezt a megfigyelést azzal magyarázták, hogy az élesztőben B vitamin van és a továbbiakban a B vitamin hatását vizsgálták ebben a vonatkozásban. Megállapították, hogy a B vitaminok egyrószének enzimgétló hatása van, illetve bakteriosztatikus és baktericid hatása (Fogorvosi Szemle 1958. 302-308. oldal). Az állatkísérletekben alkalmazott magas dózisokat azonban humán gyógyászati készítmény kifejlesztésére nem lehetett felhasználni és az élesztőre vonatkozó alapvető megfigyelés is vakvágányra került azáltal, hogy enzimgátló, illetve B vitaminhatású anyagot próbáltak a szájba vinni. Az összes eddig ismert caries-megelőző eljárást felülmúlta a Saccharomyces cerevisiae törzsbe tartozó élesztők alkalmazása szénhidráttal (172.723 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás), előnyösen di- éB monoszacharidokkal. Az emberiség majd minden tagját érintő carieB megelőzésére olyan szerre van szükségünk, amely: 1. 100%-osan veszélytelen, 2. közel 100%-os cariesredukciót eredményez, 3. könnyen és biztosan elterjeszt-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
