190755. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tárgyak méretének lézersugárral való mérésére

3 190755 4 A találmány tárgya berendezés tárgyak méretének lézersugárral való mérésére, amely berendezésben lézersugárforrás pásztázó su­­gáreltérítón, előnyösen forgatható poligon­­tükrőn keresztül van mérendő tárggyal és a mérendő tárgy mögött elrendezett érzékelők­kel optikai kapcsolatban. Mint ismeretes, a gépipari technológiák gyors fejlődése miatt egyre nagyobbak a kö­vetelmények különféle tárgyak alak- és mé­­retjellemzöinek lehetőleg érintésmentes méré­sére. Ezen belül a lézerek megjelenése óta az optikai módszerek fejlődnek. A legkedvezőbb eredményeket jelenleg a pásztázd lézersuga­ras módszerek szolgáltatják, melyeknél a mé­ret meghatározása céljából a képmezőt annak síkjára merőleges nyalábbal pásztázzák végig és a tárgy mögött elhelyezett fényérzékelővel azt érzékelik, hogy a mérendő tárgy a nya­lábot eltakarja-e. Mivel a pásztázási irányban meglehetősen nagy a felbontóképességre vo­natkozó követelmény, ezért a mérés Borán a letapogató nyaláb helyzetét legalább a fel­bontóképességnek megfelelő pontossággal mindenkor ismerni kell. A pozíció meghatáro­zására több ismert megoldás van. Az egyik ismert megoldás szerint a nya­lábeltérítő vezérlő jeleiből következtetnek a letapogató nyaláb helyzetére. A nyalábeltérítő működési pontatlanságai és nemlinearitásai miatt azonban ez a módszer csak kis felbon­tóképességet tesz lehetővé. A nagyobb fel­bontóképességet biztosító ismert megoldások között alapgondolata az, hogy a letapogató nyaláb energiáját részlegesen áteresztő tü­kör segítségével kétfelé csatolják és így két olyan nyalábot kapnak, melyek térbeli moz­gása egymás tükörképe. Ezek közül az egyik nyalábot a mérendő tárgy letapogatására használják, míg a másik un. referencia nya­láb mindenkori helyzetét fényérzékelők se­gítségével figyelik. Az érzékelés kiértékelése helyzet ill. kitakarás! időtartam mérésével történik. Bármilyen módszerrel történik íb a pozí­ció meghatározása, a lézeres pásztázó eljárá­sok közös jellemzője, hogy ha a sugáreltérl­­tés és a mérendő tárgy között nincs semmi­lyen optikai elem, akkor a mérési eredmény függ a tárgy és a sugáreltéritő távolságától. Ily módon a munkadarab pásztázás irányára merőleges elmozdulása hibás méretmeghatá­­rozáshoz vezet. A fenti elvi korlát kiküszöbölésére isme­retesek olyan eljárások, amelyeknél a sugár­eltérítő és a mérendő tárgy közé egy objek­tívat helyeznek, amely után a pásztázó su­gárnyaláb a pásztázás során önmagával pár­huzamosan tolódik el. Ennél a megoldásnál az objektív nagysága meghatározza a mérési tartományt és általában csak kis mérendő tárgyaknál alkalmazható. A találmány azon a felismerésen alap­szik, hogy ha a pásztázó lézersugár mozgá­sának idófúggvényét pontosan ismerjük és a tárgy méretének meghatározásához a sugár eltűnése ás megjelenése közti időtartamot kí­vánjuk mérni, akkor párhuzamostól eltérő sugárnyalábokkal is megállapítható a mérendő tárgy mérete, ha a lézersugárnyalábot a mé­rendő tárgy kontúrjára fókuszáljuk. Ha ezen kívül a mérendő tárgy hőmérsékletét is érzé­keljük, akkor a hómérsékletérzékelö jelével a hőmérsékleti korrekciók is elvégezhetők. A találmány szerinti berendezésnek az a lényege, hogy a lézersugárforrás és a pász­tázó Bugáreltéritő, előnyösen forgatható poli­­gontükőr között a mérendő tárgy kontúrjára fókuszáló optikai rendszer van elrendezve. A találmányt részletesebben az ábrákon bemutatott kiviteli példák segítségével ismer­tetjük, az 1. ábrán a találmány egy kiviteli példája szerinti berendezésnek vázlatét szemléltet­jük, a 2. ábrán a találmány egy másik kiviteli példájának vázlatát mutatjuk be. Az 1. ábra szerinti 1 lézersugárforrás 2 fókuszáló optikai rendszeren keresztül pász­tázó sugáreltéritővel, előnyösen forgatható poligontükörrel van optikai kapcsolatban. A 2 fókuszáló optikai rendszer a 3 forgatható poligontükör után is lehel elhelyezve. A 3 forgatható poligontükör 4 mérendő tárggyal van optikai kapcsolatban. A 3 forgatható po­ligontükör és a 4 mérendő tárgy között a lé­­zersugárnyaláb önmagával párhuzamos eltolá­sára vagy párhuzamosítására alkalmas 5 tü­körrendszer van. Az 5 tükörrendszerben az 1. ábra szerinti példában 5i prízmatikus nyalábterelő és két 5i,53 siktükör van kő­vetkezőképpen elhelyezve. Az 5i prízmatikus nyalábterelő élével a 3 forgatható poligontü­kör felé irányul és úgy van elhelyezve, hogy a 3 forgatható poligontükőrről érkező lézer­sugárnyaláb, az 5i prízmatikus nyalábterelő éle valamint a 4 mérendő tárgy lézersugár­­nyaláb pásztázási síkjába eső metszetének középpontja egy egyenesbe, a berendezés metszetének un. 6 szimmetriatengelyébe es­sen. A 4 mérendő tárgy metszetének említett középpontján átmenő merőleges BÍkot nevez­zük 7 mérősiknak. A két 5j,5j siktükör az 5t prízmatikus nyalábterelő két oldalán van el­rendezve oly módon, hogy mindegyik 5i,5j siktükör az 5i prízmatikus nyaláb terelőnek a 3 forgatható poligontükör felé néző elébe összefutó két oldala közül a saját oldalán le­vő oldalával párhuzamos. A két 52,53 síktü­kör előnyösen szimmetrikusan helyezkedik el az 5i prizmatikus nyalábterelő két oldalán és az egymáshoz képesti távolságuk - a szim­metria megtartása mellett - változtatható. A 4 mérendő tárgy mögött két 8,9 su­gárnyaláb érzékelő van elrendezve, amelyek közül az egyik 8 sugárnyaláb érzékelő a ié­­zersugérnyaláb eltűnését érzékelő 8 sugár­nyaláb érzékelő, míg a másik 9 sugárnyaláb érzékelő a lézersugárnyaláb megjelenését ér­zékelő 9 sugárnyaláb érzékelő. A 8,9 augát— 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents